Események Görögország A peloponnészoszi háborúban a spártai flotta élén Lüszandroszt Kallikratidasz váltja, aki ostrom alá veszi a leszboszi Methümnát, veszélyeztetve ezzel Athén gabonaellátását. Az athéni flotta Konon vezetésével Leszboszra hajózik, de a fölényben levő spártaiak beszorítják őket Mütiléné kikötőjébe. Athén hirtelenjében összeszedett flottájával, rabszolgákból és idegenekből álló legénységgel az arginuszai csatában legyőzi a tapasztaltabb spártaiakat Leszbosznál, a csatában Kallikratidasz is elesik. Az Athénba visszatérő flottaparancsnokokat (köztük Periklész fiát) megvádolják azzal, hogy az ütközet során nem vették fel az elsüllyedt hajók túlélőit és kivégzik őket. Spárta békét kér, de az athéni Kleophón elutasítja őket. Itália Rómában consuli jogkörű katonai tribunusok: Publius Cornelius Rutilus Cossus, Numerius Fabius Ambustus, Caeus Cornelius Cossus és Lucius Valerius Potitus. Róma hadat üzen Veiinek és megkezdi tíz évig tartó ostromát. Szicíliát ismét megtámadják a karthágóiak. Agrigentum ostroma közben táborukban járvány tör ki, vezérük, Hannibal Mago meghal. Himilco veszi át a parancsnokságot, kifosztja Agrigentót és Camarinát, Gelát pedig elpusztítja. Lakói Szürakuszaiban keresnek menedéket. A hazatérő agresszorok behurcolják Karthágóba a járványt. Kultúra Euripidész nem sokkal halála előtt megírja a Bacchánsnők c. tragédiáját. Halálozások Euripidész, athéni drámaíró (sz. kb. i.e. 480) Szophoklész, athéni drámaíró (sz. kb. i.e 495) Kallikratidasz, spártai hadvezér Hannibal Mago, karthágói hadvezér
Fordítás
406