A Hivai Népi Szovjetköztársaság (üzbégül: Xorazm Xalq Shoʻro Jumhuriyati; oroszul: Хорезмская Народная Советская Республика) a Hivai Kánság kommunista berendezkedésű utódállama volt 1920-tól, amikor az utolsó kán lemondott és az első Kurultaj (népgyűlés) eltörölte a monarchiát. 1920. április 26-án véglegesítették a kommunista többséggel bíró köztársasági államformát. 1923. október 20-án a köztársaság hivatalos elnevezését Hivai Szocialista Szovjetköztársaságra módosították (oroszul: Хорезмская ССР).diclib.com 1924. október 27-én a Hivai SZSZK-t eltörölték és helyén nemzetiségi igények szerint létrehozták a Türkmén Szovjet Szocialista Köztársaságot, az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaságot, valamint több északi terület az Oroszországi Szovjet Szövetségi Szocialista Köztársasághoz került.kungrad.com
Politika A Forradalmi Bizottság elnöke Hoji Pahlavon Nijoz Juszuf (1920. február 2. – 1920. március) Az ideiglenes kormány elnöke Jumanijoz Szulton Muradogli (1920. március – 1920. április 30.) A Népi Képviselőház Közgyűlésének elnökei Hoji Pahlavon Nijoz Juszuf (1920. április 30 – 1921. március 6.) Kocs Korogli (1921. március 6 – 1921. május 15.) Kudojbergan Divanogli (1921. május 15. – 1921. május 23.) A Központi Végrehajtó Bizottság elnökei Mulla Nozir (1921. május 15. – 1921. június) Allabergan (1921. június – 1921. szeptember) Ata Makszum Madrahimogli (1921. szeptember – 1921. november 27.) Dzsangibaj Murodogli (1921. november 27. – 1922. június 23.) Abdulla Abduramon Khodzsaogli (1922. június 23. – 1923. október 20.) K. Szafarogli (1923. október 20. – 1924) Szultonkari Dzsumanijoz (1924) Temurkhodzsa Dzsaminogli (1924 – 1925. február 17.) Földrajz és népesség A Hivai Népi Szovjetköztársaságot északon, délen és nyugaton rövid ideig az Oroszországi Szovjet Szocialista Szövetségi Köztársasággal, majd a Kirgiz Autonóm Szovjet Szocialista Köztársasággal pedig keleten pedig a Buharai Népi Szovjetköztársasággal volt határos. Emellett az Aral-tó is mosta a mainál sokkal hosszabb partszakaszát az országnak. A területe 62 200 négyzetkilométer, lakossága 600 000 fő volt, főleg üzbégek (62,5%), türkmének (28,6%), kazahok (3,5%) és a karakalpakok (3,0%) lakták a vidéket. Fővárosa Hiva volt, amely ma Üzbegisztánhoz tartozik.
Zászlaja
Kapcsolódó szócikkek Hvárezm
Jegyzetek
Kategória:Üzbegisztán történelme Kategória:A Szovjetunió közigazgatása Kategória:Egykori szocialista államok