Szántó Menyhért, 1877-ig SternAz engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 36069/1877. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1877. év 5. oldal 8. sor (Kalocsa, 1860. november 1. – Budapest, 1945. február 10.) agrárpolitikai szakíró, politikus.
Élete Stern Jakab és Strasser Róza gyermekeként született zsidó családban. A magyaróvári gazdasági akadémián 1882-ben szerzett oklevelet, majd a Budapesti Tudományegyetemen folytatta tanulmányait. 1883-tól a gödöllői uradalom gazdatisztje volt, később a Földművelésügyi Minisztérium szolgálatába lépett, 1906-ban megbízást kapott a Társadalmi Múzeum kialakítására, amelynek megalakulásától kezdve igazgatója volt. 1927-ig állt a múzeum élén, amelyet időközben átszerveztek és 1920-ban Népegészségügyi Múzeumra változtatták nevét. 1925-ben miniszteri tanácsosként vonult nyugalomba és ekkor megkapta sokévi eredményes közszolgálatáért a helyettes államtitkári titulust. Ekkoriban átvette az Élet és Egészség című folyóirat szerkesztését. Széles körű szakirodalmi munkásságában főként mezőgazdasági és népegészségügyi kérdésekkel foglalkozott.
A Farkasréti temetőben nyugszik.
Családja Felesége az angliai születésű Williams Jessie Maud (1875–1945) tanítónő volt, akit 1900. június 28-án Budapesten, az Erzsébetvárosban vett nőül.
Gyermekei
Szántó Irén (1901–?). Férje Rosinger Artúr (1887–?) vegyészmérnök. Szántó Jolán (1903–?). Szántó Enid Erzsébet (1907–?). Férje Stenczer László (1903–?) tisztviselő. Szántó Ákos Erik Ferenc (1912–1932)
Főbb művei
A szövetkezetek alapelvei (Budapest, 1891) A szövetkezetekről (Budapesti Szemle, 1895) Állatbiztosítás (Budapest, 1898) Szövetkezés (Budapest, 1900) Az állam és társadalom feladata a munkásvédelem terén (Budapest, 1901) Köztárházak (Budapest, 1903) Szövetkezeti bank (Budapesti Szemle, 1904) A szövetkezetek hivatása a munkásosztály körében (Budapest, 1905) The Museum of Social Service in Buda-Pest (Budapest, 1914) Küzdelem a népbetegségek ellen (Budapest, 1915) Tisztaság (Népszerű előadások. Budapest, 1920) Az állambiztosítás rövid ismertetése, tekintettel az újabb viszonyokra (Budapest, 1927) Az ipari munkával járó egészségi ártalmak (Magyar Ipar Almanachja, 1929) A cipészek egészségügye (Bród Miksával, Budapest, 1932) Munkásjóléti intézmények (A Népegészségügyi és Munkásvédelmi Szövetség kiadványai. Budapest, 1935) A mezőgazdasági magyar munkásvédelem fejlődése (Lukács Györggyel, Budapest, 1936)
Díjai, elismerései
az MTA Lévay Henrik- (1902 és 1907) és Dóra-jutalma (1903) az MTA–Első Magyar Általános Biztosító Társaság alapítványának díjazott pályaműve (1904)
Jegyzetek
Források
Életrajza a Névpont oldalán
Kategória:1860-ban született személyek Kategória:1945-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar szakírók Kategória:Kalocsaiak Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Katolikus vallásra tért személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek