Majtényi Erik (eredeti neve: Mann Erik) (Temesvár, 1922. szeptember 19. – Bukarest, 1982. január 22.) romániai magyar költő, író, szerkesztő, műfordító.
Életútja Temesváron végzett négy gimnáziumi osztályt, már diákéveiben munkatársa lett a Gaudeamus című diáklapnak. Fiatal korában kétkezi munkás volt. A második világháború vége felé antifasiszta tevékenysége miatt Zsilvásárhelyre internálták. 1944 végén német neve (Mann) miatt zárták börtönbe, majd a Donyec-medencei szénbányákba hurcolták.
1945 után újságíró, 1948-1951 között az Ifjúmunkás, 1952-ben az Előre szerkesztője lett. 1955-1956-ban a román írószövetség titkára, 1961-ben megjelentek versei a Bánáti Tükör című temesvári antológiában. 1963-tól ismét az Előre belső munkatársa. A marosvásárhelyi Igaz Szó című lap szerkesztőségének tagja, s a Bánsági Írás című lap állandó munkatársa volt.
Költészete Első írását már 1940-ben közölte a Brassói Lapok. Kétféle minőségben is elszenvedett börtön- és lágerélményekből táplálkozva a munkásmozgalom hőskorára jellemző agitatív versekkel jelentkezett, s évről évre újabb verseskötettel adta politikai optimizmusának tanújelét. A háború utáni első költőnemzedéknek agitatív lírát művelő, proletkulttól sem mentes képviselőjeként az Ötven vers (1950) című generációs antológia markáns alakja. Búcsú az ódáktól (1957) című kötetcímként is ismertté vált versében szakított az 1950-es évekbeli költői magatartásával. Ebben a korszakban írott agitáló verseit később önkritikával szemlélte, gyűjteményes kötetébe nem vette fel azokat. Átváltását a közéleti líra pátoszáról a gondolati elmélyedés költészetére Kántor Lajos így jellemzi: "A felületi harmónia már nem elégíti ki – a diszharmónia kimondásával törekszik igazabb, tartósabb összhang megteremtésére." Költői fejlődése szerre kiküszöböli a szavak "fölöslegét", a kibontakozás sajátos logikája frázisok helyett hovatovább a gondolat emberségére alapoz. Szobrot álmodtam c. kötetével kapcsolatban 1966-ban Sőni Pál értékelése szerint már méltán emelhető ki "a valóság szavakban való átültetésének párját ritkító könnyedsége, a nemes értelemben vett alkalmi jelleg, tehát a fáradhatatlan készség, mely tüstént hidat ver a közvetlen valóságtól a költészethez". Huszár Sándornak adott írói nyilatkozatában a költő mindenesetre arról vall, hogy gyermekkora Petőfi-élményére alapozva az új, tömörebb gondolati fokon is hű marad az egyszerű közérthetőség követelményeihez. Számos gyermekverset és ifjúsági regényt írt, az irodalomkritika azonban élete fő művének Hajóharang a Hold utcában (1976) című önéletrajzi regényét tekinti. Klasszikus és kortárs román költők művei mellett oroszból és németből is fordított. Nekrológjában Forró László a túlélőt idézte, akinek volt ereje "az ódáktól" búcsúzni, vezekelve "mások vétkeiért is".
Művei Ötven vers (antológia, többekkel), Bukarest, 1950 Ismerjük meg az esztendőt, Bukarest, 1951 Ők féljenek!, Bukarest, 1952 Őrségen, Bukarest, 1953 Köszöntünk ifjúság! A Román Népköztársaság magyar költőinek versei a Világifjúsági Találkozó köszöntésére; szerk. Majtényi Erik; Ifjúsági, Bukarest, 1953 Tábortűz, Bukarest, 1954 Útközben, Bukarest, 1955. Búcsú az ódáktól, Marosvásárhely, 1957 Pitypalatty, Bukarest, 1957 Az utolsó Zsolnoky avagy egy tündöklő utód dicsőségének és bukásának keserves históriája, Bukarest, 1958 Biztató, Bukarest, 1959 Csillagaink most sokasodnak, Bukarest, 1960 Pirkadástól virradatig, Bukarest, 1962 Útravaló, Bukarest, 1962 Betűvár, Bukarest, 1962 Kép, kép, csupa kép, Bukarest, 1963 Szobrot álmodtam, Bukarest, 1965 A furfangos fejesvonalzó, Bukarest, 1965 Kiborult egy kosár virág, Bukarest, 1966 Fehér madár, Bukarest, 1967 Örökösök, kisregény, Irodalmi Könyvkiadó, Bukarest, 1967 Bonifác, a pilóta, Ifjúsági Könyvkiadó, Bukarest, 1968 Majtényi Erik legszebb versei; bev. Páskándi Géza; Ifjúsági, Bukarest, 1969 Rajzos, vidám állattan, Bukarest, 1971 Egy vers egyedül, Bukarest, 1972 Csicseri borsó, Bukarest, 1973 Nagy kenyér, kis egér, Bukarest, 1975 Hajóharang a Hold utcában, regény, Bukarest, 1976 Hét nap a kutyák szigetén, útirajz, Bukarest, 1971 Most át kell írnom ezt a menetrendet; Magvető, Bp., 1981 Visszajátszás. Publicisztikai írások; Kriterion, Bukarest, 1981 Postás Pali levelei, Ion Creanga Könyvkiadó, Bukarest, 1981 Emberek, lakások lakói. Versek, műfordítások; bev. Szász János; Kriterion, Bukarest, 1983 Jánoska Tükörországban. Meseregény; bev. Bajor Andor; Creanga, Bukarest 1983 Nagy kenyér, kis egér. Versek gyermekeknek; Creangă, Bukarest, 1986 Tejfehér éjszakák. Novellák, útijegyzetek; vál., utószó Szász János; Kriterion, Bucureşti, 1988 A Bátrak Szigete és egyéb történetek; Creangă, Bucureşti, 1989
Műfordítások Maria Banuș versei Radu Boureanu versei Emil Isac versei Eugen Jebeleanu versei Erich Maria Remarque: Három bajtárs Virgil Teodorescu versei
Díjai A Román Népköztársaság Állami Díja (1954)
Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Könyvkuckó Kiadó, Budapest, 1999
További információk
[ Magyar életrajzi lexikon] [ A magyar irodalom története 1945-1975] http://irodalom.elender.hu/erdely/majtenyi.htm
Kapcsolódó szócikkek
Román Költők Önéletrajz Erdélyben
Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Romániai magyar költők, írók Kategória:Temesváriak Kategória:1922-ben született személyek Kategória:1982-ben elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Az Igaz Szó vezetői, újságírói Kategória:A Jóbarát (1967–1989) vezetői, újságírói