A protézis (a latin prothesis < ógörög πρόθεσις protheszisz ’előre tevés’ szóból) eredetileg a retorikában használt terminus, de a nyelvészet is átvette. Hangváltozást nevez meg, amely szó elejére etimológiailag nem indokolt beszédhang vagy hangcsoport betoldását jelenti általában a kiejtés megkönnyítésének céljából.Szathmári 2008, Protézis szócikk.Jarceva 1990, Проте́за (Protézis) szócikk.Bussmann 1998, 963. o.Dubois 2002, 388. o.Crystal 2008, 398. o.Bidu-Vrănceanu 1997, 393. o.Constantinescu-Dobridor, proteză szócikk.Ladan 2005, proteza szócikk.

A nyelvtörténetben

A történeti fonetika szempontjából protézis történhet szavak fejlődésében, amikor egy nyelvből átöröklődnek egy másikba. Például egyes újlatin nyelvekben (spanyol, francia) a latin [sp], [st] és [sk] szó eleji mássalhangzócsoportok elé protetikus [e] került. A franciában az [s] ki is esett egyes esetekben: latin spiritus ’lélek’ > spanyol espíritu, francia esprit; lat. stella ’csillag’ > sp. estrella, fr. étoile; lat. schola ’iskola’ > sp. escuela, fr. école, lat. spatula(m) ’váll’ > fr. épaule, lat. scutu(m) ’pajzs’ > fr. écu.Dubois 2005, 388. o.

Miközben az újlatin nyelvekben magánhangzó protézise történt mássalhangzó elé, egyes szláv nyelvek kifejlődésekor mássalhangzó került magánhangzó elé. Egyes nyelvészek szerint a protoszláv nyelvben az ’alma’ szó megfelelője ablъko volt. Egyes nyelvekben, mint az orosz, a lengyel vagy a közép-délszláv diarendszer nyelveiben (bosnyák, horvát, montenegrói, szerb, röviden BHMSz), e szó elejére a [j] hang került: orosz яблоко (jabloko), lengyel jabłko, BHMSz jabuka.HJP, jabuka szócikk.

Egy másik mássalhangzó, a [v] protézise megtörtént egyes orosz szavak esetében, pl. protoszl. *osmъ ’szem’ (látószerv) > восемь (voszemj) ’nyolc’. Gyakoribb ez a protézis a belarusz nyelvben: protoszl. oko > вока (voka), protoszl. *uхо ’fül’ > вуха (vuxa).Jarceva 1990, Белору́сский язы́к (Belarusz nyelv) szócikk.

Az aromán nyelvben gyakori, bár nem általános és nem minden nyelvjárásra jellemző az [a] protézise főleg [r] elé: arău (vö. román rău) ’rossz’, aratsi (vö. rom. rece) ’hideg’, arădătsină (vö. rom. rădăcină) ’gyökér’ stb.Capidan 1932, 224. o. Ez a magyarázata a nyelv nevének elején található hangnak is.

Egyes nyelvekben protézis tartozik jövevényszavak beillesztésének folyamatához is, például a magyarban, viszonylag régi jövevények esetében (ószláv dvorъ > udvar, lat. schola > iskola), mivel a finnugor alapnyelv egyik tulajdonsága az volt, hogy nem tűrte meg a szóeleji mássalhangzó-torlódást.A. Jászó 2007, 52–53. o.

A baszk nyelvben, hasonlóan az aromán nyelvhez, megvan az [a] protézise [r] előtt latin és újlatin eredetű jövevényszavakban.Meyer-Lübke 1924, 171. o., idézi Capidan 1932, 224. o.

A mai nyelvben

Párhuzamosan léteznek a nyelvben egyes szavak protézis nélküli és protézises változatai. Olykor mindkét szóalak megvan ugyanabban a nyelvváltozatban, például a román sztenderd nyelvváltozatában egyes hangsúlytalan személyes és visszaható névmások:Ezeknek hangsúlyos változataik is vannak: mie ’nekem’, ție ’neked’, sieși ’saját magának’, pe el ’őt’ (hímnem). îmi ~ mi-, -mi ’nekem’, îți ~ ți-, -ți ’neked’, își ~ și-, -și ’saját magának’, îl ~ l-, -l ’őt’ (hímnem) – az î [ɨ]Zárt, középen képzett, ajakkerekítés nélküli magánhangzó. protézise.

A magyar fesztelen nyelvi regiszterben vannak protézis nélküli és protézises becézett keresztnevek: István > Isti > Pisti, Anna > Anni Panna / Panni, Ila > Cila, András > Andi > Bandi stb.

Más szóalak-változatok a sztenderd és nem sztenderd változatok között oszlanak el. Ezek lehetnek nyelvjárások, népi vagy fesztelen nyelvi regiszter, egyéni változatok. Ilyenek például a románban az alămâie ~ lămâie ’citrom’, amiroase ~ miroase ’szagol, szaga van’, zbici ~ bici ’ostor’, scoborî ~ coborî ’lemenni’ szavak.

Dél-orosz nyelvjárásokban az [i] protézise hallható, pl. ишла (isla) ~ шла (sla) ’(ő) ment’ (nőnem).

A régi, és a mai nyelvben sztenderd [j] protézisével kezelt szavakon kívül, horvát nyelvjárási szavakban is megvan ez a protézis sztenderd megfelelőikkel szemben, pl. jopet ~ opet ’újra’.HJP, proteza szócikk.Bagić 2010 .

A protézis egyéni is lehet, mivel a szó nem elszigetelt, hanem a beszédfolyamba ágyazott. Például az angol nyelvben a left turn ’kanyar balra’ szókapcsolat hallható [əleft təːn]-ként kiejtve is, az [ə]Középen képzett, középső nyelvállású, ajakkerekítés nélküli magánhangzó. protézisével a left szóhoz.

Az adjekció típusú metaplazmusok közé tartozó hangalakzatként a protézis például magyar mondókákban, ritmikus gyermekversekben, ikerszókban, rímekben a játékos hangzást segíti: Egyedem-begyedem, egyetek-begyetek, ekete-pekete, ingyom-bingyom, irgum-burgum stb.

Nem sztenderd szavakban jelenik meg olyan írók tollából is, akik például városi vagy falusi népies hangulatot akarnak tükrözni. Az újságírásban kontextuális protézisről lehet beszélni cikkek címeiben, amikor állandósult szókapcsolatban szót helyettesítenek olyan más jelentésű szóval, amely az első hangja révén különbözik a helyettesítettől, pl. Dalaj-galama ~ Dalaj-lama ’Dalai láma’, amit kontextuális epentézissel lehetne lefordítani: ’Dalai lárma’.

Jegyzetek

Források

A. Jászó Anna (szerk.) A magyar nyelv könyve. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)

Bagić, Krešimir. Od figure do kulture – PROTEZA, EPENTEZA, PARAGOGA. Produživanje riječi (A hangalaktól a kultúráig – protézis, epentézis, paragogé. A szavak meghosszabbítása). Vijenac. 421. sz. 2010. április 22 (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)

Bidu-Vrănceanu, Angela et al., Dicționar general de științe. Științe ale limbii (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)

Bussmann, Hadumod (szerk.) Dictionary of Language and Linguistics (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)

Capidan, Theodor. Aromânii. Dialectul aromân. Studiu lingvistic (Az arománok. Az aromán dialektus. Nyelvészeti tanulmány). Bukarest: Monitorul Oficial și Imprimeriile Statului. 1932 (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)

Constantinescu-Dobridor, Gheorghe. Dicționar de termeni lingvistici (Nyelvészeti terminusok szótára). Bukarest: Teora, 1998; az interneten: Dexonline. DTL (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)

Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)

Dubois, Jean et al. Dictionnaire de linguistique (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002 (Hozzáférés: 2023. június 14.)

Jarceva, V. N. (szerk.) Лингвистический энциклопедический словарь (Nyelvészeti enciklopédiai szótár). Moszkva: Szovjetszkaja Enciklopédia. 1990 (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)

Ladan, Tomislav (szerk.) Hrvatski obiteljski leksikon (Horvád családi lexikon). Zágráb : Leksikografski zavod Miroslav Krleža és EPH. 2005. ; az interneten: enciklopedija.lzmk.hr (Hozzáférés: 2019. szeptember 30.)

Meyer-Lübke, Wilhelm. Das Baskische (A baszk nyelv). Germanisch-romanische Monatschrift. 4. évf. 1924. 11. sz.

Szathmári István (főszerk.). Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve . Budapest: Tinta. 2008 (Hozzáférés: 2023. június 14.)

Kapcsolódó szócikkek

Adjekció Hangalakzat Hangváltozás Metaplazmus

Kategória:Hangtan Kategória:Retorika