Ráfael Győző Viktor (Komárom, 1900. szeptember 28. – Budapest, 1981. április 20.) magyar festőművész, grafikus.
Életpályája 1919-ben az orvosi egyetem hallgatója volt. 1920-ben már a budapesti Iparművészeti Iskola keramikus szakán tanult. 1921–1926 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Vaszary János oktatta. 1922-ben ösztöndíjjal Münchenben, 1926-ban Rómában is tanult. 1927-től a Képzőművészek Új Társasága tagja volt. 1928-ban Párizsba utazott. 1928-ban az Új Művészek Egyesülete tagja volt. 1928-ban bécsi, varsói, krakkói magyar tárlatokon, majd a Velencei Biennálén szerepelt képeivel. 1929–1940 között Egyiptom, Szudán, Etiópia, Libanon, Szíria, Irak városaiban dolgozott. 1932–1934 között részt vett a mezopotámiai Ur város romjainak föltárásában. 1940-től a Szocialista Képzőművészek Csoportjának tagja volt. 1945-ben alapító tagja volt a Rippl-Rónai Társaságnak. Az 1950-es években az Aquincumi Múzeum főrestaurátora volt.
Munkássága Egyiptomban leletmentő restaurátorként dolgozott. Sir Charles Leonard Woolley angol régész munkatársa volt. Nabukonodozor ókori uralkodó nyári palotáját rekonstruálta, és a falképekről másolatokat készített a Louvre számára. Munkái közé tartozik a damaszkuszi parlament bejáratának és mennyezetének díszítése, a királyi palota átalakítása Bagdadban, a bejrúti országház falképeinek festése, paloták, szállodák kialakítása, festmények, szobrok hosszú sora jelzi közel-keleti alkotói munkásságának sikerét. Erdélyben és a Balatonnál festett tájképein és alakos kompozícióin adott számot a természetben és az itthoni művészeti életben szerzett tapasztalatairól. A mellőzöttség éveiben is egymás után alkotta a kubizmus és a konstruktivizmus jegyeit továbbfejlesztő, egyénivé nemesítő képeit.
Sírja az Óbudai temetőben látogatható (30-VI-12). bélyegkép|jobbra|200px|Ráfael Győző Viktor és felesége sírja az Óbudai temetőben (30-VI-12).
Művei Gondolkodó (1926) Női akt (1928) Önarckép (1932) Narancsszüret Bejrútban (1934) Csíkzsögödi vásár (1942) Ábrahámhegyi táj (1942) Hűvösvölgyi táj (1942) Méra (1942) Nyújtózkodó akt (1944) Bohóc szamáron (1952) Zenebohóc (1954) Fekvő akt (1959) Tánc (1960) Lendület (1969) Városi fények (1969) Fejkendős kislány (1972) Absztrakt kompozíció Aktok Ballada Sirató asszonyok Ülő fiú
Kiállításai Egyéni 1929 Bécs 1930 Budapest (Gadányi Jenővel) 1937, 1965 Bejrút 1944 Zürich 1947, 1949, 1964, 1984-1985, 1990, 1999 Budapest 1963 Prága 1964 Esztergom 1965 Varsó 1983 Pápa 1990 Győr Válogatott, csoportos 1928 Velence, Budapest 1943, 1946, 1996 Budapest 1964 Prága, Pozsony 1975 Párizs
Díjai Nemes Marcell-díj (1921) Velencei Biennálé, Velence, aranyérem (1928)
Források
Artportal.hu http://www.haasgaleria.hu/kut/rafael.pdf
További információk Haits Géza: Ráfael Viktor Mecset utcai műtermében (Művészet, 1964. 11. sz.) Dévényi Iván: Ráfael Győző (Művészet, 1970. 9. sz.) Szíj Rezső: Ráfael Győző (kismonográfia a művész kiadásában, Budapest, 1972) Heitler László: Festőpálya Rév-Komáromtól Bagdadig (Új Forrás, 1985. 3. sz.)
Magyar festők és grafikusok adattára. A kutató-, föltáró- s gyűjtőmunkát végezte Seregélyi György. Szeged, 1988.
Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
Kategória:Komáromiak Kategória:Magyar festők Kategória:Magyar grafikusok Kategória:Nemes Marcell-díjasok Kategória:1900-ban született személyek Kategória:1981-ben elhunyt személyek Kategória:Az Óbudai temetőben eltemetett személyek