thumb|right|300px|Kurdok lakta területek Ázsiában Kurdisztán geográfiailag elismert, hegységekkel tagolt régió Törökország, Irak, Irán és Szíria határvidékén.https://www.google.com/maps/d/viewer?mid=1umTU2XPOmzQ245YY40dF_NNTpVc&hl=en_US&ll=37.35197925319928%2C42.680965000000015&z=6 Több népcsoport lakja, többségében kurdok. Kurd szervezetek évtizedek óta küzdenek politikai és katonai eszközökkel a kurd autonómia kivívásáért vagy egy kurd állam létrehozásáért. A kurd területeken osztozó államok gyakran igen kemény és kegyetlen eszközökkel küzdenek, illetve küzdöttek ezen őshonos kisebbségek minden önállósági törekvésével szemben.
Története A kurdok Mezopotámia egyik legősibb népcsoportja. Több, mint 4000 éve élnek ezen a területen. Ugyanis akkortájt egy ősi nép, a gutik érkeztek a régióba. Kurdok a gutikból származtatják magukat. Valószínűleg a ,,guti" kifejezésből ered a ,,kurd" szó is. Az indoeurópai nyelvcsalád indoiráni ágához tartozó népcsoport. Biztosan a mai kurdok elődeire utaló első szöveg azonban későbbi, a 7. században keletkezett és a kurd törzsek iszlám hitre téréséről szól.Encyclopedia Britannica Online, s.v. Kurd , (accessed 4 August 2006).
Guti Birodalom
Történészek szerint a gutik a kurdok ősei. A gutik az indoeurópai nyelvcsaládhoz és a kurdokhoz hasonló nyelvet beszéltek. I. e 2160-ban törtek be Mezopotámia területére és tartották megszállva azt. Nevüket az Akkád Birodalom leigázásával vésték be a történelembe i.e. 2160-ban. Magukat „Kurdunak” is vallották, amely valószínűleg a kurd nép eredetére utal. Mezopotámia peremvidékén élő harcias népcsoport volt (a mai Irán területén). Országukat Kurduinnak vagy Guti Birodalomnak nevezték. Meghonosították a katonai demokráciát.https://books.google.hu/books?id=stl97FdyRswC&pg=PA380&dq=kurds+guti&hl=tr&sa=X&ei=8BayUeKSOMWohAfTi4GoDQ&redir_esc=y#v=onepage&q=kurds%20guti&f=false
Mitanni Birodalom
Mitanni i.e. 1550-ben jött létre. Hurrita törzsek lakták, akik korábban a Zagrosz hegységben éltek, majd nyugatra kezdtek vonulni. A hurrik indoeurópai eredetükből adódóan sok történész a kurdokkal hozza őket összehasonlításba. Az állam fővárosa: Vassukanni, a mai Kobani közelében található ősi kurd város szíriai Kurdisztánban. Vassukanni nevének kurd jelentése „jó forrás”.http://www.heritageinstitute.com/zoroastrianism/ranghaya/mitanni.htm Sok történész a kurd vonatkoztatás alapján mondja azt határozottan, hogy kurd állam volt az ókorban.https://www.youtube.com/watch?v=hbv5CAJNh2E I.e. 1550 és i.e. 1450 között a legerősebb hadserege volt a térségben.
A hurrik 15 királyt adtak a birodalomnak, a legjelentősebb Saustatar volt, aki i.e. 1480 körül meghódította Asszíria területét, és számos szíriai vidéket is ellenőrzött, illetve befolyása alatt tartotta az Eufrátesz felső folyásának vidékét is. Csupán Egyiptom volt igazi vetélytársa.
Méd Birodalom
Jól mutatja ezt a kurd himnuszban elhangzottak: „Mi vagyunk a médek és Küaxarész utódai”. Egyesek szerint a médek, a gutik és a hurrita törzsek utódai, ugyancsak hasonló nyelvjárást beszéltek, mint a kurdok.http://medes-hittites-mitanni-gutians.blogspot.hu/ A médek ókori indoiráni nép volt. Daiakku alapította i. e. 678-ban. területével a Méd Birodalom a világtörténelem 48. legnagyobb birodalma volt, a kurdok tehát méltán büszkék történelmük egyik legnagyobb birodalmára. Fővárosa: Ekbatana (a mai Hamadán, az iráni Kurdisztánban, zömmel kurdok lakta területen). Legjelentősebb uralkodója Nagy Küaxarész. Nyelvük: méd, amely a kurd nyelvvel együtt az északnyugat-iráni nyelvcsaládhoz tartozott.http://www.newhistorian.com/history-kurds/2654/http://www.ekurds.com/english/medianempire625bc.htmhttps://books.google.hu/books?id=xgXICQAAQBAJ&pg=PT133&lpg=PT133&dq=median+empire+kurds&source=bl&ots=2PRsEEhCz3&sig=POncJI0qSq_1_sdjdatgoOKqoYE&hl=hu&sa=X&ved=0ahUKEwjfmoO-lPXJAhVlj3IKHcXcAH04ChDoAQhMMAY#v=onepage&q=median%20empire%20kurds&f=false bélyegkép|270px|jobbra|Méd Birodalom
Gyakran azonosítják őket az ókori Corduene népével.The Columbia Encyclopedia, s.v. http://www.bartleby.com/65/ku/Kurds.html Kurds], (accessed 17 July 2007) Az ókori forrásokban számos népnév szerepel, amelyek emlékeztetnek a kurdok nevére: az i. e. 3. évezredből karda,Driver, G.K.: The Name Kurd and its Philological Connections; JRAS, 1923 Xenophón kardoukhoi népneve (Corduene), a perzsa gord vagy kord, a szír (arámi) kardu vagy kadu és a héber kurdaje.Hennerbichler 2004: Die Kurden by Ferdinand Hennerbichler, , pubd by the author, Dr. Ferdinand Hennerbichler, Edition fhe, Albert es Hennerbichler Bt., H-9200 Mosonmagyarovar, Slovakia, 2004.
Vlagyimir Minorszkij szerint: „Nincs kétség hogy a mar név (méd) a kurdokra utal.” Azt is megemlíti, hogy egy 1446-os, nyelvek és ábécék mintáit tartalmazó örmény kézirat úgy utal egy kurd imára, hogy „a médek nyelve”.V. MINORSKY, Studies in Caucasian History. London: Taylor's Foreign Press, 1953
Godfrey Rolles Driver azonban mindezt vitatta és azt állította, hogy az örmény írók egyszerűen összekeverték a kurdokat a médekkel. Ezt írta: A kurdokat a Xenophón említette kardoukhoival és a görög és latin írók említette gordyaeivel, az örményeknél szereplő kordukhokkal vagy kortcsaikokakal és az arámi és szír íróknál szereplő Gardu földjével kell azonosítanunk..G.R. Driver, Studies in Kurdish History, Bulletin of the School of Oriental Studies, University of London, 1922, pp.491-511, see p.493
A kurd név egyik első említése egy pahlavi szászánida szövegben található, amely a Szászánida I. Adasír király és a kurdok Madig nevű királya közti ütközetet említ a 3. század elején.Book of the Deeds of Ardashir son of Babag, Darab Dastur Peshotan Sanjana, Chapter 5, 1896.
Egyes vélemények szerint a kurd nép születése az i. e. 10. században kezdődött, amikor az iráni törzsek szétrajzottak a régióban, köztük az északnyugat-iráni nyelvjárást beszélő médek, és a vaskor folyamán a médekhez asszimilálódó népekből jött létre a kurd nép.A. Arnaiz-Villena, J. Martiez-Lasoa and J. Alonso-Garcia, The correlation Between Languages and Genes: The Usko-Mediterranean Peoples Human Immunology 62 (2001) No. 9:1057.
A legtöbb történész tehát egyetért azzal, hogy a médek, akik i. e. 678-ban legyőzték az asszírokat, s megalapították birodalmukat, a kurdok elődei. A méd árja nép, amely az i. e. 2. évezredben népesítette be kelet felől a mai Nyugat-Kurdisztán területét, s keveredett az ott élő néppel. A médek és az eredetileg ott élő lakosság egybeolvadása i. e. 612 és 550 között, a Méd Birodalom idején kezdődött, s az iszlámosítás kezdetéig tartott. Végezetül önálló nemzet született: a kurd. A kurdoknak már az iszlám kezdetén megvoltak mai nemzeti és nyelvi sajátosságaik, s jelenlegi területükön éltek.
A kurdok hazája (Kurdisztán) Irán, Szíria, Irak és Törökország területével határos, s Mandali városától az Ararát-hegységen át a Kaukázusig tart. Élnek kurdok Örményországban a törökországi Erzurum városáig húzódó hegyei között is, valamint délen, az ókori Mezopotámia területén, ahol Kurdisztán nyugati határát az Eufrátesz alkotja. Hivatkoznak a területre, mint Ázsia kapuja is.
Középkor és újkor Kurdisztán iszlámosítása (630 táján) nagy változást hozott a kurd történelemben. Az iszlám a kurdok számára, csakúgy, mint más népeknek, új kapcsolatot teremtett: egy közösséget (ummát), amelyet nem a nemzeti hovatartozás, hanem a hit igazol.
A kurdok tehát több mint ezer éve tartoznak az iszlám ummához, de emellett megtartották etnikai és nyelvi sajátosságaikat, valamint ősi zoroasztriánus vallásuk is fennmaradt.
A 11. és a 14. század között a kurd társadalomra is jótékonyan hatott az általános iszlám fellendülés: városok alakultak ki, iskolák épültek, s nőtt a kurdok részvétele a kulturális, tudományos és társadalmi életben.
A középkortól kezdve a kora újkorig rengeteg kurd dinasztia alakult:
Kurd dinasztiák Név Uralkodásának ideje Uralkodásának helye Hadhabani 943-1063 Kurdisztán (iráni és iraki részénél) Saddadik 951-1174 a mai Örményország területénSaddadik Rawadidok 955-1071 a mai Északnyugat-Irán (azeri) területénA dinasztikákhoz Hasanwayhid 959-1095 Dzsazíra és a mai Nyugat-Iránban Marwanidok 990-1096 Dzsazíra Anazidák 990-1117 Kurdisztán (iráni és iraki részénél)Anazidák Kakújidák 1008-1141 a mai Irán területén Erdelán 1168-1867 Erdeláni Hercegség Ajjúbidák 1171-1341 Észak-Afrika és a Közel-KeletAjjúbidák Bitlis 1182-1847 a mai Törökország területén Bohtan 1330-1855 DzsazíraBahdinan és Bohtan dinasztiák Bahdinan 1376-1873 Iraki Kurdisztán Mukriyan 15. század végétől a 19. század közepéig Kurdisztán keleti részén Baban 1649-1850 Iraki KurdisztánBaban Zand 1750-1794 mai Irán, Azerbajdzsán, Örményország és Irak területein Szorán 1816-1835 Iraki KurdisztánSzorán Hakkâri 1835 környékén Délkelet-Anatólia
20. század A sèvres-i békeszerződés 1920-ban nemzetközileg elismerte a kurd népnek az autonómiához és a függetlenséghez való jogát.
Törökország thumb|150px|Abdullah Öcalan, a PKK egykori vezetője Ezt követően azonban kitört a török függetlenségi háború, mivel a törökök nem értettek egyet a békeszerződésben foglalt területvesztéssel. Az 1920-1923 közötti háborút lezáró lausanne-i békeszerződés megfosztotta a kurd népet az autonómiától és későbbi teljes elszakadás lehetőségétől, így a kurdok lakta területek többsége újra Törökország részévé vált. A szerződésben egyáltalán nem esett szó a kurdokról. A 40–45. cikkely annyiban foglalkozik a kisebbségekkel, hogy Törökországban a nem muzulmán kisebbségek mellett más kisebbség nem létezik. A szerződés a kisebbségek közé sorolta például az örményeket és a görögöket, a kurdokat azonban nem említette. 1926. július 5-én Moszul vilajetet Irakhoz csatolták. Míg tehát az első világháború előtt Kurdisztánon az Oszmán és a Perzsa Birodalom osztozott, addig utána Törökország, Irak, Irán és Szíria.http://www.valosagonline.hu/index.php?oldal=cikk&cazon=155&lap=8 Törökországban Mustafa Kemal Atatürk hatalomra kerülése és a Török Köztársaság kikiáltása a kurd nemzeti mozgalom teljes leverését is jelentette, a kurd és Kurdisztán szavakat végleg kitörölték az iskolai tankönyvekből, lexikonokból és a földrajzi térképekről, betiltották a kurd nyelv használatát, bezárták a kurd iskolákat, tilos volt kurd neveket adni, és a továbbiakban nem volt szabad egyetlen kurd szót sem használni. A kurdok ez ellen az asszimilációs politika ellen rengeteg felkelést robbantottak ki, a török politikai vezetés azonban akasztással válaszolt. 1978-ban aztán létrejött a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) amelyet sok országban terrorszervezetként ismernek.
Irán Iránban valamennyivel jobb volt a helyzet: itt a kurdoknak két problémával kellett szembenézniük. Először is a kurdok szunniták, másodszor a nemzeti törekvések nem fértek el egy vallási alapon működő államnál. Ezek ellenére nem kellett olyan atrocitásoktól tartaniuk, mint Törökországban vagy Irakban.
Az iszlám köztársaság előtt, 1945-ben a kurdoknak (szovjet segítséggel) sikerült létrehozniuk a Mahabádi Köztársaságot. 1945. december 17-én a kurdok elfoglalták Mahabád városában a bíróság épületét, levették az iráni zászlót és helyére kitűzték a kurd zászlót. A kurd állam alig több mint egy évig tartott. Vezetőiket letartóztatták és bíróság elé állították.
Irak Kurd területek elarabosítása csak a kezdetleges inzultálás volt az iraki kormány részéről. Kurdokat telepítettek át az ország egyik végéből a másikba, hogy gyorsabban asszimilálódjanak. Az egyik talán legmegosztóbb eset Kirkuk elarabosítása, amit a mai napig rengeteg vitát és heves érzelmeket vált ki: 1957-ben még a kurdok voltak többségben, ők adták a város kb. felét. Szaddám Huszein vezette Irak 1960-tól, tervszerűen arabokat telepített az olajban gazdag Kirkukba.