Stara Krivaja falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Đulovachoz tartozik.
Fekvése Belovártól légvonalban 55, közúton 67 km-re délkeletre, Daruvár központjától légvonalban 20, közúton 25 km-re északkeletre, községközpontjától 3 km-re keletre, Nyugat-Szlavóniában, a Papuk-hegység északi részén, a Kruškovac-patak völgyében fekszik.
Története A régészeti leletek tanúsága szerint területe már a kőkorszakban is lakott volt. Stara Krivaja határában az i. e. 6. évezredben virágzott Starčevo-kultúra leletei kerültek elő. A térség középkori településeit 1542-ben pusztította el a török és csak a 17. század végén szabadult fel a török uralom alól. A kihalt területre a parlagon heverő földek megművelése és a határvédelem céljából a 18. század első felében Bosznia területéről telepítettek be új, szerb anyanyelvű lakosságot. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Krivaja” néven találjuk. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Krivaja (Sztara)” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... 354. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Krivaja (Nowa és Sztara)” néven 68 házzal 391 ortodox vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 65. o. Buda, 1829. A Magyar Királyságon belül Horvát–Szlavónország részeként, Verőce vármegye Verőcei járásának része volt. 1857-ben 189, 1910-ben 263 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 100%-a szerb anyanyelvű volt. Az I. világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, háború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 99%-a szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején kezdettől fogva szerb kézen volt. 1991 novemberében az Orkan-91 hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. Lakossága elmenekült. A falunak 2001-ben és 2011-ben már nem volt állandó lakossága.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 189 415 147 229 291 263 222 274 153 170 159 116 53 39 0 0
Jegyzetek
Források A község hivatalos honlapja Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010. Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Daruvár turisztikai irodájának honlapja A község rendezési terve Wolfline.eoldal.hu: Horvatországi hadszínterek - Nyugat-Szlavónia
Kategória:Belovár-Bilogora megye települései