Események február 5. – a Richter-skála szerinti kb. 7-es erősségű földrengés rombolta le Reggio Calabria óvárosát, amelyet 19. századi stílusban építettek újjá. Messina is súlyos károkat szenvedett, kb. 700 lakosa halálát okozva. Öt egymást követő földmozgás a környező településeket is a földdel tette egyenlővé, s mintegy 30 000 halálos áldozattal járt. március 13. – II. József rendeletben engedélyezi a magyarországi zsidóknak az iskolaállítást, a szabad ipari foglalkozást, bérelt földeken történő gazdálkodást, szabad királyi városokban való letelepedést, az anyanyelven történő istentiszteletet. április 19. – A cári Oroszország annektálja és Tavrida néven önálló kormányzóságként a birodalomhoz csatolja a Krími Tatár Kánságot. április 25. – II. József magyarországi körútra indul. július 8. – Izlandon kitör a Laki vulkán, kb. 130 krátere szinte egyszerre robbant fel, októberig folyamatosan aktív, az utolsó kitörése 1784 tavaszán került sor. Tíz köbkilométer láva ömlött ki, a Föld légkörébe pedig hatalmas mennyiségű mérgező hidrogén-fluoridot és kén-dioxidot tartalmazó gáz került. szeptember 3. – A párizsi békeszerződés lezárja az amerikai függetlenségi háborút. november 1. – II. József állami papnevelő intézetek létrehozását rendeli el. november 21. – Jean-François Pilâtre de Rozier francia fizikus és François Laurent d’Arlandes márki légi utazást hajt végre a Montgolfier fivérek hőlégballonjával. december 9. – II. József elrendeli a budai egyetem Pestre való áthelyezését, valamint a Magyar Királyi Helytartótanács átköltöztetését Pozsonyból Budára. december 22. – II. József Rómában meglátogatja VI. Piusz pápát.
Az év témái 1783 az irodalomban 1783 a tudományban
Születések január 23. – Stendhal, (Marie-Henri Beyle) francia író († 1842) március 12. – Kőszeghi-Mártony Károly, építőmérnök, hadmérnök, a sűrített levegős légzőkészülék és a gulyáságyú feltalálója († 1848) március 22. – Balassa Gábor, szombathelyi püspök († 1851) szeptember 27. – I. Ágoston, mexikói császár († 1824) szeptember 30. – Habsburg–Lotaringiai Rainer József, német-római császári herceg, osztrák főherceg, magyar és cseh királyi herceg, 1848-ig a Lombard–Velencei Királyság alkirálya († 1853) október 11. – Heinrich Julius Klaproth német nyelvész, orientalista, az MTA tagja († 1835) október 14. – Palóczy László liberális reformpolitikus, Borsod vármegye országgyűlési követe († 1861) november 18. – Perényi Zsigmond, a főrendiház másodelnöke, az 1848–49-es szabadságharc vértanúja († 1849) december 20. – Boros Ferenc, a Helytartótanács titkára, költő († 1810) december 23. – Giovanni Berchet olasz költő († 1851)
Halálozások március 22. – Nádasdy Ferenc magyar főnemes, császári tábornagy, horvát bán (* 1708) április 29. – Bernardo Tanucci itáliai államférfi (* 1698) július 15. – Kollár Ádám Ferenc jogtudós, császári és királyi tanácsos, a bécsi királyi könyvtár igazgatója (* 1718) július 19. – Johann Jakob Bodmer svájci filológus (* 1698) szeptember 18. – Leonhard Euler svájci matematikus (* 1707) október 29. – Jean le Rond d’Alembert francia matematikus, filozófus, mérnök, enciklopédista (* 1717) december 6. – Jelky András utazó, kalandor (* 1730) december 16. – Johann Adolph Hasse német barokk zeneszerző (* 1699) Bizonytalan dátum Pedro Messía de la Cerda, spanyol tengerésztiszt és gyarmati tisztviselő, az Új-Granada alkirálya (* 1700)
Jegyzetek
Kategória:18. század