1900

Az 1900-as év volt a 19. század utolsó éve és egyben az 1900-as évek első éve.

Események Határozott dátumú események 260px|bélyegkép|jobb|A bokszerfelkelés leverésében részt vevő hatalmak (balról Egyesült Királyság, Egyesült Államok, Oroszország, Brit-India, Németország, Franciaország, Osztrák–Magyar Monarchia, Olaszország, Japán) katonái január 1. Megjelenik a Huszadik Század című folyóirat első száma. Az Osztrák–Magyar Monarchiában bevezetik az aranykoronát a forint helyett. március 11. – A brazil haderő bevonul az Acrei Köztársaságba, lemondásra kényszerítik annak vezetőjét Luis Gálvezt és a területet visszaadják Bolíviának. április 15. – A külföldiek elleni kilengések miatt a bokszer-mozgalom formális betiltása Kínában. május 31.–június 3. – 450 külföldi katona érkezik Kínában a pekingi követségi épületek védelmére. június 2. – Az Egyesült Államokban élő indiánok hivatalosan is az összes polgárjog birtokosai lettek. június 14–18. – A bokszerek feltartóztatják Edward Seymour brit admirális 2000 főt meghaladó nemzetközi expedíciós hadtestét. (A külföldiek, katonák és keresztény kínaiak elbarikádozzák magukat a diplomáciai negyedben.) június 19. – A kínai császári kormány ultimátumot intéz a pekingi európai követségekhez Kína 24 órán belüli elhagyásáról. (Ugyanezen a napon mozgósították és Kínába küldték a német tengerészgyalogságot.) június 20. A Német Birodalmi parlament, a Reichstag elfogadja a második flottatörvényt. (A törvény az építendő csatahajó számát megduplázta, 19-ről 38-ra emelte. Az ütemezés szerint az utolsónak 1920-ra kellett elkészülnie.) Pekingben, a nyílt utcán egy mandzsúriai katona lelövi Clemens von Ketteler német követet.Fiziker Róbert: A későn jövő. A Német Császárság gyarmati politikája. Rubicon. XXXIV. évf., 385-386. (2023/2-3.) szám, 90. oldal, ISSN 0865-6347 (A kínai Bokszerlázadás kezdete.) július 29. – Monzában egy anarchista halálos merényletet követ el I. Umbertó olasz király ellen. (Utóda III. Viktor Emánuel.) augusztus 4. – Az Edward Seymour brit admirális vezette expedíciós hadtest bevonul Tiencsinbe. augusztus 14. – Az Edward Seymour brit admirális vezette expedíciós hadtest elfoglalja Pekinget. augusztus 20. – Megalakul Vázsonyi Vilmos irányításával a Polgári Demokrata Párt. szeptember 8. – Minden idők leggyilkosabb hurrikánja elpusztítja Galvestont. (Az áldozatok száma meghaladta 6000 főt.) szeptember 24. – A párizsi világkiállítás alkalmából Európában tartózkodó Mozaffar ad-Din perzsa sah a bécsi tartózkodása után – ahol találkozik I. Ferenc József császárral és királlyal – Budapestre érkezik. október 2. – Házasságot kötött Albert flamand gróf, belga királyi herceg és Wittelsbach Erzsébet hercegnő. október 17. – Németországban Bernhard von Bülow herceg alakít kormányt. november 19. – Elindulnak Budapest utcáin első gyűjtőútjukra a Posta által forgalomba állított automobiloknak nevezett járművek (valójában motoros levélgyűjtő triciklik). december 5. – Berlinben aláírják a hármas szövetség első haditengerészeti megállapodását.

Határozatlan dátumú események az év folyamán – Oroszország megszállja Mandzsúriát. Porosz-Lengyelországban a porosz kormány a lengyel elemi iskolákban a vallásoktatásban kötelezővé teszi a német nyelv használatát. Az 1893-ban megalakult Lengyel Királyság Szociáldemokráciája (SDKP) egyesül a Litvánia Szociáldemokráciája balszárnyával, és létre jön a Lengyel Királyság és Litvánia Szociáldemokráciája nevű munkáspárt (SDKPiI).

Az év témái Államok vezetőinek listája 1900-ban 1900 a filmművészetben The Two Blind Men, rendezte Georges Méliès 1900 az irodalomban Megjelenik Lyman Frank Baum: Óz, a csodák csodája című műve 1900 a jogalkotásban 1900 a légi közlekedésben július 2. – A Ferdinand von Zeppelin által tervezett LZ-1 jelzésű léghajó elindul első próbaútjára. 1900 a sportban március 18. – az Ajax Amsterdam megalapítása február 27. – Az FC Bayern München megalapítása május 14. – október 28. II. nyári olimpiai játékok megrendezése Párizs-ban, 21 ország sportolóinak részvételével. Lásd még: 1900-ban alapított labdarúgóklubok listája 1900 a tudományban december 14. – Max Planck német fizikus a Berlini Fizikai Társaságban ismerteti a modern fizika alapját képező kvantumelméletet. (Ezt a napot tekintik a kvantummechanika születésnapjának). 1900 a zenében

1900 a vasúti közlekedésben

Születések január 2. – William Haines, amerikai színész († 1973) január 5. – Yves Tanguy, francia festő († 1955) január 7. – Fettich Nándor, régész, ötvös, az MTA tagja († 1971) január 14. – Barcsay Jenő, grafikus, festőművész († 1988) február 9. – Eliseo Maria Coroli olasz püspök († 1982) június 24. – A budapesti villamosok alkalmazottai munkakörülményeik javításáért sztrájkba kezdenek. november 9. – Átadják a Szigetvárt és Kaposvárt összekötő vasutat. november 16. – Megindul a forgalom a Kaposvár – Barcs vasútvonalon. január 25. – Theodosius Dobzhansky, genetikus, zoológus († 1975) január 25. – Fekete István, író († 1970) január 26. – Xavier Cugat, katalán-kubai zenekarvezető († 1990) február 2. – Józef Kowalski, Lengyelország legidősebb embere, az utolsó lengyel–szovjet háborús veterán († 2013) február 11. – Hans-Georg Gadamer, német filozófus († 2002) február 20. – Jorgosz Szeferisz, irodalmi Nobel-díjas görög költő, író és diplomata († 1971) február 22. – Luis Buñuel, spanyol filmrendező († 1983) március 5. – Angyal László magyar zeneszerző († 1979) március 9. – Howard Aiken, amerikai mérnök, a számítástechnika úttörője († 1973) március 23. – Erich Fromm, német származású pszichológus és filozófus († 1980) március 31. – Szabó Lőrinc, költő, műfordító († 1957) április 5. – Spencer Tracy, amerikai színész († 1967) április 11. – Márai Sándor, író († 1989) április 21. – Hans Fritzsche, Német náci hivatalos († 1953) április 24. – Elizabeth Goudge, angol író († 1984) április 25. – Wolfgang Pauli, osztrák származású Nobel-díjas svájci fizikus († 1958) április 26. – Charles Richter, amerikai geofizikus és feltaláló († 1985) április 29. – Götz Gusztáv, Európa-bajnok evezős († 1970) május 1. – Ignazio Silone, olasz író († 1978) május 5. – Háy Gyula, magyar drámaíró, műfordító, Kossuth-díjas († 1975) május 23. – Hans Frank a Harmadik Birodalom tisztségviselője († 1946) május 30. – Adorján József gazdálkodó, kisgazda politikus, országgyűlési képviselő († 1975) június 5. – Gábor Dénes, Nobel-díjas magyar fizikus, villamosmérnök, a holográfia feltalálója († 1979) június 25. – Lajos Ferenc battenbergi herceg battenbergi herceg, India alkirálya és főkormányzója, Burma grófja, illetve várgrófja, Romsey bárója, a Brit Királyi Hadsereg parancsnoka († 1979) június 29. – Antoine de Saint-Exupéry, francia pilóta és író († 1944) július 11. – Gecse Árpád, szobrász, festőművész († 1999) július 15. – Passuth László, író műfordító († 1979) július 19. – Remenyik Zsigmond, író († 1962) július 20. – Bárczay János magyar földbirtokos, szolgabíró, gazdasági főtanácsos, országgyűlési képviselő († 1985) július 24. – Bay Zoltán, magyar származású atomfizikus († 1992) augusztus 1. – Horváth István magyar mezőgazdász, szakíró, országgyűlési képviselő († ?) augusztus 4. – Bowes-Lyon Erzsébet brit királyné "Anyakirálynő" († 2002) augusztus 19. – Gilbert Ryle, brit filozófus († 1976) szeptember 3. – Urho Kekkonen, Finnország elnöke († 1986) szeptember 12. – Haskell Brooks Curry matematikus, a kombinatorikus logika kutatója († 1982) szeptember 16. – Fricke Valér magyar földbirtokos, mezőgazdász, országgyűlési képviselő († 1982) szeptember 26. – Hacsatur Kostojanc szovjet-örmény neurofiziológus, az MTA tagja († 1961) október 5. – Kumorovitz L. Bernát történész, levéltáros, az MTA tagja, a magyarországi pecséttani kutatások kiemelkedő alakja († 1992) október 7. – Heinrich Himmler, Német náci hivatalos és SS vezetője († 1945) október 7. – Kiss Ignác magyar kohómérnök, matematikus, egyetemi tanár († 1969) október 13. – Ghislaine Dommanget francia színésznő, monacói hercegné († 1991) október 14. – Esterházy János magyar huszárhadnagy, földbirtokos, felsőházi tag († 1967) november 1. – Bruckner Győző kémikus, gyógyszervegyész, a magyarországi szerves kémia kimagasló jelentőségű alakja, az MTA tagja († 1980) november 1. – Komáromy Andor, magyar karmester, zeneszerző, zenei rendező († 1983) november 2. – Gegesi Kiss Pál orvos, gyermekgyógyász, gyermekpszichológus, az MTA tagja († 1993) november 4. – Lucreţiu Pătrăşcanu, román kommunista aktivista és szociológus († 1954) november 4. – Luigi Lucioni, olasz származású amerikai festő († 1998) november 8. – Margaret Mitchell, amerikai írónő, az „Elfújta a szél” c. regény szerzője († 1949) november 9. – Berei Andor magyar közgazdász, politikus, egyetemi oktató († 1979) November 11. – Halina Konopacka, lengyel sportoló († 1989) November 14. – Aaron Copland, amerikai zeneszerző († 1990) november 15. – Rédei László, matematikus († 1980) november 16. – Nyikolaj Fjodorovics Pogogyin (Sztukalov), szovjet újságíró, drámaíró († 1962) november 19. – Anna Seghers, német írónő, Radványi László felesége († 1983) november 30. – Dusóczky Andor, orvos, az első magyar okleveles sportorvos († 1971) december 3. – Richard Kuhn, Nobel-díjas osztrák vegyész († 1967) december 10. – Joó Rózsi, magyar színésznő († 1979) december 11. – Tek Pista, szlovén mesemondó († 1973) december 19. – Féja Géza, író, újságíró, szerkesztő († 1978)

Halálozások január 20. – John Ruskin angol esztéta (* 1819) január 26. – Fászl István bencés szerzetes-tanár, ornitológus (* 1838) február 21. – Charles Piazzi Smyth skót csillagász (* 1819) március 7. – Somlyai Gábor históriaíró (* 1824) március 23. – Zsolnay Vilmos pécsi keramikusművész, nagyiparos (* 1828) március 31. – Ellen Fries svéd történetírónő (* 1855) május 1. – Munkácsy Mihály festő (* 1844) május 21. – Padányi Gulyás Jenő építészmérnök, politikus, néprajzi gyűjtő, plakáttervező (* 1845) május 26. – Hollán Ernő hadmérnök, altábornagy, államtitkár, az MTA tagja (* 1824) június 20. – Meszlényi Jenő honvédtiszt (* 1814) július 29. – I. Umbertó olasz király (* 1844) augusztus 8. – Emil Škoda cseh gépészmérnök, nagyiparos, a Škoda Művek alapítója (* 1839) augusztus 12. – Wilhelm Steinitz osztrák-amerikai sakkozó, az első hivatalos sakkvilágbajnok (* 1836) augusztus 25. – Friedrich Nietzsche német klasszika-filológus, egyetemi tanár, filozófus (* 1844) október 20. – Naim Frashëri albán költő, író, műfordító, az „albán Petőfi” (* 1846) november 22. – Sir Arthur S, Sullivan angol zeneszerző (* 1842) november 30. – Oscar Wilde angol költő, író (* 1854)

Jegyzetek

Források

Kategória:19. század