Vágaranyos (1899-ig Zlató, ) Trencsén városrésze Szlovákiában, a Trencséni kerület Trencséni járásában. Lakosainak száma: 1520 (2006).
Fekvése Trencsén központjától 4 km-re nyugatra, a Vág jobb partján.
Története 1244-ben IV. Béla adománylevelében „terram Zalatovich” alakban említik először. Ebben a király Bogomir trencséni ispánnak új földeket adományoz a tatárok elleni harcokban tett szolgálatiért. A trencséni váruradalom része volt. 1245-ben „villa Zlahovecz”, 1439-ben „Zlachowycz” néven találjuk. 1439-ben az uradalmat Albert király Erzsébet királynénak adta. 1493-ban „Zlathocz” alakban szerepel a korabeli forrásokban. Későbbi birtokosai a Thurzó, a Forgách, az Illésházy és a Sina családok voltak. 1663. október 2-án 17 vágmenti faluval együtt Vágaranyost is felégette a török. 1704-ben négy környékbeli faluval együtt Ritschan császári generális serege gyújtotta fel. 1705. augusztus 3-án a közelében, a Vág túloldalán dúlt a trencséni csata, melyben Sigbert Heister és Pálffy János csapatai megfutamították a fejedelem seregét.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZLATÓCZ. Zlatovcze. Tót, falu Trentsén Várm. földes Ura Gr. Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Orechónak szomszédságában mellynek filiája; földgye termékeny, legelője, fája, és szőleje is van.”
1831-ben súlyos kolerajárvány pusztított.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zlatócz, Trencsén m. tót falu, ut. post. Trencséntől keletre 1/2 óra. Lakja 92 kath., 127 evang., 11 zsidó. Derék erdő. F. u. a dubniczai urad.”
1879-ben létrejött a vasúti összeköttetés a közeli Trencsénnel. 1910-ben 410, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. 1920 előtt Trencsén vármegye Trencséni járásához tartozott.
Külső hivatkozások Vágaranyos honlapja Vágaranyos Szlovákia térképén
Lásd még
Trencsén Csákfalva Csákháza Diósfalu Trencsénpüspöki Vágapátfalva Vághidas Vágszabolcs
Jegyzetek
Vagaranyos Kategória:Trencsén városrészei