Események Róma Lucius Furius Purpureót és Marcus Claudius Marcellust választják consulnak. Marcellus a Pó völgyében élő lázadó gallok ellen vonul. Útközben a boiusok rajtaütnek és érzékeny veszteségeket okoznak neki. Ennek ellenére megütközik az insuberekkel és legyőzi őket. Ezután csatlakozik hozzá Purpureo consul és döntő vereséget mérnek a boiusokra. Hispania ulteriorban fellázadnak a hispánok és szétverik C. Sempronius Tuditanus proconsul seregét. Maga Tuditanus is hamarosan belehal sebeibe.
Hellenisztikus birodalmak Titus Quinctius Flamininus római proconsul, a makedón háború hőse az iszthmoszi játékokon bejelenti, hogy valamennyi görög város szabadságot kap és saját törvényei szerint élhet. Flamininus Spárta urát, Nabiszt zsarnoksággal vádolja. Felszólítja Argosz feladására, majd amikor ezt Nabisz megtagadja, ostrom alá veszi Gütheiont, Spárta fő kikötőjét. III. Antiokhosz szeleukida király sorra foglalja el a kis-ázsiai városokat, majd - elődje, Szeleukosz birodalmára hivatkozva - átkel a Hellészpontoszon, hogy megszállja a Kherszonészosz-félszigetet. A rómaiak figyelmeztetik a görög városok szabadságának tiszteletben tartására, de Antiokhosz jogtalannak mondja a rómaiak beleavatkozását Görögország és Kis-Ázsia ügyeibe. Egyiptomban V. Ptolemaiosz felállíttatja a rosette-i sztélét, amin két nyelven, három írásmóddal tüntetik fel a koronázása után létrehozandó kultuszáról szóló rendeletet. A sztélé a 19. században kulcsfontosságúnak bizonyul az egyiptomi írás megfejtésében.
Fordítás Marcus Cornelius Cethegus, római hadvezér és államférfi
196