bélyegkép|Kajdi János sírja Budapesten. Farkasréti temető: 8/2-1-71. Kajdi János (Szombathely, 1939. december 30. – Budapest, 1992. április 10.) olimpiai ezüstérmes, Európa-bajnok ökölvívó.
Pályafutása 1950-től a Szombathelyi Dózsa, 1955-től a Komáromi Mélyépítők, 1958-tól a Sztálinvárosi Vasas, majd 1960-tól a Budapesti Honvéd ökölvívója volt. 1961-től 1972-ig hatvan alkalommal szerepelt a magyar válogatottban. Részt vett az 1964. évi, az 1968. évi és az 1972. évi nyári olimpiai játékokon. 1972-ben úgy lett ezüstérmes, hogy a döntőben törött bordával állt ki a kubai Emilio Correával szemben. Összesen négy Európa-bajnoki érmet, közöttük 1963-ban Moszkvában és 1971-ben Madridban aranyérmet nyert. Pályafutása alatt 580 mérkőzésen szerepelt, ebből 568-ban győzött, tízszer szenvedett vereséget és kettő végződött döntetlennel. Az aktív sportolástól 1972-ben vonult vissza.
1966-ban a Sportvezető és Edzőképző Intézetben (SEKI) ökölvívó-szakedzői oklevelet szerzett. 1975-től 1983-ig a magyar ökölvívó-válogatott edzője volt, majd építési vállalkozóként tevékenykedett.
1992 március végén gépkocsibalesetet szenvedett, majd április 10-én elhunyt.
Sporteredményei olimpiai 2. helyezett (könnyűsúly: 1972) kétszeres Európa-bajnok (könnyűsúly: 1963 ; váltósúly: 1971) kétszeres Európa-bajnoki 3. helyezett (könnyűsúly: 1961 ; kisváltósúly: 1967) kilencszeres magyar bajnok
Jegyzetek
Források
Havas László: A magyar sport aranykönyve – Budapest, 1982 –
Magyar Ki Kicsoda 1990 – Biográf Kiadó, Olimpiai adatok
Kategória:Magyar ökölvívók Kategória:Magyar olimpiai ezüstérmesek Kategória:Európa-bajnokok (amatőr ökölvívás) Kategória:Szombathelyiek Kategória:1939-ben született személyek Kategória:1992-ben elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek