Párkány ( , ) város Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.
Fekvése Esztergommal szemben, a Duna bal partján, Dunamenti-alföld délkeleti csücskében helyezkedik el, a Garami és Ipolyi lösztábla törésvonalának mezsgyéjén, 103 méteres tengerszint feletti magasságban. A várostól északkeletre, Garamkövesd és Helemba között a Kovácspataki-hegyek (szlovák nevén 'Burda') vulkanikus sziklái magasodnak, melynek legmagasabb csúcsa a 395 m magas Keserős-hegy. A várost északnyugaton a Hegyfarok nevű természetvédelmi terület, a helyiek bortermelő területe határolja. Érsekújvár 48 km-re, Észak-Komárom 45 km-re, Nyitra pedig 88 km-re található.
Az éves átlaghőmérséklet +10,4 °C, mérsékelt szélviszonyok uralkodnak. Az ország éghajlatához képest meleg és száraz vidéknek számít. A Duna és a Garam ugyanakkor kedvező hatást gyakorolnak a helyi mikroklímára.
Nevének eredete Egyes feltételezések szerintGudmund Schütte, Ptolemy's Maps of Northern Europe, p. 101 a Ptolemaiosz 2. századi Geógraphiké hüphégészisz (Bevezetés a föld feltérképezésébe) című művében említett „Parka” (Πάρκα iii. 7. § 2) nevű jazig település a mai Párkány helyén feküdt, az azonosítás azonban bizonytalan. A települést a török idők előtt Kakath és Parkan néven is említik. A Kakath név a kakas főnévből származik. A törökök a települést elfoglalva várat (castellum) építettek itt és a Dsigerdelen Parkan (= zsigerlyukasztó erőd, vagyis az ellenség májába lyukat fúró vagy ékelődő erőd) nevet adták neki.
A modern etimológia szerint a török parkan szó viszont a német eredetű régi magyar, „elővár” jelentésű párkány átvétele, és így közeli rokonságban van a köznapi értelemben vett „párkány” szóval. Valószínű, hogy végső soron azonos a perzsa nyelvből származtatott „barbakán” szóval.
1948-ban a csehszlovák kormányzat a szlovák nemzeti mozgalom vezetőjéről, Ľudovít Štúrról szlovákul Štúrovonak nevezte elA Daniel Okáli nevéhez köthető Vyhláška (slovenského) povereníka vnútra zo dňa 11. júna 1948 č. A-311/16-II/3-1948; A Cseh országrészben Vö. Vyhláška č. 7/1948 Zb. Vyhláška o změnách úředních názvů měst, obcí, osad a částí osad, povolených v roce 1947; Vyhláška č. 22/1949 Zb. Vyhláška Ministerstva vnútra o zmenách úradných názvov miest v roku 1948. (korábban Parkan volt a szlovák neve266/1920 Sb. Zákon ze dne 14. dubna 1920 o názvech měst, obcí, osad a ulic, jakož i označování obcí místními tabulkami a číslování domů. Vö. 310/1922 Sb. Nariadenie vlády republiky Československej zo dňa 26. oktobra 1922 (az új csehszlovák megyerendszeri felosztás 1923-tól); 1923 Úradné noviny Župy Nitrianskej I/12, 182; 14, 232-233.) – jóllehet Štúr Lajos sohasem járt Párkányban. Szlovák hírességekről elsősorban magyarlakta települések kaptak új nevet, például: Bős → Gabčíkovo, Cseklész → Bernolákovo, Dénesd → Jánošíková, Diószeg → Sládkovičovo, Gúta → Kolárovo, Gútor → Hamuliakovo, Ógyalla → Hurbanovo, Pered → Tešedíkovo, Salgó → Svätoplukovo, Szap → Palkovičovo (azóta visszavonták), Szete → Kubáňovo, Tornalja → Šafárikovo (azóta visszavonták), Tótmegyer → Palárikovo, Ürmény → Mojmírovce.Térképszerkesztés-tervezés Párkány szlovák nevéről (is) szóló és az ehhez kapcsolódó viták a rendszerváltástól napjainkig feszültséget okoznak a magyar többség és a szlovák kisebbség között.Vö. Párkány - népszavazással. In: Új Szó 1994. július 8.
Története A hely kiváló fekvése okán már az őskorban benépesült. Ezt bizonyítja a város délkeleti határában feltárt hatalmas kiterjedésű újkőkori település is.a római korban Anavum néven a Limes egyik hídfője állt. Marcus Aurelius császár ezen a tájon – a Garam torkolatának közelében – írta Elmélkedések című első könyvét a kvádok ellen vívott háború idején. 2022-ben a Dunához közel a Jeszenszky utcában, 2025-ben pedig a Sobieski utcában tártak föl avar kori sírokat.2025 Újabb ősi sírokra bukkantak Párkányban. Párkány és vidéki XXXIV/11, 2; ujszo.com
A garamszentbenedeki apátság 1075-ből származó – I. Géza király által kiadott – alapítólevele az első középkori írásos emlék, amely a helyet "Kakath" néven említette. Ekkor néhány révész és halász lakta az átkelőhelyet. 1189-ben a Német-római Birodalom császára – Barbarossa Frigyes – vert tábort Kakathon, útjában a Szentföld felé. 1337-ben Csanád esztergomi érsek a falu tizedének negyedét (a pap részének kivételével) az esztergomi Szent György mártír prépostságnak adományozta.Blazovich László-Géczi Lajos 2005: Anjou-kori oklevéltár XXI 1337. Budapest-Szeged, 112-115 No. 197. 1403-ban Zsigmond több más faluval együtt, mint az esztergomi érsekség birtokait a lázadások miatt lefoglalta.PLE, Világi Lvt, Lad. I, fasc. 22, No. 22 és 27; DLDF 248333; 248338; Fejér X/4, 217; Mályusz Elemér 1956: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) - Első rész (1400–1406). MOL kiadványai 2 - Forráskiadványok 3, 314 No. 2698-2699.
A középkori Kakath falu területén a török 1546-ban emelt várat, a császári hadak először 1595-ben foglalták el,Kruppa Tamás 2020: Pápai csapatok Magyarországon (1595-1597, 1601). Budapest-Róma, 53 No. 25. de a török 1605-ben visszafoglalta. 1662. augusztus 7-én határában támadta meg Forgách Ádám érsekújvári kapitány az ellene induló török előhadat, de súlyos vereséget szenvedett. 1683. október 9-én a párkányi csata során Sobieski lengyel serege szabadította fel, a várat lerombolták, nyoma sem maradt. 1685-ben is hadi tábor volt Párkány mellett.Jancsó Éva 2012: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1670-1672, 1683-1685. Salgótarján, 190 No. 644 lásd Pálffy Károly generális, őrnagy levele.
Helyi hagyomány szerint 1546-tól, tehát a török hódoltság kezdetétől tartanak vásárokat. Vásártartási kiváltságlevelet 1724-ben kapott a település III. Károly királytól, amely évi négy országos vásár (Szent György, Szent Bertalan, Szent Simon és Júda, valamint Szent Luca napjain) megtartását engedélyezte Párkányban. A századok múltával ezekből csupán a híres Simon-Júda napi vásárok hagyománya maradt fenn egészen napjainkig.
1850-ben átadták rendeltetésének a Magyar Középponti Vasút Vác-pozsonyi szakaszát, amely Párkányon haladt keresztül, majd annak innen elágazó szárnyvonalait Léva és Ipolyság felé. Az 1895-ben átadott Mária Valéria híd által Párkány igazi, nagy forgalmú közlekedési csomóponttá vált. A híd változást hozott a város életébe, az Esztergommal való elemi egymásra utaltság nyitott számtalan lehetőséget mindkét város és környéke számára. 1909-től a trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásának székhelye volt.
1918-tól kezdve Csehszlovákiához tartozott, 1992 óta pedig Észak-Komárommal együtt az önálló Szlovákia déli határvárosa.
1919 május végén és június 1-én a Tanácsköztársaság katonái kétszer is elfoglalták Párkányt és Nánát.Csiffáry Nándor 1979: A Tanácsköztársaság esztergomi eseményei. Esztergom Évlapjai 1979, 60-62.
1938 és 1944 között – az I. bécsi döntés következtében – ismét magyar fennhatóság alá került, amit a szlovák vezetés utólag megszállásként értékelt.
A második világháború során felrobbantott Mária Valéria híd 2001-es újjáépítése, valamint Magyarország schengeni egyezményhez történt 2007-es csatlakozásával a határellenőrzés eltörlése óta a város stabilan szorosan kapcsolódik Magyarországhoz. A híd átadását követően a régió addigi 24%-os munkanélküliségi rátája a felére csökkent.The invincible bridge (Spectacular Slovakia travel guide) A 2020-as években a bevásárlóturizmus élénkült meg.Torontáli Zoltán - Már egészen messziről is átjárnak a magyarok Szlovákiába élelmiszerért (G7.hu, 2024.05.05.) Párkányban mindenütt érvényesül a kétnyelvűség az utcai feliratokon; a hétköznapi életben a magyar nyelv használata az elsődleges.
Gazdasága A várostól délnyugatra elterülő 132 méter magas folyami hordalékos teraszos terepen 1968-2010 között termelt a Dél-szlovákiai Cellulóz- és Papírgyár. Az 1989-es bársonyos forradalom idején lezajlott rendszerváltást követő gazdasági szerkezetváltás miatt hanyatlásnak indult, végül 2012 után itt alakult meg a Párkányi Ipari Park és Kikötő.Renczes Ágoston - Biztonságérzet, nagy család, jó bulik – így emlékeznek Párkányban a 2010-ben bezárt papírgyárra (Napunk.sk, 2022.12.15.)Papírgyárból ipari park lesz Párkányban - HVG, 2012.03.23. A hajdani papírgyár dolgozói számára épült az Öreg lakótelep, a Teraszok lakótelep és a Duna lakótelep.Frunyó Csilla - A SZLOVÁKIAI PÁRKÁNY (STÚROVO) JELENKORIUTCANEVEINEK BEMUTATÁSA (Magyar Tudományos Akadémia Könyvtár és Információs Központ, Névtani Értesítő)
Népessége
1910-ben 3079 lakosából 3016 magyar (97,95%) anyanyelvű volt.
1991-ben 13 347 lakosából 9804 magyar (73,46%), 3310 szlovák (24,8%), 172 cseh és 30 cigány volt.
2003-ban 11 410 lakosából 8049 magyar (70,55%), 3294 szlovák (28,9%), 137 cseh (1,2%) és 40 cigány volt. 9037-en római katolikus vallásúak.
2011-ben 10 919 lakosából 6624 magyar, 2930 szlovák, 90 cseh, 21 cigány, 30 egyéb és 1202 ismeretlen nemzetiségű volt.[portal.statistics.sk/showdoc.do?docid=51712]
2021-ben 9777 lakosából 6299 (+263) magyar, 2688 (+231) szlovák, 7 (+21) cigány, 2 (+2) ruszin, 134 (+12) egyéb és 647 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Oktatás Alapiskolák Párkányi Ady Endre Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola Párkányi Adyho 6 Szlovák Tanítási Nyelvű Alapiskola Párkányi Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola (zenei és képzőművészeti tagozatokkal) Speciális Alapiskola A magyar tannyelvű alapiskolát 664 diák, a szlovák tannyelvűt 507 diák látogatta a 2019/20-as tanévben.
Középiskolák Gimnázium (4 osztályos, magyar illetve szlovák tannyelvű) – https://web.archive.org/web/20070827113516/http://www.gymn-sturovo.sk/ Egyesített Középiskola (magyar illetve szlovák tannyelvű) – http://www.soupst.sk/ Kereskedelmi Magánakadémia (magyar illetve szlovák tannyelvű) – http://www.1soa-sturovo.sk/
Nevezetességei A várost Esztergommal összekötő hajóhidat 1842-ben Kopácsy József esztergomi érsek állíttatta, a helyére épített Mária Valéria-hidat 1944-ben a visszavonuló németek felrobbantották. A hidat magyar-szlovák államközi egyezmény eredményeként 2000–2001 között építették újjá. A nyári hónapokban több ezer vendég számára biztosít pihenést Szlovákia egyik legnagyobb termálfürdője (nyolc szabadtéri és fedett medencével), a város északi részén 24 hektáron elterülő Vadas termálfürdő. Az első 1949-est követően másodikként 1973-ban elkezdődött kútfúrási munkálatok során 39,7 °C hőmérsékletű termálvíz forrását tártak fel. A város a fürdő mellett a Fő utcában évente megrendezett Simon-Júda-vásárról is ismert. Az híres párkányi őszi nagy vásár az utóbbi évtizedekben ismét vonzóvá vált: Magyarországról is sokan látogatják, Esztergomon túli távolabbi vidékekről is. Egyre több a büfésátor, a szórakozási lehetőség, az igényes kézműves és népművészeti munkákat kínáló árus. III. János lengyel király bronz lovasszobra. A szobor másfél évtizedes szervezőmunka eredményeként jött létre, melynek kezdetei Barta Gyula képzőművész és Bartusz Gyula nevéhez fűződnek. A közadakozásból emelt emlékművet a párkányi csata 325. évfordulóján, 2008 októberében avatták fel. A lengyel honvédelmi miniszter 2009-ben Arany Érdeméremmel, a külföldieknek adományozható legmagasabb honvédelmi kitüntetéssel tisztelte meg a Sobieski-szoborbizottság elnökét, Dániel Erzsébetet.Tudósítás a Szabad Újság 2009. október 7-i lapszámában. Párkányi Városi Múzeum: várostörténeti és néprajzi gyűjtemény, időszaki kiállítások.
Híres személyek Itt született 1793-ban Szkalka Kandid János apátsági perjel.Schermann Egyed 1940: A Pannonhalmi Szent Benedek-Rend tagjai 1802–1940. Pannonhalma, 27-28; Magyar Katolikus Lexikon; Szinnyei, S Itt született 1795. május 27-én Balás Teofil Ferenc, Benedek rendi szerzetes, gimnáziumigazgató. Itt született 1895-ben Istvánffy Edvin gépészmérnök, egyetemi tanár. Itt született 1908-ban Nagy Ferenc Kossuth-díjas magyar kémikus. Itt született 1913. január 23-án és itt hunyt el 1998-ban Zahovay Ernő zeneszerző, előadóművész. Itt született 1922-ben és itt hunyt el 2008-ban Barta Gyula képzőművész.