Gózon Gyula

Gózon Gyula, született GroszmanHázasságkötésekor Grosszman. (Érsekújvár, 1885. április 19. – Budapest, 1972. október 8.) Kossuth-díjas magyar színész, érdemes és kiváló művész.

Életpályája Groszman Simon és Binéter Emília fia. Az Esztergomban élő szülei épp Érsekújvárban, anyai nagyszüleinél tartózkodtak vendégségben, amikor megindult a szülés, így ott született. Az Esztergomban felnövő Gyula fiatalon Rákosi Szidi magán-színiiskoláját végezte el. Pályáját ugyan Nagyváradon kezdte, ismertté akkor vált, amikor Nagy Endre szerződtette kabaréjához Budapestre. Egy évad után jött a Népopera, aztán megint a kabaré, majd 1919-ben a Király Színház tagja lett.

1917. január 30-án a Ferencvárosban vette feleségül Berky Lilit, aki a saját vállalkozásukban megindított Muskátli Kabaré primadonnája volt. A házaspár gyakran lépett fel együtt. 1927-től a Belvárosi Színház, 1929-től az Új Színház tagja lett.

Az operett mellett mindig vonzotta a drámai színjátszás: a Nemzeti Színház először 1935-ben szerződtette. A zsidótörvények őt is leparancsolták a színpadról, majd 1945-ben visszatért a Nemzeti Színházhoz, amelynek élete végéig tagja maradt.

Összesen 90 filmben játszott főszerepet (már a némafilm korában megjelent a vásznon). Filmalakításai méltán növelték népszerűségét. Hattyúdala az „Egy öreg színész emlékei” című írása volt, amely halála előtt nem sokkal, 1972. február-márciusban jelent meg a Nők Lapjában.

Feleségével még 1935-ben vették meg az akkor még Budapest melletti kistelepülésen, Rákosligeten az otthonukat jelentő családi házat, ahol a második világháborút is átvészelték. Gózon majdnem haláláig élt a házban, amelyet csak élete legvégén, az 1970-es évek kezdetén adtak el eltartói, és vették magukhoz, egy lakótelepi panellakás apró zugába, egy szobába.

Emlékezete Emlékét egykori rákosligeti otthonán emléktábla, nevét pedig az az utca viseli, melynek sarkán a háza állt. Ezen utca mentén felfelé haladva, egy sportpálya átellenes végében található a szintén róla elnevezett Gózon Gyula Kamaraszínház, melynek bejárata fölött ma egész alakos szobra áll.

Főbb szerepei Bilitzky kadét (Herczeg Ferenc: A dolovai nábob lánya) Ferenc reichstadti herceg (Edmond Rostand: A sasfiók) Szellemfi (Szigligeti Ede: Liliomfi) Szilvai Tódor (Szigligeti Ede: Liliomfi) Gobbo (Shakespeare: A velencei kalmár) Hoffen (Gaal József: A peleskei nótárius) Lombai (Kisfaludy Károly: Csalódások) Vackor (Shakespeare: Szentivánéji álom) Miller zenész (Friedrich Schiller: Ármány és szerelem) Tschöll papa (Schubert–Berté: Három a kislány) Koszta Sámuel (Csiky Gergely–Máder Rezső: A nagymama) Solmay (Csiky Gergely: Buborékok) Krüger (Gerhart Hauptmann: A bunda) Francia király (Kacsóh Pongrác: János vitéz) Ügyvéd (Móricz Zsigmond: Úri muri) Trahanache (Ion Luca Caragiale: Az elveszett levél) Poltáry (Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival) Márki Jenő (Háy Gyula: Az élet hídja) Viszket Jakab (Urbán Ernő: Tűzkeresztség) Wang, vízhordó (Bertolt Brecht: Jó embert keresünk) Tyelegin (Anton Pavlovics Csehov: Ványa bácsi)

Filmjei Játékfilmek

Tévéfilmek bélyeg|200px|Gózon Gyula sírja Budapesten. Kozma utcai izraelita temető: 5B-9-27 (balra, a háttérben Szép Ernő síremléke áll) Nagy filmművészeink – Gózon Gyula (1961, rendező: B. Megyeri Gabriella) A pékinas lámpása (1961) Az utolsó vacsora (1962) Két találkozás (1965)

Hangjáték, Rádió Bibó Lajos: A csodadoktor (1938) Tamási Áron: Vitéz lélek (1941) Arisztophanész: Madarak (1946) Tamási Áron: Hullámzó vőlegény (1947) Tamási Áron: Vitéz lélek (1947) Abezgous–Brustein: Az elvarázsolt festmény (1949) Anatole France: A 64-es (1949) Holnap újév - Vidám zenés szilveszter-est (1950) Móricz Zsigmond: Rokonok (1950) Bokor–Kertész: Vidám brigád (1951) Fejér Gábor: A nép nevében (1951) Vas Róbert: Habakuk mester fiai (1951) Bán Pál–Kállai István: Segíteni nem szégyen (1952) Bárány Tamás: Vasból való vár (1952) Lontai László: Johanna újra itt van (1952) Lukovszkij: Az örök éjszaka titka (1952) Mark Twain: Utazás a Nagy Folyón (1952) Peterdi Pál: Hódító Vilmos (1952) Szergej Antonov: A béke küldötte (1952) Anatole France: Crainquebille (1955) Kemény Egon–Ignácz Rózsa–Soós László–Ambrózy Ágoston: „Hatvani diákjai” (1955) Rádiódaljáték 2 részben. Bule Lajos, volt pedellus – Gózon Gyula Török Tamás: Esperanza (1955) Innocent-Vincze Ernő: Gambrinus (1956) Varga Imre: Borúra derű (1956) Kemény Egon–Gál György Sándor–Erdődy János: „Komáromi farsang” (1957) Daljáték 2 részben. Kajdács Kelemen fogadós, kocsmáros – Gózon Gyula Jaroslav Hašek: A Safranek-hagyaték (1958) Gyárfás Endre: Egy pillanat gyümölcse (1961) Leszkov: Egy kis tévedés (1961) Luigi Squarzina: Római rekviem (1964) Művészpályám – Bikádi György visszaemlékezése (1965) A Szabó család (Kanczler Franci)

Kitüntetései Érdemes művész (1951) Kossuth-díj (1954) Kiváló művész (1955)

Diszkográfia Kemény Egon–Ignácz Rózsa–Soós László–Ambrózy Ágoston: Hatvani diákjai daljáték, CD dupla-album. Breaston & Lynch Média, 2019. Kemény Egon–Gál György Sándor–Erdődy János: Komáromi farsang daljáték, CD dupla-album. Breaston & Lynch Média, 2019.

Jegyzetek

Források részletes életrajz, szerep- és filmszereplista A legendás színész, aki idős korában, a kommunizmusban eltartási szerződés kötésére kényszerült, és egy panelház alagsorában búcsúzott az élettől Origo.hu, 2021. január 3.

További információk

Kategória:1885-ben született személyek Kategória:Magyar színészek Kategória:Magyar humoristák Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:A holokauszt magyar túlélői Kategória:Érsekújváriak Kategória:Esztergomiak Kategória:Rákosmentiek Kategória:A Magyar Népköztársaság Kiváló Művésze díjasok Kategória:A Magyar Népköztársaság Érdemes Művésze díjasok Kategória:1972-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Magyar némafilmszínészek Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek

Gózon Gyula

Źródło i licencja