+ Zsinat Alapadatok Görög név σύνοδος, szünodosz Latin név synodus, concilium Alapjelentés közös út, összejövetel, tanácskozás Főbb típusok egyetemes, részleges, plenáris, tartományi, nemzeti, egyházmegyei zsinat Bibliai előkép jeruzsálemi tanácskozás (ApCsel 15) Első egyetemes zsinat első nikaiai zsinat (325) Legutóbbi katolikus egyetemes zsinat második vatikáni zsinat (1962–1965) Következő katolikus egyetemes zsinat nincs hivatalosan kihirdetve Gyakoriság rendkívüli, nem periodikus Kiejtés zsi-nat; görögösen: szünodosz A zsinat vagy szinódus a keresztény egyházakban püspökök, egyházi tisztségviselők, illetve egyes hagyományokban papok, szerzetesek és világi hívek tanácskozása. Hitbeli, fegyelmi, liturgikus, pasztorális vagy egyházkormányzati kérdésekkel foglalkozik. A szó a görög σύνοδος, szünodosz kifejezésből ered, amelynek jelentése „közös út”, „együtt haladás”, „összejövetel”. Latin megfelelője a concilium, illetve a synodus.
A zsinatok szerepe és tekintélye jelentősen eltér a különböző keresztény felekezetekben. A Katolikus Egyház huszonegy zsinatot ismer el egyetemes zsinatként; az ortodox egyházak hagyományosan az első hét egyetemes zsinatot fogadják el; az ókeleti ortodox egyházak az első három zsinatot ismerik el; az Asszír Keleti Egyház pedig az első két zsinatot fogadja el.Orthodox Church in America: Sources of Christian Doctrine: The Councils. Hozzáférés: 2026. május 26.World Council of Churches: Oriental Orthodox Churches. Hozzáférés: 2026. május 26.Pro Oriente: Assyrian Church of the East. Hozzáférés: 2026. május 26.
A zsinat nem egyszerűen egyházi parlament. Teológiai, jogi és történeti jelentése attól függ, hogy melyik egyházban, milyen jogrend szerint, kiknek a részvételével és milyen hatáskörrel tartják meg. Egyes zsinatok dogmatikai meghatározásokat fogalmaztak meg, mások elsősorban fegyelmi, liturgikus, lelkipásztori vagy szervezeti kérdéseket szabályoztak.
+ Gyors összefoglaló Kérdés Rövid válasz Mi a zsinat? Keresztény egyházi tanácskozás hitbeli, fegyelmi, liturgikus vagy kormányzati kérdésekről. Minden zsinat egyetemes? Nem. Vannak egyetemes, tartományi, plenáris, nemzeti, egyházmegyei és más zsinati formák. Ugyanazt jelenti minden felekezetben? Nem. A katolikus, ortodox, ókeleti, asszír és protestáns hagyományok eltérően értelmezik. Mi az első egyetemes zsinat? Az első nikaiai zsinat 325-ben. Miért fontosak a zsinatok? Hitvallásokat fogalmaztak meg, vitákat rendeztek, fegyelmi szabályokat alkottak és az egyházi egységet védték. Fogalom és etimológia
A zsinat szó a görög σύνοδος, synodos magyar megfelelője. A kifejezés eredeti jelentése „együtt haladás”, „közös út”, majd ebből általánosabb értelemben „összejövetel”, „gyűlés”, „tanácskozás”. A latin concilium szintén tanácskozást, összehívott gyűlést jelent. Melichár Kálmán szerint a görög synodos és a latin concilium egyaránt összejövetelt, összetalálkozást és gyülekezetet jelöl; a concilium szóban ugyanakkor az előzetes összehívás mozzanata is hangsúlyos.Melichár Kálmán: A zsinatok. Budapest: Szent István Társulat, 1932. 5.
A keresztény szóhasználatban a synodus és a concilium hosszú ideig részben felcserélhető fogalom volt. A nyugati egyházjogi nyelvben a concilium különösen az egyetemes és részleges zsinatokra, a synodus pedig gyakran az egyházmegyei zsinatokra vagy más tanácskozó gyűlésekre utal. A keleti keresztény egyházakban a szinódus kifejezés az egyházkormányzat rendes intézményeire is vonatkozhat.
A zsinati forma keresztény intézmény, de nem légüres térben alakult ki. A késő antik világban ismert volt a városi, tartományi, szenátusi és vallási tanácskozás gyakorlata. A zsidó szanhedrin, a görög városi gyűlések és a római birodalmi-tartományi tanácskozási kultúra tágabb történeti hátteret alkotott. A keresztény zsinatok közvetlen alapja azonban a püspöki tanítás, az apostoli hagyomány őrzése és az egyházi közösségek közötti egység keresése volt.
Történeti előzmények
A jeruzsálemi tanácskozás
A keresztény zsinati gyakorlat bibliai előképeként az Apostolok cselekedetei 15. fejezetében leírt jeruzsálemi tanácskozást szokás említeni. A vita arról szólt, hogy a pogány származású keresztényeknek szükséges-e a körülmetélés és a mózesi törvény teljes megtartása. A tanácskozáson Pál, Barnabás, Péter, Jakab, az apostolok és a presbiterek vettek részt. A döntés szerint a pogány keresztényekre nem rótták rá a mózesi törvény egészét, de bizonyos közösségi és erkölcsi előírások megtartását kérték tőlük.ApCsel 15,1–29.
Ez az esemény nem volt későbbi jogi értelemben vett egyetemes zsinat, de a keresztény hagyományban a közösségi megkülönböztetés, az apostoli tekintély és a vitás kérdések tanácskozás útján való rendezésének alapvető mintája lett.
Ókeresztény helyi és tartományi zsinatok jobbra|bélyegkép|300px|Az első nikaiai zsinat ikonográfiai ábrázolása. A képi hagyomány nem a történeti ülésrend pontos rekonstrukciója, hanem a nikaiai hit későbbi egyházi recepcióját is jelképesen megjeleníti. jobbra|bélyegkép|300px|Az első nikaiai zsinat ortodox keresztény ikonon. A 2–3. századtól kezdve helyi és tartományi zsinatokat tartottak fegyelmi, liturgikus és tanbeli kérdésekben. Ezek a zsinatok gyakran regionális vitákat rendeztek: a húsvét időpontjáról, a bűnbánati fegyelemről, az eretnekségek megítéléséről vagy a püspöki tekintély gyakorlásáról.
A 4. századtól a kereszténység birodalmi helyzetének megváltozása lehetővé tette nagyobb, az egész egyház életét érintő zsinatok megtartását. Az első egyetemes zsinat, a nikaiai zsinat 325-ben ült össze. Melichár összefoglalása szerint a zsinat fő kérdései közé tartozott az arianizmus ügye, a húsvét egységes megünneplése és a meletiánus szakadás rendezése.Melichár Kálmán: A zsinatok. Budapest: Szent István Társulat, 1932. 33–35.
A zsinatok összehívása és elfogadása
A zsinatok összehívásának mechanizmusa történetileg változott. Az első egyetemes zsinatokat római császárok hívták össze vagy támogatták. Ez a késő antik birodalmi környezetben nem szokatlan jelenség, de nem azonosítható a modern állami egyházirányítás fogalmával. Nyugaton a középkor folyamán fokozatosan erősödött a pápai összehívási és megerősítési jog hangsúlya. A latin katolikus egyházjog jelenlegi szabályai szerint egyetemes zsinatot csak a római pápa hívhat össze, és annak határozatai pápai jóváhagyás, megerősítés és kihirdetés után rendelkeznek kötelező erővel.Codex Iuris Canonici / Az Egyházi Törvénykönyv. Ford. Erdő Péter. Budapest: Szent István Társulat, 1985. 337–341. kánon.
Egy zsinat elfogadottsága nem mindig volt azonnali. A későbbi egyházi hagyomány, a püspökök és részegyházak elfogadása, a liturgikus és hitvallási használat, valamint az adott egyház jogi döntései mind hozzájárulhattak ahhoz, hogy egy zsinat egyetemesnek vagy kötelező tekintélyűnek minősüljön. A felekezeti különbségek jelentős része éppen abból fakad, hogy ugyanazt a zsinatot a különböző egyházak eltérően fogadták el.
A zsinat mint konfliktuskezelő mechanizmus
A zsinatok történetében visszatérő mozzanat, hogy az egyházak tanbeli vagy fegyelmi konfliktusokat próbáltak közös döntéssel rendezni. Az arianizmus vitája a Fiú és az Atya viszonyáról szólt; a nesztoriánus vita Krisztus személyének egységét érintette; a khalkédóni vita Krisztus isteni és emberi természetének kapcsolatáról szólt; a képrombolás pedig a szentképek tiszteletének teológiai és liturgikus helyét kérdőjelezte meg.
A zsinatok e konfliktusokban nem csupán tiltó vagy büntető határozatokat hoztak. Hitvallási nyelvet alakítottak ki, meghatározták az egyházi közösség határait, szabályozták a liturgikus és fegyelmi életet, és gyakran politikai-társadalmi feszültségek közepette kerestek egyházi megoldást.
A zsinati határozatok jogi és teológiai természete
A zsinati határozatok súlya nem minden esetben azonos. Egy zsinat hozhat dogmatikai meghatározást, fegyelmi kánont, liturgikus szabályt, pasztorális útmutatást vagy szervezeti döntést. Ezek kötelező ereje eltérő lehet.
A katolikus teológiában a hit és erkölcs dolgában ünnepélyesen meghatározott tanítások különleges tekintéllyel bírhatnak. Az Egyházi Törvénykönyv szerint a püspökök testülete tévedhetetlenül tanít, amikor egyetemes zsinaton egybegyűlve, a római pápával közösségben, az egész egyház számára hit vagy erkölcs dolgában véglegesen elfogadandó tanítást nyilvánít ki. Ugyanez a kánon hozzáteszi, hogy tévedhetetlenül meghatározottnak csak az a tanítás tekintendő, amelyről ez nyilvánvalóan biztos.Codex Iuris Canonici, 749. kánon.
A fegyelmi és kormányzati rendelkezések más természetűek. Ezek valódi jogi erővel bírhatnak, de változtathatók, módosíthatók vagy hatályon kívül helyezhetők. A zsinati dokumentumok értelmezésénél ezért figyelni kell arra, hogy a zsinat mit akart meghatározni: dogmát, fegyelmet, liturgikus rendet, pasztorális útmutatást vagy egy adott történeti helyzetre adott intézményi választ.
A Denzinger–Hünermann magyar kiadásának előszava is hangsúlyozza, hogy az egyházi megnyilatkozások dogmatikus értéke különböző, és egy adott szöveg kötelező ereje mindig a történeti és szövegösszefüggés alapján ítélhető meg.Denzinger, Heinrich – Hünermann, Peter: Hitvallások és az Egyház Tanítóhivatalának megnyilatkozásai. Magyar kiadás. Előszó.
Felekezeti megközelítések
A Katolikus Egyházban
Egyetemes zsinat
A Katolikus Egyház latin egyházjogában az egyetemes zsinat az a zsinati forma, amelyen a püspökök testülete ünnepélyes módon gyakorolja az egész Egyházra vonatkozó hatalmát. Egyetemes zsinatot csak a római pápa hívhat össze; ő elnököl rajta személyesen vagy képviselői útján, ő határozza meg a tárgyalandó kérdéseket és a zsinat rendjét, továbbá ő hagyja jóvá a határozatokat.Codex Iuris Canonici, 337–338. kánon.
Az egyetemes zsinaton döntési szavazati joggal a püspöki testület tagjai vesznek részt. Más személyeket is meg lehet hívni, de szerepüket a legfőbb egyházi hatóság határozza meg.Codex Iuris Canonici, 339. kánon. Ha az Apostoli Szék a zsinat ideje alatt megüresedik, a zsinat a jog erejénél fogva felfüggesztődik, amíg az új pápa folytatását el nem rendeli vagy fel nem oszlatja.Codex Iuris Canonici, 340. kánon.
A zsinati határozatok csak akkor rendelkeznek kötelező erővel, ha azokat a zsinati atyákkal együtt a római pápa is jóváhagyja, megerősíti, és utasítására kihirdetik.Codex Iuris Canonici, 341. kánon. Ez a katolikus felfogás szerint az egyetemes zsinatot a püspöki kollegialitás ünnepélyes gyakorlásaként értelmezi, de nem választja el a pápai primátustól.
A Püspöki Szinódus
A Püspöki Szinódus nem azonos az egyetemes zsinattal. VI. Pál pápa 1965-ben, a második vatikáni zsinat idején hozta létre az Apostolica sollicitudo kezdetű motu proprióval. Célja az volt, hogy a világ különböző részeiből kiválasztott püspökök rendszeresen segítsék a római pápát az egész Egyházat érintő kérdésekben.VI. Pál: Apostolica sollicitudo. Vatikán, 1965. szeptember 15. Hozzáférés: 2026. május 26.
Az Egyházi Törvénykönyv szerint a Püspöki Szinódus alapvetően tanácskozó testület: feladata a kérdések megvitatása és kívánságok kifejezése, nem pedig a döntéshozatal. Döntési hatalommal csak akkor rendelkezik, ha a pápa bizonyos esetekben kifejezetten felruházza ezzel; ilyen esetben is a pápa joga a döntések jóváhagyása.Codex Iuris Canonici, 342–344. kánon.
Ferenc pápa 2018-ban az Episcopalis communio apostoli konstitúcióval újraszabályozta a Püspöki Szinódus működését, a meghallgatás, konzultáció, megkülönböztetés és végrehajtás szakaszainak hangsúlyozásával.Ferenc pápa: Episcopalis communio. Vatikán, 2018. szeptember 15. Hozzáférés: 2026. május 26.
Részleges zsinatok