A mihályi Deák családról viszonylag kevés adatunk van.
A történeti hagyomány szerint a 16. század óta a gyöngyöspüspöki birtokrészen éltek és 1630-ban címeres nemeslevelet szereztek.A Kőszeghi Sándor (1899, 77; 1910, 451) által közölt Pest vármegyei Deák családot egy 1665-ös armálishoz köti. 1693-ban Karácsondon, Zsadányban, Szaránkon, Cserőházán és Fogacson voltak 300 forint összjövedelmű birtokaik.Pásztor József: Almásy János. Kézirat (Mátra Múzeum Adattár); Almásy 1903, 30; B. Gál Edit 2005: Az Almásyak birtoklása Heves és Külső-Szolnok vármegyében a XVII–XVIII. században. Agria 41, 221.
A 17. század végén, amikor a Neoaquistica Commissio felülvizsgálta a birtokjogokat, s a család az Újszerzeményi Bizottság előtt is igazolta többek között a Tiszakürtön,Vö. Tóth Dezső 1949: Annales Reformatae Ecclesiae Tiszakürtiensis. Tiszakürt, 7. Fogacson, Karácsondon és Zsadányban szerzett birtokait Heves és Külső-Szolnok vármegyében. A Rákóczi-szabadságharc alatt Deák Pál birtokait elkobozták.Szabó István 1974: Szolnok megye vázlatos története a XVIII.-XIX. században. In: Szabó László – Csalog Zsolt (szerk.): Szolnok megye néprajzi atlasza I.1, 56. Ugyanitt Steössel Kristóf alispán feleségül vette Deák Pál özvegyét Almásy Ágnest.1980 Adatok Szolnok megye történetéből I. Szolnok, 46, 445; 1989 II, 487-488, 581, 673; Szabó István 1994: A Steössel-uradalom instrukciói a XVIII. század végén. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 49, 99-100; 2005 Agria 41, 220-221, 241-242. Vö. B. Gál Edit 1993: Az Orczy-család társadalmi és gazdasági felemelkedése a 18. században és a 19. század első felében. In: Horváth László (szerk.): Mátrai Tanulmányok. Gyöngyös, 14.
Ezt az előnevet használta a 20. század elején a Nyitrán lakó, egyházi nemesi eredetű Deák család is.Vö. Mihályi Deák Béla gyászjelentése 1917. január 25. Ez az ág azonban a 19. század folyamán még a pusztaszeri és tömörkényi előnevet használta.
Deák József az ürményi Hunyady család fiskálisa 1799-ben feleségül vette ifj. Szánthó Adalbert és Bartl Julianna lányát Annát, ami révén kapcsolatba került a nemespanni családokkal. Feltételezhetően ezután részben ide is költözött, hiszen 1802-ben Pest vármegye bizonyítványa (1802. május 22.) alapján kihirdette nemességét Nyitra vármegyében is.1844-ben József és fia János igazolták kétségtelen nemességüket (2009 Családban marad I/1, 20-21) Rudnay Sándor (1760-1831), 1819-től hercegprímás, adományozott 1821-ben Deák Józsefnek “kuriális portiót” a Verebélyi és Szentgyörgyi érseki székben, Nemespannon a “Felsö Osztval”-ban, Tyúkos György és Antal magvaszakadása folytán. Ez jelenleg a legkésőbbi ismert adomány a faluban. Ott a Soósvölgyben birtokoltak nagyobb birtokot, illetve emeletes úrilakuk volt Nemespannon.Pesthy féle kérdőívek.
Deák János 1869-ben feleségül vette báró Baumgarten Pál (1814-1872) és Lippe Jozefin (1816-1903) lányát, Eugeniát,Kempelen Béla: Magyar nemes családok I. akitől születtek Árpád (felesége Soltész GyémiGyémánt), János, Jenő (felesége Benkeő Józsa), Béla (felesége Lakits Magda) huszárfőhadnagy,Gyászjelentése István (felesége Endrődy Margit) és József (felesége Sándor Olga) nevű gyermekei. Sógora volt Baumgarten Emil (1846-1921) országgyűlési képviselő.
A család később Nyitrára költözött ága a főnemesi kapcsolatrendszere ellenére a 20. század első felére vagyonilag visszaesett, valószínűleg rossz befektetéseik miatt, állítólag lovakra költöttek. A kései leszármazottak Nyitrán nyugszanak. A család egy porcelánkészlete Imrich Točka professzor jóvoltából az alsóbodoki Zoboralja Múzeum gyűjteményében található.
Neves személyek Deák Pál (?-1707; Nesztorovics) tábornok, ezredtulajdonos a hegyaljai felkelés leverőjeAndré Corvisier 1993: Les hussards et la France; Ságvári György 1994: Huszárok a 18. században. Életünk 32/10-11, 899; Szita László 1997: Magyarország felszabadulása a török megszállás alól - A zentai győzelem 300. évfordulójára. In: Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 28. Kaposvár, 81 19. jegyzet; Zachar József 2004: Császári hadimúlttal Rákóczi seregei élén. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 2001-2004. Budapest, 53; Heckenast Gusztáv 2005: Ki kicsoda a Rákóczi szabadságharcban. Budapest, 109; M. Pap Gergely 2013: Bagossy-hajdúezred története a megalakulástól a torinói (turini) csatáig. In: Historia Nostra I/1, 77. Mihályi Deák Judit (?-1716), Pál testvére, Almásy János feleségeAlmásy Dénes 1903: A zsadányi és törökszentmiklósi Almásy grófok története. Budapest, 30; 2005 Agria 41, 243. Deák József (1764-1853) 1822-ben (szolgabíró) és 1829-ben a verebélyi szék jegyzője, 1831-ben táblabírája,Ethey 1941, 181. 1843-tól Pest vármegye táblabírája,Kőszeghi 1899, 77. alapítványi királyi ügyészAz ürményi Hunyady család fiskálisa, pesti ügyvéd, a Nemzeti Casino tagja (A Nemzeti Casino évkönyve 1847, 12; 1848, 12) Vö. Jelenkor 1848. február 29., p. 106; Pesti Hírlap 1848. március 16., p. 221. Deák Nep. János Adalbert (1801-?), Deák József és Szánthó Anna (1777-1837)A nemespanni temetőben nyugszanak. (szülei Szánthó Adalbert táblabíró és Bartlme Julianna) fia, 1837-től a verebélyi szék néveri járásának főszolgabírája,Hirnök 1/35, 1 (1837. október 31.) 1841-1846 körül a verebélyi szék másodalispánja,Hirnök 5/92, 1 (1841. november 15.) a nemespanni templom felújításában és tornyának építésében szerzett érdemeket. Deák Béla (1877 körül-1917) honvéd huszárfőhadnagy, a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Részvénytársaság tisztviselője, orjahovoi ügynöke (1907). 1906-ban a helyi bolgár rendőrség inzultálta,Pesti Napló 57/302, 8 (1906. november 3.); 303, 13 (1906. november 4.) Vö. Budapesti Hírlap később Orsován teljesített szolgálatot (1914-1915), de a szerb ágyúzás kikezdte idegzetét.Dunántúl 1917. január 23., 3, 6. Mihályi Deák Jenő a Művészház ügyvezető igazgatója 1909-1910-benNagybányai Hírlap II/50, 4. (1909. december. 12.); Budapesti Czim- és Lakásjegyzék 1911, 480; Zwickl András 2009: „A modern művészet háza". In: A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2, 14-15; A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2, 233. Vö. Botrány a "Művészház"-ban. Pesti Hírlap 32/226, 5 (1910. szeptember 22.)
Források Kőszeghi Sándor 1899: Nemes családok Pestvármegyében. Budapest. Kőszeghi Sándor 1910: Pest vármegye nemes családai. In: Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye I. kötet
Kategória:Magyar történelmi családok Kategória:Nemespanni családok