Komarnica falu Horvátországban, Bród-Szávamente megyében. Közigazgatásilag Staro Petrovo Selohoz tartozik.
Fekvése Bródtól légvonalban 34, közúton 42 km-re nyugatra, Pozsegától légvonalban 18, közúton 28 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 6, közúton 9 km-re délkeletre, Nyugat-Szlavóniában, az A3-as autópálya és a Száva közötti síkságon, a Crnac-mezőn, a Maglaj-patak partján fekszik.
Története Komarnica 1698-ban a kamarai összeírásban még nem szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések között. Az egyházi vizitáció szerint 1730-ban 28 háza volt katolikus lakossággal. 1746-ban 30 háza és egy fakápolnája volt. 1760-ban 27 házában 63 család élt 317 fővel. 1765-ben már az újonnan, fából épített Szent Lénárt kápolnát említik. 1769-ben 24 háza, 52 családja és 278 lakosa volt.
Az első katonai felmérés térképén „Comarnicza” néven található. A gradiskai ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Komarnicza” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum.... 331. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Komarnicza” néven 68 házzal, 349 katolikus vallású lakossal találjuk. Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 160. o. A katonai közigazgatás megszüntetése után 1871-ben Pozsega vármegyéhez csatolták.
1857-ben 286, 1910-ben 426 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Újgradiskai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A település 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 98%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 251 lakosa volt, akik mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 286 291 325 375 398 426 435 443 481 491 501 451 390 359 302 251
Nevezetességei Szent Lénárd kápolnája a 19. század végén, vagy a 20. század elején épült a 18. századi fakápolna helyén. A štivicei Mária Magdolna plébánia filiája.
Kultúra A Szent Lénárd egyesületet 2013-ban alapították. Célja a régi népszokások őrzése, a falu közösségi életének és jobb életminőségének elősegítése.
Oktatás Az első iskolaépület 1876-ban létesült a településen, a mai iskolát 1958-ban építették. Ma a staro petrovo seloi elemi iskola alsó tagozatos területi iskolájaként működik.
Sport NK „Sloga” Komarnica labdarúgóklub.
Egyesületek A településen önkéntes tűzoltóegylet (1952) és a „Nektar” méhészeti egyesület működik.
Jegyzetek
Források A község hivatalos oldala Andrija Zirdum: Počeci naselja i stanovništvo brodskog i gradiškog kraja 1698-1991. Slavonski Brod, 2001. Az első katonai felmérés térképe Filip Škiljan: Kulturno historijski spomenici Zapadne Slavonije Zagreb, 2010.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja
Kategória:Bród-Szávamente megye települései