Sinop (történelmi nevén: Sinope, Szinope) tengeri kikötő Észak-Törökországban, a Fekete-tenger déli partján, egy földszoroson, amely összeköti a Boztepe-félszigetet a szárazfölddel, és elzárja az anatóliai-fennsík déli magas, erdős hegyeit.
Fekvése Safranbolutól északkeletre a Fekete-tenger partján fekszik.
Története
Sinope volt az ókorban az egyetlen biztonságos természetes kikötő Kis-Ázsia (Anatólia) északi partján, egy hatalmas tengerre néző erős falakkal védett fellegvárral (jelenleg romokban).
A legenda szerint Sinopet még az amazonok alapították, Sinova királynőről elnevezve. A várost a vándorló kimmerek pusztították el, majd az i.e. 7. század vége felé egy kolónia (Milesians) épült itt fel, mely a legvirágzóbb görög település volt a Fekete tengernél és a kereskedelmi útvonalak végállomása Felső Mezopotámiában. Irányítója a tengeri kereskedelemnek és a pontuszi régiónak az i. e. 5. században,létre hozva sok gyarmatot a parton, tengeri fölényt élvezve a Fekete-tengeren.
A krími háború elején 1853-ban itt győzte le az orosz flotta a török hajóhadat.
Nevezetességek Vár Szinópéi Diogenész szobra
Itt születtek, itt éltek Szinópéi Diogenész (körülbelül I. e. 410–323), filozófus Diphilosz (I. e. 355–289), görög komédiaköltő VI. Mithriádész (I. e. 132–63), Pontosz királya Markión (kb. 85–160 ), teológus Sinopei Phocas († 117 vagy 303), keresztény szent
Galéria
Források Ókori lexikon – Sinope, arcanum.hu
Hivatkozások
Kategória:Törökország körzetei és települései