Resnik (1991-ig Resnik Požeški) falu Horvátországban, Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Pleterniceszentmiklóshoz tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban 13, közúton 16 km-re délkeletre, községközpontjától 4 km-re keletre, a Pozsegai-medencében, Gradac és Szvinna között fekszik.
Története Josip Buturac szerint 1334-ben említik először a pozsegai esperesség oklevelében. A település a középkorban nem a mai helyén, hanem a mai település déli, dombos határrészén feküdt. Csak a 18. században települtek át lakói a mai helyre az út mellé. Valószínűleg eredetileg a szvinnai uradalomhoz tartozott.Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. A környező településekhez hasonlóan 1537 körül foglalta el a török, melynek uralma 150 évig tartott. 1545-ben már szerepel a török defterben. Valószínűleg a török uralom idején muzulmán hitre tért horvátok lakták. A török kiűzése során muzulmán lakosság Boszniába távozott. Helyükre 1697 körül Boszniából katolikus horvátok érkeztek. 1698-ban „Reznik” néven 9 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. 1702-ben 10, 1730-ban és 1746-ban 16 ház állt a településen.
Az első katonai felmérés térképén „Dorf Reznik” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Resnik” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 557. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Resznik” néven 12 házzal, 93 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 26. o. Buda, 1829. A 19. században a Monarchia más területeiről, főként Morvaországból cseh és német nyelvű lakosság telepedett ide, akik a lakosság többségét alkották.
A településnek 1857-ben 112, 1910-ben 201 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 67%-a cseh, 21%-a német, 11%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. A településnek 2011-ben 307 lakosa volt, akik főként a mezőgazdaságból éltek. A faluban idősotthon működik.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 112 119 164 181 187 201 225 233 248 222 225 260 235 251 301 307
Jegyzetek
Források Pleternica város hivatalos oldala Pleternica turisztikai irodájának honlapja Az első katonai felmérés térképe Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka Hrvoje Potrebica: Požeška kotlina – Europsko kulturno središte (arheološko perspektiva) Pleternica kulturális emlékei
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései