A XVII. kerület, vagy hivatalos nevén Rákosmente a magyar főváros, Budapest egyik kerülete, amely a Duna bal partján, Pesten fekszik, a főváros keleti részén. Északon a XVI. kerület és Csömör, nyugaton a X. kerület, délen a XVIII. kerület és Ecser, míg keleten Maglód és Pécel határolja. Az egyik legszebb fekvésű pesti kerület, amely részben ugyanolyan magasan terül el, mint a 235 méter magas Gellért-hegy. Mivel a Pesti-síkságon belül a Dunától kelet felé fokozatosan emelkedő Pesti-hordalékkúpsíkság része, ezért területe szinte teljes egészében dimbes-dombos. A pesti oldal legmagasabb pontja, a 24000 méteres Erdő-hegy is itt található.

A kerületnek jelenleg 9 városrésze van: Akadémiaújtelep, Madárdomb, Rákoscsaba, Újtelep, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert, Rákosliget és a Régiakadémiatelep. A kertvárosi kerület lakossága az 1970-es – 80-as években a rákoskeresztúri lakótelep építése, a rendszerváltás után pedig a szuburbanizáció következtében növekedett, illetve növekszik ma is, annak ellenére, hogy Budapest lakosainak száma az elmúlt évtizedekben több százezerrel csökkent. A népességnövekedés miatt jelentős, korábban zöld, vagy mezőgazdasági jellegű területeken épültek új lakóparkok és családi házas övezetek, illetve bővültek a már meglévők. A XVII. kerület volt a legnépszerűbb budapesti kerület a költözések alapján 2019-ben, 1045-tel többen telepedtek le itt, mint amennyien elköltöztek.Kiderült, melyek a legnépszerűbb budapesti kerületek 2023-as adatok alapján a XVII. kerület volt a 23. legmagasabb jövedelmű járás az ország 197 járása közül.Először tette közzé a járási fizetési adatokat a Központi Statisztikai Hivatal

Budapest legnagyobb méretű kerülete, területe 54,82 km², és közel 90 ezer ember otthona, így a főváros hetedik legnépesebb kerülete. A jellegükben eltérő, de egymáshoz mégis szorosan kötődő településrészeket 1950-ben csatolták a fővároshoz a Nagy-Budapest koncepció részeként. A kerület túlnyomó része zöldövezet, az egy főre jutó zöld- és erdőterületek szempontjából a II. és a XII. kerületek mellett a legjobban ellátott fővárosi kerület. Több természetvédelmi terület is található a területén, például a 40 hektáros Merzse-mocsár Természetvédelmi Terület tele növényritkaságokkal és gazdag madárvilággal, a Keresztúri-erdő óriási zöldfelülete,Futókörrel, edzőparkkal, bográcsozós tisztásokkal újult meg a Keresztúri-erdő Rákosmentén illetve északi határán fekszik a Naplás-tó, a főváros második legnagyobb, 150 hektáros természetvédelmi területe, egyben az egyik legértékesebb ökológiai területe.

A kerület tömegközlekedéssel való ellátottsága igen magas szintű, Rákoskeresztúrról a járatokkal 15-20, Rákoscsabáról és Rákoskertről 25-30, Rákoshegyről a járattal 25, míg Rákosligetről és Rákoscsaba-Újtelepről a járatokkal 30-35 perc körüli menetidővel közvetlenül az Örs vezér terére és az metróhoz lehet jutni, a autóbuszokkal pedig Kőbánya-Kispest és az metró érhető el közvetlenül. A belvárosból éjszaka is könnyen, átszállásmentesen elérhető a terület, a éjszakai járatok szinte az egész kerületet lefedik. Jelenleg hat üzemelő vasúti megálló található a lakóövezetek közvetlen közelében, amelyekről modern elővárosi vonatokkal átlagosan 20 perces menetidővel lehet a Keleti pályaudvarra bejutni.https://www.mavcsoport.hu/sites/default/files/upload/page/120a_20201213_v1202.pdf 120a Budapest — Újszász — Szolnok

Fekvése, földrajza

Az egyik legszebb fekvésű pesti kerület, amely részben ugyanolyan magasan terül el, mint a 235 méter magas Gellért-hegy. A Dunától keleti irányban, a Gödöllői-dombság felé fokozatosan emelkedő Pesti-hordalékkúpsíkság része, ezért területe szinte teljes egészében dombvidéki jellegű. A pesti oldal és egyben a Pesti-síkság legmagasabb pontja, a Pécellel és Maglóddal határos, 241 méter magasságú Erdő-hegy is itt emelkedik. A kerület túlnyomó része zöldövezet, az egy főre jutó zöld- és erdőterületek szempontjából a II. és a XII. kerületek mellett a legjobban ellátott fővárosi kerület. Több természetvédelmi terület is található itt, például a 40 hektáros Merzse-mocsár Természetvédelmi Terület tele növényritkaságokkal és gazdag madárvilággal, a Keresztúri-erdő óriási zöldfelülete, illetve északi határán fekszik a Naplás-tó, a főváros második legnagyobb, 150 hektáros természetvédelmi területe, egyben az egyik legértékesebb ökológiai területe.

bélyegkép|balra|250px|A Dunába torkolló 44 km hosszú Rákos-patak, melyből Rákosmente neve is ered Rákosmente és részei nevüket a kerületen keresztülfolyó Rákos-patakról kapták, a terület domborzati viszonyai pedig számos településrész nevéből visszacsengenek, mint például Rákoshegy, Madárdomb, Kaszásdűlő. A főváros legnagyobb kiterjedésű kerülete 54,82 négyzetkilométer területtel, amely több mint 25-szöröse a legkisebb VII. kerületnek. Északnyugaton a XVI. kerület, nyugaton a X. kerület, délnyugaton a XVIII. kerület, míg délkeleten Ecser és Maglód, keleten Pécel, északkeleten pedig Nagytarcsa határolja.

A kerület keleti határától a Gödöllői-dombság lankái kezdődnek.

Az egy főre jutó zöld- és erdőterületek szempontjából, a II. és a XII. kerületek mellett a legjobban ellátott fővárosi kerület, a pesti oldal kerületei közül a legnagyobb kiterjedésű erdőterületek a XVII. kerületben találhatóak, mint például a Keresztúri-erdő. bélyeg|300px|A XVII. kerület városrészei 1. Régiakadémiatelep 2. Rákoskeresztúr 3. Madárdomb 4. Akadémiaújtelep 5. Rákosliget6. Rákoscsaba-Újtelep 7. Rákoscsaba 8. Rákoskert 9. Rákoshegy Rákosmente három vízfolyás vízgyűjtő területének találkozásánál fekszik. Északi része a Szilas-patak, központi és délnyugati része a Rákos-patak, délkeleti része a Gyáli-patak vízgyűjtőjéhez tartozik. A kerületben tizenhárom forrás található. A XVII. kerületben van a 40 hektáron elterülő Merzse-mocsár Természetvédelmi Terület, mely Budapest közigazgatási határain belül az egyik legháborítatlanabb vizes élőhely; négy harasztfaj, százharmincegy kétszikű és ötvenegy egyszikű növényfaj, valamint tizenegy madárfaj, köztük a Magyarországon védett szürke gém és vörös vércse otthona; természetvédelmi terület, továbbá északi határán fekszik a Naplás-tó.

A Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér relatív közelsége miatt Alsó-Rákoshegy és a Helikopter lakópark déli része bizonyos fokú zajszennyezésnek van kitéve, míg ezen városrészek északi része és az ettől északabbra fekvő területek a zajmérések alapján kívül esnek a legalacsonyabb mért zajértékek határán is.Repülésből adódó zajterhelés

Városrészek

Városrész Alapítás éve Lakosság (2001)a KSH 2001-es népességszámlálási adatai, XVII. kerület MegjegyzésAkadémiaújtelep1950-es évek eleje2895Nagy-Budapest létrejötte után kezdték felparcellázni és beépíteni.Madárdomb1984.35951993 óta különálló városrész, addig Rákoskeresztúr egyik része volt.Rákoscsaba1067. (első említés)Önálló nagyközség volt, mikor Budapesthez csatolták.Rákoscsaba-Újtelep1925.Nem volt önálló település, csak városrész, 1990-ig Rákoscsabához sorolták.Rákoshegy1892.9799Önálló nagyközség volt, mikor Budapesthez csatolták.Rákoskeresztúr1265. (első említés)Önálló nagyközség volt, mikor Budapesthez csatolták.A kerületrészek többsége kezdetben hozzá tartozott, tőle nyerte el függetlenségét 1950 után.Rákoskert1933.7639Területe Rákoscsabához tartozott, míg Budapest része nem lett.Rákosliget1896.3538Önálló nagyközség volt, mikor Budapesthez csatolták.Régiakadémiatelep1930-as évek1164Rákoskeresztúr külterületi része volt, mikor Budapesthez csatolták és felparcellázták.

Története bélyegkép|balra|250px|Az 1760-ban épült barokk Podmaniczky–Vigyázó-kastély A kerület 1950. január 1-jén jött létre az addig önálló Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr és Rákosliget nagyközségekből, amikor azokat Budapesthez csatolták. A kerületnek közös történelme, lévén 1950 óta létezik, nincs, az egyes kerületrészek azonban mind rendelkeznek önálló történelemmel, az leginkább Keresztúr (a mai Rákoskeresztúr), valamint Csaba (a mai Rákoscsaba) történelmének feleltethető meg. A szájhagyomány szerint például a nagy népvándorlások korát átvészelő hunok egy kis csoportja a mai Rákoscsaba területén húzta meg magát, s a helyet vezetőjük, Attila hun király fia, Csaba királyfi után nevezték el Rákoscsabának. Ezen vélt vagy valós kötődést számos utca- és térnév is megjeleníti. Rákoskeresztúrt először 1265-ben említi meg egy oklevél, Pousaracusa (Pósarákosa) néven.

A kerület határában fekvő Rákos-mező a középkorban országos jelentőségű hely volt, 1286 és 1540 között rendszeresen tartottak itt országgyűléseket illetve nemesi gyűléseket. Buda elestével (1541) a mai XVII. kerület teljes egészében török uralom alá került, az akkor itt létező Keresztúr és Csaba települések a török porta adófizetői lettek és csak Buda visszafoglalása (1686) után kerültek újra magyar kézre. A környéken folyó heves harcok miatt Csaba és Keresztúr szinte teljesen elnéptelenedett, helyükre a felvidékről szlovákokat, illetve a mai Németország területéről elsősorban svábokat telepítettek. Rákoscsaba lakossága Rákóczi oldalán részt vett a Rákóczi-szabadságharcban is; maga Rákóczi Ferenc is eltöltött egy éjszakát a faluban (1705. július 4–5.) A rákoscsabai római katolikus templomban kötött házasságot Jókai Mór és Laborfalvi Róza 1848. augusztus 29-én. 250px|bélyeg|Vedres György tervezte teraszos lakóépületek kohósalak blokkból Rákoskeresztúr központjában Bartók Béla 1911 és 1920 között Rákoshegyen élt és alkotott, egykori otthona ma emlékházként funkcionál. A mai kerület különböző településrészein élt hosszabb rövidebb ideig Kacsóh Pongrác vagy Berky Lili és Gózon Gyula is, akárcsak a 2006-ban elhunyt, magát mindig büszkén rákosligetinek valló Gregor József is, akinek a nevét vette fel a településrész iskolája is.

Az 1950-es egyesüléskor önálló többi kerületrész, Rákosliget, illetve Rákoshegy jóval fiatalabbak; előbbi 1907-ben, utóbbi 1921-ben vált önálló nagyközséggé, mindkettő Rákoskeresztúrtól. Rákoskert sohasem élvezett önállóságot, ahogy Madárdomb sem, előbbi Rákoscsaba részeként csatlakozott Budapesthez, míg az utóbbit csak 1984-től kezdték beépíteni.

A városiasodás az 1970-es évek elejének nagy panelépítési programjaival indult. Az addig falusias, a városközponttól távoli Rákoskeresztúr központjában számos házat elbontottak és a helyükre 1971-1989 között lakótelepeket húztak fel a budapestiek mellett a szegedi házgyár elemeiből, a csúszózsalus technológiával épült pontházakkal kiegészülve. Ezzel drasztikusan megemelkedett a lakosság száma és kidomborodott az akkor még jelentős infrastrukturális elmaradottság. Noha ezeket a gyors és dinamikus fejlődés miatt csak a 2000-es évek közepére sikerült szinte teljes egészében ledolgozni, a legtöbb földút Budapesten még mindig a XVII. kerületben található.

Népessége

A XVII. kerület lakónépessége 2022. október 1-jén fő volt, ami Budapest össznépességének 5%-át tette ki. A 2011-es népszámlálás óta 541 fővel nőtt a kerület lakosság száma. Ebben az évben az egy km²-re jutó lakók száma, átlagosan 1549 ember volt. A XVII. kerület népesség korösszetétele igen kedvezőtlen. 2022-ben a kerület lakónépességének a 14%-a 14 évnél fiatalabb, míg a 65 éven felülieké 22% volt. 2021-ben a férfiaknál 73,9, a nőknél 78,4 év volt a születéskor várható átlagos élettartam. A legmagasabb befejezett iskolai végzettség szerint az érettségi végzettséggel rendelkezők élnek a legtöbben a kerületben fő, utánuk következő nagy csoport a diplomával rendelkezők fővel. 2022-ben a 6 évnél idősebb népesség 88,1%-nál volt internet elérési lehetősége. A népszámlálás adatai alapján a kerület lakónépességének 10%-a, mintegy 8447 személy vallotta magát valamely kisebbséghez tartozónak. A kisebbségek közül német, kínai és román nemzetiségűnek vallották magukat a legtöbben.