A diamidofoszfát (DAP) a legegyszerűbb foszforodiamidátion, képlete . Foszforiláló ion, és először cukorfoszforilációra használták vizes közegben. A DAP iránt a primordiális kémia terén van különös érdeklődés.
Sók Számos képletű fémvegyület ismert. A nátriumsó előállítható fenil-foszforodiamidát hidrolízisével. Hexahidrátként kristályosodik ki, és dehidratálható. Az ezüstsó () előállítható bromidokkal történő bontással, melyek más sókat hoznak létre. Ismert ezenkívül a káliumsó () is. A foszforodiamidsav trihidrátként kristályosodik.
Reakciók Vízmentes nátrium-diamidofoszfát hevítésekor polimerizáció történik: 160 °C-on , , , és jön létre, P–N–P vázakkal. Ezek papírkromatográfiával elválaszthatók. 200 °C-on a leggyakoribb a hexafoszfát. 250 °C-on a 18 tagú lánc a leggyakoribb.
Hidratált sók hevítése során ammónia képződik oligofoszfátok és polifoszfátok képződésével.
A diamidofoszfát gátolja az ureázokat az aktív hely gátlásával, két nikkelközponthoz kötődve. A diamidofoszfát az ureahidrolízis-intermedierhez hasonlóan viselkedik.
A diamidofoszfát háromértékű, és az aminocsoportok is veszíthetnek hidrogént további sókat képezve. Ezüsttel a reakciók robbanékony vegyületeket is képezhetnek, például tetraezüst-ortodiamidofoszfátot () és pentaezüst-ortodiamidofoszfátot ().
Szerves észterek és amidok bélyegkép|jobbra|Fenil-foszforodiamidát, az ureáz gátlója, mely tápanyagként használható Számos szerves származéka ismert, az egyikük a fenil-foszforodiamidát.
Reakciói nukleozidokkal A DAP foszforilálja a dezoxinukleotidokat (a DNS monomereit, melyek polimerizációját is elindítja, létrehozva a DNS-t). A DAP megkönnyíti a nagyobb RNS-szekvenciák (ribozimek) kisebb RNS-szálakból való képződését. Más nitrogénes foszfátszármazékokról is feltételezték az abiogenezisben játszott szerepüket egy elemzésben.
Jegyzetek
Források
Kapcsolódó szócikkek Abiogenezis Kategória:Szervetlen foszforvegyületek Kategória:Aminok