bélyegkép|350px|A fontosabb dialektuskontinuumok Európában. A hasonló színek ugyanahhoz a dialektális kontinuumhoz tartozó nyelveket jelölnek, a folytonosság irányát a nyilak mutatják.
A dialektológiában a dialektus- vagy dialektális kontinuum, nyelvjáráskontinuum kisebb-nagyobb földrajzi területre kiterjedő dialektusok sora. A kontinuum mindegyik pontjában az ottani dialektus beszélői értik a szomszédos dialektusok beszélőit, de a nem szomszédos dialektusok között a kölcsönös érthetőség nehéz lehet vagy éppenséggel lehetetlen. Viszonylag terjedelmes dialektuskontinuum példája a holland és a német nyelv dialektusaié, mely Belgiumtól Ausztriáig terjed Hollandián, Németországon és Svájcon keresztül.Crystal 2008, 155. o.
Analógia létezik a dialektuskontinuum és a biológiában ismert gyűrűfaj között. Ezt olyan szomszédos populációk sora alkotja, melyek közül az egymással viszonylag rokonok szaporodhatnak egymással, de van közöttük legalább két olyan populáció, melyek nem eléggé rokonok ahhoz, hogy lehetséges legyen a szaporodás egymás között. Ennek ellenére genetikailag összekapcsolják őket a közbülső populációk.Cruse 1986, 71. o.
Az elsők között, akik megállapították, hogy lehetetlen világos határt vonni a szomszédos dialektusok között, Leonard Bloomfield volt, aki dialect areas „dialektális területek”-ről beszélt. Ugyanakkor megjegyezte, hogy lehetséges közöttük izoglosszáknak nevezett demarkációs vonalakat húzni, de csak egyes különböző nyelvi elemek, azaz hangtani, lexikális és nyelvtani vonások alapján.Bloomfield 1935, 51. o.
Amikor egy adott földrajzi területen egymással rokon nyelvi változatok kontinuumot alkotnak, eloszlásukat a földrajzi és a nyelvi távolság közötti közvetlen, monoton viszony jellemzi.De Vriend 2008, 2/119. o.
A kontinuitás minőségét befolyásolhatja sztenderd nyelvek létezése. Tipikus dialektuskontinuum-példa az eredeti állapotú, Kleverländischnak nevezett terület, mely az 1830-ban Hollandia és Németország között megvont államhatár egyik és másik oldalán, Duisburgtól (Németországban) Nijmegenig (Hollandiában) terül el. A két oldal között nincs sem természetes határ, sem dialektusok közötti választóvonal, de ezek kontinuitását fokozatosan befolyásolta a sztenderd holland és német nyelv kialakítása és meghonosítása. Az itteni dialektusok beszélői ma is tudják lingua francaként használni nyelvjárásukat a határon túli kommunikációban, de ezen beszélők száma gyorsan apad.
Egyéb példák dialektuskontinuumokra
Európában
Számos dialektuskontinuum létezik. A fentin kívül egy másik germán kontinuum az északi germán nyelveké, amely Dániát, Svédországot és Norvégiát foglalja magában.Eifring – Theil 2005, 7. fejezet , 5. o.
Egy másik dialektuskontinuum Európában a déli szláv nyelveké, mely Szlovénia északnyugati részétől Bulgária délkeleti részéig terjed Horvátországon, Szerbián, Montenegrón és Macedónián keresztül. 1990-ig ebben sztenderd nyelvek a szlovén, a szerbhorvát, a macedón és a bolgár voltak, de Jugoszlávia szétesése után a szerbhorvátból négy sztenderd nyelv lett: a szerb, a horvát, a bosnyák és a montenegrói.Thomas 1999, 66. o.
Létezik egy északi szláv dialektuskontinuum is, amelynek fontosabb sztenderd összetevői az orosz, az ukrán, a belarusz, a lengyel, a szlovák és a cseh nyelv.Chambers – Trugdill 1998, 6. o.
A nyugati újlatin nyelvek dialektuskontinuumot alkotnak Portugália partjaitól Spanyolországon és Franciaországon keresztül Belgium közepéig, és onnan Olaszország déli részéig, olyan kölcsönös érthetőségű területekkel, melyeket az említett államok határai szelnek át.Thomas 1999, 65. o.
Ázsiában és Afrikában
Közel-keleti dialektuskontinuum a vaskorbeli sémi nyelveké volt, Szíria és Palesztina egész területén, mely dialektusait nem választották el sem politikai, sem vallási határok. Ebből a kontinuumból vált ki például a héber nyelv.Davila 1994.
Mai sémi dialektusok kontinuuma az arab nyelvé, mely Marokkótól Irakig terül el. Ázsiában még megemlíthető az észak–indiai indoárja nyelvek nagy részéből álló kontinuum, és a nagy elterjedésű török nyelvek alkotta, a törökországi török nyelvtől a kínai ujgurig. Az, hogy ezek esetében több nyelvről van szó és nem egyről, nyelvieken kívüli tényezőknek tudható be, melyek sokuk esetében külön sztenderdek kidolgozásához vezettek.Eifring – Theil 2005, 7. fejezet , 8. o.
Az eddig bemutatottak földrajzi dialektuskontinuumok. Afrikában fel lehet hozni az angolul fula vagy fulani-nak, franciául peul-nek nevezett idióma példáját, melyet Nyugat-Afrika 17 államában beszélnek, a Szahara déli szélén elterülő szavannasávban, Mauritániától és Szenegáltól Csádig. Tíz-tizenöt főbb dialektusterületből áll, melyek között több száz más idiómát beszélnek, tehát nem földrajzi kontinuumról van szó, hanem csak nyelviről, és egységes nyelvnek tekintik.Eifring – Theil 2005, 7. fejezet , 4–5. o.
Jegyzetek
Források
Bloomfield, Leonard. Language (A nyelv). London: George Allen & Unwin. 1935 (Hozzáférés: 2023. május 7.) Chambers, J.K. – Trudgill, Peter. Dialectology (Dialektológia). 2. kiadás. Cambridge: Cambridge University Press. 1998. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.) Cruse, D.A. Lexical Semantics (Lexikális szemantika). Cambridge: Cambridge University Press. 1986. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.) Crystal, David. A Dictionary of Linguistics and Phonetics (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15.) Davila, James R. Dialectology in Biblical Hebrew: a North Israelite Dialect? Synchronic and Diachronic Considerations (A bibliai héber nyelv dialektológiája: észak-izraelita dialektus? Szinkronikus és diakronikus szempontok). Közlés a Bibliai Irodalmi Társaság éves találkozóján. 1994 (Hozzáférés: 2023. május 7.) De Vriend, Folkert et al. The Dutch-German dialect border: relating linguistic, geographic and perceptual distances (A holland–német dialektushatár: összefüggő nyelvi, földrajzi és észlelési távolságok). International Journal of Humanities and Arts Computing. 2. kötet. 1–2. sz. 2008. 119–134. ISSN 1753-8548 (Hozzáférés: 2018. augusztus 15) Eifring, Halvor – Theil, Rolf. Linguistics for Students of Asian and African Languages (Nyelvészet ázsiai és afrikai nyelveket tanuló hallgatóknak). Oszlói Egyetem. 2005 (Hozzáférés: 2018. augusztus 15) Thomas, Paul-Louis. Frontières linguistiques, frontières politiques (Nyelvi határok, politikai határok). Histoire Épistémologie Langage. 21. kötet. 1. füzet. 1999. Linguistiques des langues slaves (Szláv nyelvek nyelvészete). 63–82. (Hozzáférés: 2018. augusztus 15)
Kapcsolódó szócikkek
Dialektus Diarendszer Idióma Nyelv Nyelvváltozat
Kategória:Dialektológia Kategória:Nyelvváltozatok Kategória:Szociolingvisztika