Bezerédj Zoltán (álnevei: Somogyi B. Zoltán; Alexander Donau) (Marcali, 1922. május 6. – Köln, 2008. november) magyar újságíró, író.
Életpályája 1944-ben végzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen; államtudományi doktori diplomát kapott. 1944-ben Baranya vármegye tanfelügyelői hivatalának tanügyi fogalmazógyakornoka volt, de politikai magatartása miatt letartóztatták a nyilasok. 1945-ben az orosz megszálló hatóságok is letartóztatták. 1946–1949 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tanügyi segédfogalmazója, valamint a sajtóosztály helyettes vezetője volt. 1949-ben, Budapesten tanítói oklevelet szerzett. 1949–1956 között egy budapesti (óbudai) általános iskola oktatója volt. 1952-ben magyar–történelem szakos általános iskolai tanári oklevelet kapott. Az 1956-os forradalom leverése után nyugatra menekült; 1957–1959 között Párizsban élt. 1957–1958 között a Magyar Szabadságharcos Szövetség párizsi csoportjának elnöke volt. 1959-ben áttelepült az NSZK-ba. 1959–1963 között az NSZK külügyminisztériumának külső munkatársa, egyúttal a kölni Szovjetológiai Intézet, az Európa Unió és a Kölni Egyetem Szociológiai Intézete tudományos munkatársa volt. 1961-ben a saarbrückeni Europäische Studien-t is elvégezte. 1963–1973 között a Deutschlandfunk magyar osztályának fordítója, bemondója és szerkesztője, 1973–1989 között állandó külső munkatársa volt. 1968–1977 között a német Exil PEN Club tagja volt. 1973-tól a Freier Deutscher Autorenverband tagja volt. 1992-ben a Bezerédj Alapítvány alapító elnöke volt.
Munkássága Íróként szatírikus elbeszéléseket és történelmi regényeket írt. Történészként, szociológusként az 1956-os forradalom utóéletét, németországi hatását vizsgálta.
Felmenői – többek között Bezerédj Amália (1804–1837) és Bezerédj István (1796–1856) – emlékére 1992-ben megalapította a Bezerédj Alapítványt, amely minden évben a kultúra és a tudomány területén kimagasló értékeket felmutató fiatal művészeknek és tudósoknak ad ösztöndíjakat (1993-tól, minden évben október 23-án adják át).
Művei A jövő útja (Szintétizmus) (Budapest, 1942) Arccal az osztály felé. Egy tanár jegyzetei (szatírák, München, 1960; új kiadás: Budapest, 1992; Budapest–Sopron, 1997) Probleme der weltanschaulichen Erziehung in Ungarn nach dem Volksaufstand von 1956 (Köln, 1962) Magyarország a német sajtó tükrében (álnéven; München, 1963) Zehn Jahre danach. Die Ost–West Auseinandersetzung geht weiter. Reden und Schiften. 1957–1966. (Köln, 1966) Ho-Ho-Ho-Tschi-Minh! Sieg Heil! Es Lebe Die Provokation (szatírikus elbeszélés; Köln, 1968) Vorwärts Genossen, zum Endsieg. Az Arccal az osztály felé című műve német nyelvű átdolgozott kiadása (Köln, 1975) Die unmöglichen Weiber (szatíra, München, 1976) Ich proklamiere 1977 zum Jahr des Mannes oder die unmöglichen Wiber. Ill. Petri, Ladislaus (München, 1976) Der Junge aus dem Osten (álnéven; Frankfurt am Main, 1983) Die Deutschen im Psychokrieg Ost-West (Köln, 1985) Aphorismen-ABC. Silberne Sprüche, Gedankensplitter, Wortspiele (Frankfurt am Main, 1991) Hősök a vérpadon. Történelmi kisregény a kuruckorból (Budapest–Sopron, 1997) Eszmék és történelem. Századvégi visszapillantás (Budapest–Sopron, 1998) Elmúlt. Pillanatfelvételek a XX. századból (Sopron, 2000) Egy diák naplója (Budapest, 2003)
Jegyzetek
Források Névpont.hu http://vmek.uz.ua/04000/04038/04038.pdf
További információk Ki kicsoda a hírközlésben? Szerkesztette: Bodrits István és Viczián János. Szekszárd, Babits, 1994. (A századvég magyarsága 2. A Révai új nagylexikona segédkönyvei I. sorozat.) Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. [Részben 2. javított és bővített kiadás+Álnévlexikon] Budapest, Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000. Mérő Ferenc: Emigrációs magyar irodalom lexikona. Köln-Detroit-Wien, Amerikai Magyar Kiadó, 1966.
Kategória:1922-ben született személyek Kategória:2008-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar újságírók Kategória:Az 1956-os forradalom leverése miatt emigrált személyek Kategória:Magyar emigránsok Németországban Kategória:Marcaliak Kategória:Budapestiek Kategória:Kölniek