Felsőőri Bertha György (Szombathely, 1841. április 15. – Rábahídvég, 1905. április 7.) magyar országgyűlési képviselő, szolgabíró, földbirtokos, Ferenc József-rendi lovagkereszt-kitüntetett, a Bertha György Művelődési Ház névadója.Bertha György István (1841-1905), FamilySearch.orgKözgazdasági Értesítő, 1885. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám), Arcanum.com

Élete A felsőőri Bertha család leszármazottjaként született: apja Bertha Antal Vas vármegye főjegyzője, anyja Bezerédj Ludovika (1810-1872). Apai nagyszülei Bertha Ignác és lovászi és szentmargitai Sümeghy Judit Marianna (1792–1880).Szluha Márton - Vas vármegye nemes családjai, I. kötet, 167. o., Heraldika kiadó, 2011 Anyai nagyszülei bezerédi Bezerédj György és mezőszegedi Szegedy Antónia (1782–1842) voltak.

Apjához hasonlóan ő is a közigazgatási, politikai pályát választotta: iskoláit Szombathelyen és Budapesten végezte, ahol 1867-ben jogtudományból doktorált. 1867-68-ban az évben a a pornói járás szolgabírája volt. Az 1870-es években egy rövid ciklusra a kőszegi kerületet képviselte az országgyűlésen, majd a Vas vármegyei életben munkálkodott, ahol tudásával és makulátlan jellemével általános nagyrabecsülést szerzett. 1870. december 22-én megszületett Rábahídvégen első gyermeke, Bertha Aladár, majd három évvel rá, 1873 márciusában megszületett második gyermeke is, Bertha András, aki viszont ez év júliusában elhunyt. Az 1875–1878-as ciklus végén közel három hónapig a Szabadelvű Párti országgyűlési képviselője volt, majd később elkezdett a gazdálkodás után érdeklődni, részt vett az Országos Gazdasági Egyesület munkájában, aminek a megalapítója és az 1880-as években az igazgatója is volt. Rábahídvég lakóinak oktatója, vezetője, segítője, atyja volt, szerette a földet, az embereket, részt vett a községi élet minden vonatkozásában. 1885 novemberében Ferenc József-rend lovagkeresztje kitüntetést kapott. Az 1890-es években megalapította az önkéntes tűzoltóegyletet, majd tejszövetkezetet szervezett Rábahídvégen. 1891-ben rábahídvégi birtokának terményeit (pl. almát, gabonát) kiállításokon és versenyeken mutatta be, valamint cukorrépa, félvér vasmegyei tájfaj szarvasmarha- és yorkshire-i sertéstenyésztés is foglalkozott.Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, Arcanum.com 1895. január 16-án tüdővészben elhunyt első gyermeke, Bertha Aladár Rábahídvégen, ami nagyon megviselte: ettől kezdve visszavonult a közéleti szerepléstől és feleségével, Farkas Gizellával (1838-1912) csendes magányban élt élete végéig. Vagyonának jelentős részét a község javára fordította: iskolát, kultúrházat, ispitát építtetett a falu számára, melyek közül az ispita már nincs meg, lebontották.Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon, 5. kötet, Vas megye kastélyai és kúriái, 191-192. o., Budapest, 2004 1896-ban Soós János plébános az évezred fordulójának emlékére a község templomának kültéri, nyugati falához egy kőbarlangot készíttetett, amibe egy Kölnben készült, terracotta lourdes-i Szűz Mária szobrot helyezett el. Ennek egy anyagi részét (barlang, körülötte lévő rács, kerítés kialakítása) Bertha György fedezte, noha a templomnak volt rá 7000 forint tartaléka.Soós János levele, 1896.06.09., Rábahídvég: ''Rábahidvégi plb. jelentése a Millenium emlékére állítandó lourdesi Mária szobor ügyében, 63/96'' 1319/896

1905. április 7-én, Rábahídvégen hunyt el tuberkulózisban. Temetése szintén itt történt, a község régi temetőjében a Bertha család rábahídvégi ágának temetkezési helye ma is megtalálható, a község gondozza.Gergye Péter: Rábahídvég Építési Örökségvédelmi Hatástanulmánya, 2006 Lakhelye a település – később róla elnevezett – egyik főutcáján található Bertha-kastély volt, amit a felmenőitől örökölt meg.

1899-ben kelt végrendeletében vagyona felét jótékony és kulturális célra Rábahídvégre hagyta: kétszázezer koronát adományozott jótékonyságra (kertésziskola, kisdedóvó, népkonyha), melynek egy részét a szegény és tehetséges gyermekek tanulásának támogatására fordítottak, továbbá kétszáz hold földdel hozzájárult az ispita fenntartásáért. Lakhelyét, a Bertha-kastélyt és a később alapítványi célra fordított 308 kataszteri holdnyi ingatlanát keresztlányára, a Seebach családból származó Seebach Matild bárónőre (1875–1964)Seebach Matild (1875-1964), FamilySearch, FamilySearch.org hagyta. Elrendelte, hogy a település ezeknek az ingatlanoknak a jövedelméből több intézményt is állítson és tartson fenn, ám szándékai ellenére ezek csak később valósulhattak meg és az 1930. október 19-én átadott Bertha György Művelődési Házban kaptak helyet.Vas Népe, 1930.10.22, 198. számBertha György Művelődési Ház – Rábahídvég, Vasi Hegyhát Tájegységi Értéktár

2005. július 16-án bronz mellszobrot avattak fel róla, amit Farkas Ferenc készített a település déli részén, a Bertha György utca elején lévő, 2000-ben létrehozott díszparkban. Borsits Zoltán polgármester ünnepi beszéde után dr. Wessely István és Orbán Lajos, a Bertha György Közalapítvány kuratóriumi elnöke leplezte le az alkotást.Vas Népe, 2005. július (50. évfolyam, 152-177. szám) 2005-07-18 / 166. szám Vasi honismereti és helytörténeti közlemények, Szombathely, 2005Bertha György szobor, kozterkep.hu

Családja

1867. október 29-én feleségül vette Rábahídvégen farkasfalvi Farkas Gizellát (Sárosd, 1838. április 14. – Rábahídvég, 1912. június 8.), akinek a szülei gróf farkasfalvi Farkas Ágoston ügyvéd és Pap Johanna voltak. Házasságukból két fiúgyermek született, Aladár (Rábahídvég, 1870 – Rábahídvég, 1895) és András (Rábahídvég, 1873 – Rábahídvég, 1873), ám unoka nélkül maradt.

Bertha Márton Bertha Márton Bertha István (Felsőőr, 1650 – Völcsej, 1720) – Czupi Zsuzsanna Bertha György (Völcsej, 1692 – Rábahídvég, ?) – kisbarnaki Farkas Katalin Bertha Imre (Rábahídvég, 1723 – Rábahídvég, 1769) – Szily Katalin (1730 – Rábahídvég, 1767) Bertha Márton (Rábahídvég, 1755 – Rábahídvég, 1786) – Lancsics Klára (Egyházasszecsőd, 1756 – Rábahídvég, 1824) Bertha Ignác (Rábahídvég, 1780 – Rábahídvég, 1847) vasi alispán – lovászi és szentmargithai Sümeghy Judit (Söjtör, 1792 – Tömörd, 1880) Bertha Antal (Rábahídvég, 1808 – Rábahídvég, 1874) vasi főjegyző – Bezerédy Anna Mária Ludovika (Veszprém, 1810 – Rábahídvég, 1872) Bertha Amália (Szombathely, 1839 – Uraiújfalu, 1928) – Okolicsányi Dénes (Rum, 1836 – Uraiújfalu, 1926) vasi törvényhatósági bizottsági tag Bertha György (Rábahídvég, 1841 – Rábahídvég, 1905) szolgabíró – farkasfalvi Farkas Gizella (Sárosd, 1838 – Rábahídvég, 1912) Bertha Mária (Rábahídvég, 1810 – Gór, 1890) – guári és felsőszelestei Guáry Károly (1802–1864) táblabíró, birtokos Bertha Sándor (Rábahídvég, 1812 – Bécs, 1832) királyi testőr Bertha Julianna (Rábahídvég, 1817 – Táplánszentkereszt, 1873) – dukai és szentgyörgyvölgyi Széll József (Bucsu, 1801 – Szombathely, 1871) vasi főispán dukai és szentgyörgyvölgyi Széll Kálmán (Gasztony, 1843 – Rátót, 1915) miniszterelnök Bertha Mária (Rábahídvég, 1820 – Tömörd, 1893) – chernelházi Chernel Ferdinánd (1815–1891) alispán, táblabíró

Galéria

Jegyzetek

Források Balogh Gyula: Vas vármegye nemes családjai, 17-18. o., Szombathely, 1901 Szluha Márton: Vas vármegye nemes családjai, I. kötet, 167–169. o., Heraldika kiadó, 2011, Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon, 5. kötet, Vas megye kastélyai és kúriái, 191-192. o., Budapest, 2004,

Kategória:1841-ben született személyek Kategória:1905-ben elhunyt személyek György Kategória:Országgyűlési képviselők (1875–1878) Kategória:Római katolikus magyarok Kategória:Országgyűlési képviselők (Szabadelvű Párt) Kategória:Szabadelvű Párt-tagok Kategória:A Ferenc József-rend tagjai