A Szabadság és Függetlenség Konföderáció (lengyelül: Konfederacja Wolność i Niepodległość, röviden Konfederacja, rövidítve KWiN) lengyelországi politikai párt és föderatív pártszövetség. 2018 decemberében választási együttműködésként jött létre a KORWiN – 2022 óta Új Remény (Nowa Nadzieja) – és a Nemzeti Mozgalom (Ruch Narodowy) körül. A szövetséget 2019 júliusában önálló politikai pártként is bejegyezték, miközben szervezete megőrizte föderatív jellegét.
A Konföderáció a lengyel jobboldalon belül a piacpárti, libertárius-konzervatív és nemzeti-konzervatív irányzatokat fogja össze. Gazdaságpolitikájában az adók és az állami szabályozás csökkentését, társadalompolitikai kérdésekben konzervatív álláspontot, bevándorláspolitikájában korlátozó intézkedéseket, az Európai Unióval kapcsolatban pedig szuverenista és erősen euroszkeptikus politikát képvisel. A politikatudományi szakirodalomban rendszerint a jobboldali populista, a populista radikális jobboldali vagy a szélsőjobboldali pártok közé sorolják; a „nemzeti-liberális” megjelölés gazdasági liberalizmusának és nacionalista-szuverenista társadalompolitikájának együttesére utal.
A párt 2019-ben jutott be először a Szejmbe, 2023-ban pedig 18 képviselői mandátumot szerzett. A 2024-es európai parlamenti választáson hat mandátumhoz jutott, ami addigi legjobb országos listás eredménye volt. A szövetség 2025-ben szakított Grzegorz Braunnal és a Lengyel Korona Konföderációval; a Braunhoz tartozó két képviselő távozása után a Konföderáció szejmbeli klubja 16 tagúvá vált. 2026 júliusában öt, a Konföderációhoz tartozó képviselő ült az Európai Parlamentben, két különböző képviselőcsoportban.
Politikai háttér
A Konföderáció létrejötte a lengyel pártrendszer 2000-es és 2010-es évekbeli átrendeződéséhez kapcsolódott. A lengyel országos politikát hosszabb időn át két nagy tábor versengése határozta meg: a Jog és Igazságosság (PiS) köré szerveződő nemzeti-konzervatív, gazdaságpolitikájában etatistább jobboldal, valamint a Polgári Platform és később a Polgári Koalíció köré rendeződő liberális-konzervatív, Európa-párti centrum. A Konföderáció e két tömbbel szemben egyszerre fogalmazott meg gazdaságpolitikai, intézményi és szuverenitáspolitikai kritikát. A PiS-t elsősorban adó- és kiadáspolitikája, bürokráciája, valamint egyes uniós kompromisszumai miatt támadta; a Polgári Platformot gazdasági és társadalmi liberalizmusa, illetve uniós politikája miatt bírálta.
A lengyel választási rendszerben a Szejmbe jutás országos küszöbe az önálló pártlisták számára 5%, a hivatalosan választási koalícióként induló pártszövetségek számára 8%. Ez ösztönözte a Konföderációt arra, hogy az eredetileg több párt és mozgalom választási együttműködéseként létrejött szervezetet egységes pártként is bejegyezze. A tagpártok így közös listán indulhattak, miközben a parlamenti küszöb szempontjából egyetlen pártnak minősültek.
A „konföderáció” elnevezés egyúttal a szervezet belső jellegére utal. A pártot nem egyetlen ideológiai iskola vagy egyszemélyi vezetés köré építették, hanem különböző jobboldali irányzatok – mindenekelőtt a gazdasági libertarianizmus, a nemzeti konzervativizmus és korábban a katolikus tradicionalizmus – közös választási és parlamenti kereteként. Az irányzatok között a külpolitika, az orosz–ukrán viszony, az abortuszpolitika és a politikai kommunikáció stílusa tekintetében is jelentős eltérések alakultak ki.
Története
Megalakulás és a 2019-es európai parlamenti választás
2018. december 6-án a Janusz Korwin-Mikke körül szerveződő KORWiN és a Nemzeti Mozgalom bejelentette, hogy közös listán indul a 2019-es európai parlamenti választáson. A két szervezet eltérő politikai hagyományból érkezett: a KORWiN a szabadpiaci, adóellenes és libertárius jobboldalt, a Nemzeti Mozgalom pedig a lengyel nacionalista és nemzeti-konzervatív irányzatot képviselte.
2019 elején az együttműködéshez csatlakozott Grzegorz Braun Pobudka nevű mozgalma, Piotr „Liroy” Marzec pártja, valamint több kisebb konzervatív, monarchista, életvédő és úgynevezett keleti végeki (kresy) szervezet. Kaja Godek abortuszellenes aktivista szintén a közös lista jelöltje lett. A formáció előbb a Koalicja ProPolska, majd 2019 februárjától a Konfederacja KORWiN Braun Liroy Narodowcy nevet használta.
Az együttműködéshez 2019 márciusában csatlakozott Marek Jakubiak Köztársaságért Föderációja, áprilisban pedig a Sofőrök Pártja. A gyors bővülés ellenére a szövetség nem alakított ki teljesen egységes szervezeti struktúrát: a résztvevők közös választási bizottságot és kampányt működtettek, de saját pártjukat, vezetésüket és politikai arculatukat is megtartották.
A 2019. május 26-i európai parlamenti választáson a lista 621 188 szavazatot, vagyis 4,55%-ot kapott. Ezzel országosan a negyedik helyen végzett, de nem érte el az 5%-os választási küszöböt, ezért nem szerzett mandátumot. A választás után több korai résztvevő – köztük Liroy és Jakubiak – távozott. Braun kezdeményezte saját pártja, a Lengyel Korona Konföderáció bejegyzését, amely azonban 2025-ig a tágabb Konföderáció része maradt.
Párttá alakulás és bejutás a Szejmbe
A Szabadság és Függetlenség Konföderációt 2019. július 25-én jegyezték be politikai pártként. A jogi átalakulás egyik gyakorlati következménye az volt, hogy a szervezet a parlamenti választáson nem a pártkoalíciókra vonatkozó 8%-os, hanem az önálló pártokra vonatkozó 5%-os küszöb alá került. A közös párt mögött ugyanakkor továbbra is több önálló szervezet működött.
A 2019-es parlamenti kampányban a Konföderáció az adócsökkentést, a társadalombiztosítási terhek mérséklését, az Európai Unió hatásköreinek korlátozását, a bevándorlás visszaszorítását, a fegyvertartási szabályok enyhítését és a hagyományos családmodell védelmét hangsúlyozta. A kampány egyik központi állítása az volt, hogy a párt a PiS és a Polgári Platform közötti tartós politikai megosztottsággal szemben harmadik jobboldali alternatívát kínál.
A 2019. október 13-i választáson a párt 1 256 953 szavazatot, 6,81%-ot és 11 szejmbeli mandátumot szerzett. A képviselőcsoportban a KORWiN, a Nemzeti Mozgalom és Braun pártjának politikusai egyaránt helyet kaptak. A Konföderáció ezzel tartós parlamenti szereplővé vált, bár támogatottsága még jelentősen elmaradt a két nagy politikai tömbétől.
A párt 2019-es szavazótáborában az országos átlagnál nagyobb arányban voltak jelen a fiatal férfiak. A támogatás különösen a 30 év alatti választók között volt magas, és a párt az internetes, illetve közösségi médián alapuló kampányban hatékonyabban érte el ezt a csoportot, mint a hagyományos pártszervezetek jelentős része.
A 2020-as elnökválasztás és a Covid19-pandémia
A Konföderáció 2019 végén és 2020 elején belső előválasztást rendezett elnökjelöltjének kiválasztására. A többfordulós eljárást Krzysztof Bosak, a Nemzeti Mozgalom politikusa nyerte meg. Bosak kampányában a gazdasági liberalizmust, a nemzeti szuverenitást, a társadalmi konzervativizmust és az államelnöki hatalom alkotmányos újragondolását kapcsolta össze. A 2020. június 28-i első fordulóban 1 317 380 szavazatot, 6,78%-ot szerzett, és a tizenegy jelölt közül a negyedik helyen végzett.
A Covid19-pandémia idején a Konföderáció következetesen ellenezte a kormányzati lezárások, vállalkozási korlátozások, oltási igazolások és kötelező egészségügyi intézkedések jelentős részét. A párt jogállami, gazdasági és egyéni szabadságjogi érveket egyaránt használt, és parlamenti vizsgálatokat, illetve egyes kormányzati döntések jogszerűségének felülvizsgálatát követelte. A járványkezelés bírálata erősítette a párt rendszerkritikus arculatát. Egyes politikusainak egészségügyi kérdésekben tett kijelentései ugyanakkor vitákat és tényellenőrzéseket váltottak ki.
Belső átrendeződés az ukrajnai háború után
A 2022 februárjában megindult teljes körű orosz invázió jelentős belső feszültséget okozott. Janusz Korwin-Mikke és néhány hozzá közel álló politikus Oroszországgal, Ukrajnával és a háború felelősségével kapcsolatos kijelentéseit a Konföderáció több képviselője is elutasította. Artur Dziambor, Jakub Kulesza és Dobromir Sośnierz kilépett a KORWiN-ból, és Wolnościowcy néven új szervezetet alapított; 2023 februárjában parlamenti együttműködésük is megszűnt a Konföderációval.
2022 októberében Sławomir Mentzen váltotta Korwin-Mikkét a KORWiN elnöki tisztségében. A párt novemberben felvette a Nowa Nadzieja (Új Remény) nevet. A vezetőváltás a szervezet arculatváltását is jelezte: Mentzen a Korwin-Mikke személyéhez kötődő provokatív politikai stílus helyett professzionálisabb kampányt, erősebb közösségimédia-jelenlétet és a vállalkozói, adópolitikai üzenetek előtérbe helyezését szorgalmazta.
A párt hivatalos álláspontja az orosz invázió elítélése mellett Lengyelország közvetlen érdekeinek elsődlegességét hangsúlyozta. Elismerte Ukrajna önvédelmi jogát, ugyanakkor bírálta a korlátlan lengyel katonai és pénzügyi segítségnyújtást, az ukrán mezőgazdasági termékek lengyel piacra jutását és a menekülteknek biztosított egyes kedvezményeket. A szövetségen belül a Nemzeti Mozgalom vezetői általában egyértelműbben oroszellenes álláspontot képviseltek, mint a korwinista hagyomány egyes szereplői.
A 2023-as parlamenti választás
A 2023-as kampány előtt több közvélemény-kutatás a Konföderáció jelentős megerősödését jelezte, és felmerült, hogy a választás után a kormányalakításhoz szükséges parlamenti többség kialakításában mérlegszerephez juthat. A párt vezetői ugyanakkor nyilvánosan elutasították mind a PiS-szel, mind a Donald Tusk vezette Polgári Koalícióval kötendő kormánykoalíciót.
A kampány középpontjában a Konstytucja Wolności (A szabadság alkotmánya) című program állt. A párt az adóterhek csökkentését, az állami szabályozás egyszerűsítését, az egészségügyi és oktatási szolgáltatásokban a választási lehetőségek bővítését, az uniós klímapolitika elutasítását, a bevándorlás korlátozását és a készpénzhasználat védelmét ígérte. A kampányt Bosak és Mentzen közös országjárása, nagyszabású rendezvények és intenzív internetes kommunikáció jellemezte.
A 2023. október 15-i választáson a Konföderáció 1 547 364 szavazatot, 7,16%-ot és 18 mandátumot szerzett. Bár a párt növelte szavazatai és mandátumai számát, eredménye elmaradt a kampány korábbi szakaszában mért támogatottságtól. A választás után Janusz Korwin-Mikkét felfüggesztették, majd eltávolították az Új Reményből; a párt vezetése szerint kijelentései és kampánybeli szereplései rontották a Konföderáció eredményét.
A 18 képviselő lehetővé tette önálló parlamenti klub létrehozását. Krzysztof Bosakot a Szejm egyik alelnökévé választották. A Konföderáció ellenzékben maradt a Donald Tusk vezetésével megalakult kormánnyal szemben, de a PiS javaslatait sem támogatta automatikusan.
A 2024-es önkormányzati és európai parlamenti választások
A 2024-es lengyelországi önkormányzati választáson a Konföderáció a Bezpartyjni Samorządowcy (Párton Kívüli Önkormányzatiak) és más kisebb csoportok egy részével közös országos listát állított a vajdasági közgyűlések választására. A lista 1 042 328 szavazatot, 7,23%-ot és hat vajdasági közgyűlési mandátumot szerzett. Bełchatówban Patryk Marjan, az Új Remény politikusa nyerte meg a polgármester-választást, és ezzel a Konföderáció első nagyobb városi végrehajtó tisztségviselője lett.
A 2024. június 9-i európai parlamenti választáson a Konföderáció 1 420 287 szavazatot, 12,08%-ot és hat mandátumot szerzett. A megválasztott képviselők politikai irányultságuk szerint külön európai parlamenti csoportokhoz csatlakoztak. Az Új Reményhez kötődő képviselők a Szuverén Nemzetek Európája, a Nemzeti Mozgalom képviselői pedig a Patrióták Európáért frakcióban foglaltak helyet. A megoszlás a Konföderáció európai kapcsolatrendszerének belső sokféleségét is tükrözte.
A 2025-ös elnökválasztás és a Braun-féle szakadás