Egyházi irodalom alatt általában a keresztény vallási irodalmat értik, olykor azonban a vallási irodalom szinonimájaként is használják. Egy része, a tudományos rendszerességgel írt művek alkotják a teológiai irodalmat.
Jelentősége Az egyházi irodalom elég jelentős ága a tágabb értelemben vett világirodalomnak, a szűkebb értelemben vett úgynevezett „szépirodalom”-ba azonban csak egy kisebb része tartozik bele (általában vallásos versek). Minden európai nép (beleértve a magyar) irodalmának tetemes részét egészen a 19. századig a keresztény vallásos művek alkották, a középkori latin irodalom és a középkori görög irodalom (bizánci irodalom) pedig szinte teljes egészében vallásos vagy vallásos szemléletű tudományos és szépirodalmi művekből áll.
Az egyházi irodalom történetéről máig nem létezik általános magyar nyelvű összefoglalás; a kifejezetten magyar nyelvű egyházi irodalomról a nagyobb egyháztörténeti kézikönyvek egyes fejezetei adnak rövidebb áttekintést. Makkai Sándor szerint „Az egyházi irodalomtörténet létrejövetelének van egy olyan elvi akadálya, amellyel szembe kell néznünk mint határozott tévedéssel. Az egyházi irodalom ezen elv szerint – részben theologia, s mint ilyen, a theologia történetébe, illetve az egyes theológiai disciplinák történeti részébe tartozik mint tudománytörténet; másrészt gyakorlati célu és jellegű, s többnyire aktuális termék, amely, mint ilyen, az egyház intézményes történetének korszakonkénti függvényét képezi; mind a két szempontból felesleges egy külön egyházi irodalomtörténet megalkotása.”Makkai Sándor: Az erdélyi református egyházi irodalom 1850-től napjainkig, „Az Út” kiadása, Kolozsvár, 1925
Magyar egyházi irodalom
Műfajai Az egyházi irodalom több sajátos műfajt használ, azonban műfajainak egy részét más típusú irodalmak is ismerik (történeti irodalom, filozófiai irodalom, jogi irodalom, szépirodalom):
Szakirodalom – Európai egyházi irodalom Ókori egyházi irodalom Az ókori görög és latin egyházi irodalomról, vagy ókeresztény irodalomról több mű is megjelent magyar nyelven: Alzog János: A patrologia kézikönyve, vagy a régi keresztény irodalom története. A 3. átdolgozott és bővített kiadás nyomán fordította a csanádi növendék papság, Temesvár, 1880–1881, 288 + 472 p Károly János: Az őskeresztény irodalom monographiája I–II., Budapest, 1888 (I.) és 1890 (II.) Vanyó László: Az ókeresztény egyház és irodalma, Szent István Társulat, Budapest, 1980, Vanyó László: Ókeresztény írók lexikona, Szent István Társulat, Budapest, 2004, XVI. Benedek pápa: Az egyházatyák – Római Szent Kelementől Szent Ágostonig, Szent István Társulat, Budapest, 2009, Zubriczky Aladár: Ó-keresztény irodalom- és dogmatörténet, 1906
Részleteket közöl:
Chobot Ferenc: Jézus Krisztus egyházának története, I. kötet (ókor), Budapest–Rákospalota, 1907
Egyházi írók szócikkeit közli: Chobot Ferenc: Jézus Krisztus egyházának története, II. kötet (középkor), Budapest–Rákospalota, 1907
Görföl Tibor – Kránitz Mihályː Teológusok lexikona, Osiris Kiadó, Budapest, 2002,
(szerk.) Balanyi György – Bangha Béla – Artner Edgár – Iványi Jánosː Katolikus lexikon I–IV., Magyar Kultúra, Budapest, 1931–1933 Benedek Marcell: Irodalmi lexikon, Győző Andor Kiadása, Budapest, 1927
Az ókori egyéb nyelvű (kopt, szír, örmény) egyházi irodalomról nincs magyar nyelvű áttekintés.
Az egyes magyar nyelvre fordított alkotásokat lásd:
Középkori egyházi irodalom A szinte teljes egyházi jellegű középkori görög irodalomról (bizánci irodalom) van egy kézikönyv magyar nyelven: Kapitánffy István – Caruha Vangelió – Szabó Kálmán: A bizánci és az újgörög irodalom története, Gondolat Könyvkiadó, Budapest, 1989,
Az ugyancsak majdnem teljesen egyházi jellegű középkori latin irodalom egy részét dolgozta fel eddig Adamik Tamás:
Részleteket közöl: Chobot Ferenc: Jézus Krisztus egyházának története, II. kötet (középkor), Budapest–Rákospalota, 1907
Egyházi írók szócikkeit közli:
Görföl Tibor – Kránitz Mihályː Teológusok lexikona, Osiris Kiadó, Budapest, 2002, , 396 p (szerk.) Balanyi György – Bangha Béla – Artner Edgár – Iványi Jánosː Katolikus lexikon I–IV., Magyar Kultúra, Budapest, 1931–1933 Benedek Marcell: Irodalmi lexikon, Győző Andor Kiadása, Budapest, 1927
Az egyes magyar nyelvre fordított alkotásokat lásd:
Újkori egyházi irodalom Az újkori egyházi irodalomról részleteket közöl: Chobot Ferenc: Jézus Krisztus egyházának története, III. kötet (újkor), Budapest–Rákospalota, 1907 Warga Lajos: A keresztény egyház története I–III., Sárospatak, 1880–1887 → I. kötet, II. kötet, II. kötet: katolikusok: 464–473, 547–560. o. reformátusok: 381–410, 715–720. o. evangélikusok: 377–381, 691–695. o.
Egyházi írók szócikkeit közli:
Görföl Tibor – Kránitz Mihályː Teológusok lexikona, Osiris Kiadó, Budapest, 2002, , 396 p Benedek Marcell: Irodalmi lexikon, Győző Andor Kiadása, Budapest, 1927
Az újkori egyházi irodalom termékei közül viszonylag keveset fordítottak eddig magyar nyelvre. Ezekről áttekintés nincs, néhány nevezetesebb egyházi író, akiktől kisebb-nagyobb műveket magyar nyelvre fordítottak:
Bibliográfiák Tettey N. és társa: Katholikus egyházirodalmi kalauz. A hazai és külföldi katholikus irodalom nevezetesebb jelenségeinek könyvjegyzéke, Budapest, 1879. Szolcsányi Gyula: A magyar római katholikus papság irodalmi munkásságának könyvészeti jegyzéke 1850–1884, Eger, 1885. Pogány György: A történelem, a vallási irodalom és a Biblia-kiadások kútfői és szakirodalma, Hatágú Síp Alapítvány, Budapest, 2008,
Jegyzetek
Források Keresztény irodalom IN: Keresztény irodalom IN: Egyházi irodalom IN: (szerk.) Sőtér István: A magyar irodalom története, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1964–1966
Kapcsolódó szócikkek Unitárius egyházi irodalom Lutheránus egyházi irodalom Erdélyben Vallási irodalom
Kategória:Keresztény irodalom