bélyegkép| Wingqvist csapágy bélyegkép| Sven Wingquist – Oskar Spitzmüller olaj, vászon, Bécs Sven Gustaf Wingqvist svéd mérnök, feltaláló és iparos; a Svenska Kullagerfabriken (SKF) egyik alapítója, amely a világ egyik vezető golyós- és görgőscsapágy-gyártója. Sven Wingqvist 1907-ben találta fel a többsoros, önbeálló golyóscsapágyat; ezzel az SKF cégcsoport elnöke megalapozta üzleti jövőjét.
Kronológia 1876: December 10-én született a svédországi Örebrotól délre fekvő Kumla községben. Szülei a Hallsberg SD Wingqvist és Anna Lundberg, a helyi vasútállomás két alkalmazottja. 1894: Az örebroi Rudbecksskolanban érettségizett (Örebro Műszaki Alapiskola). 1899: Wingqvist a göteborgi Gamlestadens Textile Industry mérnöke lett. Sok éven át kereste a megoldást a hajtótengelyek golyóscsapágyainak gyakori meghibásodására. Mint később kiderült, ezt az okozta, hogy a gyár agyagra épült. A tengelycsapágy-támaszok időnként néhány millimétert elmozdultak, ez éppen elég volt ahhoz, hogy az akkoriban használt „merev” csapágyakban óriási többleterő ébredjen. Wingqvist alaposan tanulmányozta a Drezdai Technológiai Intézetben dolgozó Richard Stribeck professzorRichard Stribeck (1861–1950), a German scientist. The Stribeck curve is named after him 1902-es jelentését, amely összehasonlította a golyóscsapágyat és a siklócsapágyat. Wingqvist hamar rájött, hogy a golyóscsapágyaknak van jövője. Kezdeményezésére egy kis műhelyt alakítottak ki a Gamlestadens gyár területén, ahol különböző acélanyagok vizsgálatát végezték el. 1906-ban szabadalmat kapott az egysoros önbeálló golyóscsapágyra (svéd szabadalom reg. No. 24160), de ennek a csapágytípusnak az a hátránya, hogy gyenge volt az axiális terhelésekhez. 1907: Sven Wingqvist és a Gamlestadens Textile Industry tulajdonosai kezdeményezésére február 16-án megalakult az SKF, először a Gamlestadens Textile Industry leányvállalataként. Ügyvezető igazgatónak, valamint műszaki vezetőnek nevezték ki. Axel Carlandert, a Gamlestadens Textile Industry egyik tulajdonosának fiát nevezték ki az SKF vezérigazgatójává. (Axel Carlander 1937-ig töltötte be az SKF vezérigazgatói posztját.) Május 21-én az SKF benyújtotta a szabadalmi bejelentést a Svéd Szabadalmi és Regisztrációs Hivatalnál (PRV) egy többsoros önbeálló radiális golyóscsapágyra vonatkozóan. A szabadalmat június 6-án adták meg (szabadalmi reg. 25406 sz. Feltaláló: SG Wingqvist."Anordning vid kullager. Klass 40:b. Patent i Sverige från den 6 juni 1907.", Patent nr 25406, Beskrivning offentliggjord af Kungl. Patent- och Registreringsverket.). A szabadalmi bejelentésben egy kétsoros, valamint egy háromsoros golyóscsapágyat ismertetnek. Ugyanezen időn belül az SKF tíz különböző országba, köztük Franciaországba, Németországba, Angliába és az Egyesült Államokba küldött szabadalmi bejelentést, és ezekben az országokban rövid időn belül meg is adták a szabadalmat. Miután az új gyár Göteborgban megépült, a világ számos országában SKF értékesítési társaságok és új gyártóüzemek épültek. Az első Svédországon kívüli SKF gyártóüzemet az angliai Lutonban hozták létre, 1911-ben. 1919: Wingqvist feleségül veszi Hildur Hultot (1892–1963). Vingqvist, Herman: Släkten Wingqvist från Södra Ving jämte upptecknarens antavla, Skara 1936. p. 20. 1919–1932: Wingqvist független tanácsadó mérnökként és részmunkaidős vezérigazgatóként dolgozik az SKF-nél. 1938–1953: az SKF vezérigazgatója. 1933–38: az AB Bofors ügyvezető igazgatója. 1938–46: az AB Bofors vezérigazgatója. 1941–53: a Svenska Flygmotor AB vezérigazgatója.
Szabadalmi védelem alatt álló találmányok 25406 Többsoros önbeálló radiális golyóscsapágy, 1907 26266 Önbeálló golyóscsapágy axiális terhelésekhez, 1908 27397 Szerszám precíziós méréshez, 1908 31707 Kétsoros gömbgörgős csapágy, 1910 33901 Labdatartó eszköz, Wingqvist és H. Olsson, 1910 57197 Görgőscsapágy nyomókarimával, Wingqvist és NA Palmgren, 1919 78223 Speciális szerszám kétsoros gördülőcsapágyakhoz, 1931
Jegyzetek
Források Vingqvist, Herman: Släkten Wingqvist från Södra Ving jämte upptecknarens antavla, Skara 1936. p. 20. SKF - A svéd exportipar története, 1907–1957, Birger Steckzén, 1957. Kiadta az SKF, 1957. "Az SKF története, 1977, Sv. kullagerfabriken, Göteborg, 1977. „SKF – globális történet: 1907–2007”, Martin Fritz, Birgit Karlsson; fordította Linda Schenck, Informationsförlaget, Stockholm, 2006. SKF International - hivatalos oldal
Kategória:1876-ban született személyek Kategória:1953-ban elhunyt személyek Kategória:Svéd feltalálók Kategória:Svéd üzletemberek Kategória:Gépészmérnökök