Béla Henrik (eredeti neve: Bernstein Chájim) (Tarnów, 1864. március 11. – Budapest, 1939. január 24.Halálesete bejegyezve a Bp. VIII. ker. állami halotti akv. 251/1939. folyószám alatt.) magyar királyi kormányfőtanácsos, országgyűlési képviselő, a Budapesti Hírlap munkatársa, a Világgazdasági Szemle szerkesztője.Gyászjelentése
Politikus, újságíró, műfordító.
Életpályája Kitért izraelita családból származott. Korán árvaságra jutott gyermekként került Magyarországra; Kassán nevelkedett. Tanulmányait magánúton végezte el. 1884–1889 között Rákosi Jenő soviniszta-nacionalista lapjának, a Budapesti Hírlapnak külső, 1889–1919 között belső munkatársa és politikai cikkírója volt. 1908–1918 között Baross Jusztin lemondása után a trencséni választókerület alkotmánypárti, illetve párton kívüli országgyűlési képviselője volt. A Tanácsköztársaság kitörése után (1919) Bécsbe menekült. 1919-ben Prágába költözött. 1920–1923 között Csehszlovákiában élt. 1922–1923 között a magyar kormány által támogatott Prágai Magyar Hírlap főszerkesztője volt. Irredenta cikkei miatt a csehszlovák kormány 1924-ben kiutasította. 1924-től Budapesten a Miniszterelnökség Sajtóirodájának munkatársa volt, 1933-tól kormányfőtanácsosi rangban. 1925–1930 között a Középeurópai Lloyd szerkesztője volt. 1926-ban országgyűlési pótképviselő volt (Egységes Párt, országos lista). 1934-től a Világgazdasági Szemle szerkesztőjeként tevékenykedett.
Munkássága Eleinte színházi, irodalmi és tudományos cikkeket írt, később érdeklődése a belpolitika felé fordult, s a közélet számos vezető alakjával került közelebbi kapcsolatba. Csehszlovákiában olyan erőteljesen képviselte a hivatalos magyar álláspontot a trianoni békeszerződéssel kapcsolatban, hogy kiutasították az országból. Műfordítóként kortárs német és lengyel irodalmat fordított.
Családja Szülei Bernstein Menyhért és Sulz Gizella, felesége Bien Irén Alojzia (1889–1970) volt.Felesége gyászjelentése Három fiuk született: György, Henrik és Miklós.
Temetése a Fiumei úti sírkertben volt. A 42. parcellában lévő sírját felszámolták.Tóth Vilmos:„Nemzeti nagylétünk nagy temetője”. A Fiumei úti sírkert és a Salgótarjáni utcai zsidó temető adattára, Nemzeti Örökség Intézete, Budapest, 2018, 392. o.
Művei A kis herceg (mese képekkel; Budapest, 1899; Filléres Könyvtár. 65–66. 2. kiadás: 1911)
Műfordításai Hermann Sudermann: Egyszer volt… (regény, Budapest, 1897; 2. kiadás: 1913 I–II. kötet; 3. kiadás: 1927) Henryk Sienkiewicz: Örvény (Budapest, 1921)
Jegyzetek
Források
Névpont.hu
Országgyűlési almanach 1910-1918 https://mtda.hu/ADATBANK/MAGYAR%20POLITIKAI%20LEXIKON/MPL_1_B.pdf
További információk
Vikár Béla-Zboray Miklós-Bethlen Oszkár-Csuday Jenő-Földes Arthur: Politikai Magyarország. A politikai pártok története. Politikai és parlamenti lexikon (A-F.). Budapest, Anonymus Történelmi Könyvkiadó Vállalat, 1914. Magyar prágaiak - prágai magyarok. Szerkesztette: Gál Jenő. Praha, Pražská záklandí organizace Svazu Maďarů žijících zemích, 2002.
Kategória:1864-ben született személyek Kategória:1939-ben elhunyt személyek Kategória:Magyarországi politikusok Kategória:A Prágai Magyar Hírlap vezetői, újságírói Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Országgyűlési képviselők (1910–1918) Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:Magyar napilapszerkesztők