Necpáli Justh család Turóc vármegyei eredetű család.
A családtörténeti forrásmunkák szerint a pomerániai Kussowból (ma: Kusowo, Lengyelország) származó Jodok (szlovákul Jušt), Zsigmond magyar király zsoldoskapitánya, 1451-ben szerzett nemességet. Jodok eredetileg a zsoldja fejében a Borsod vármegyei Cserép várát, valamint Keresztes és Kövesd birtokokat kapta zálogként a haldokló királytól. Ezeket Albert magyar király zálogként elcserélte a Zólyom vármegyei Végles várával, amelyet Jodok addig honorként birtokolt. Később érdemeiért megkapta adományként, amelyről fia András előnevét is írta.
A Neczpáli család utolsó férfi tagja, Balázs 1479-ben házassági szerződéssel egyetlen kiskorú lányát Zsófiát eljegyezte Justh András legidősebb fiával Jánossal, s elzálogosította neki a család necpáli birtokait. A házasság ugyan meghiúsult, de ezen az úton kerültek a Justh család kezére a Neczpáli család birtokai és levéltárukba számos, főként turóc vármegyei középkori okirat.Borsa 1991, 5. Ezek után már a necpáli előnevet használták.Bél Mátyás: Notitia Hungariae novae historico-geographica II. Végles várát II. Ulászló magyar király 1499-ben 6000 forintért visszaváltotta a családtól.Lehoczky András 1798: Stemmatographia nobilium familiarum regni Hungariae... II, 204.
Az 1754/1755. évi országos nemesi összeírásban Nyitra vármegyében Antal és Péter, Turóc vármegyében László, Gáspár, Sándor, János, Gábor, Antal és Péter szerepeltek.
A család címerpecsétje Heves és Nógrád vármegye levéltárában is előfordult.
Az orosházi Justh Zsigmond Városi Könyvtár és a gádorosi Justh Zsigmond Művelődési Ház és Könyvtár Justh Zsigmond magyar íróról vette fel nevét.
Kastélyok és kúriák Necpál Justh-várkastély. A kastély a 17. századi magyar reneszánsz építészet egyik kiemelkedő emléke. 1673-ban épült, amire a keleti oldali főbejárat fölötti felirat is utal. Az épület téglalap alaprajzú, déli homlokzatát két négyzet alaprajzú torony tagolja, míg a kapu fölött reneszánsz stílusú ablakkeret van. A sgraffitó díszítések és a manzárdtető későbbi korok átalakításai, a barokk korszak hatását is őrzik. Justh-kastély. Az ún. alsó kúria pontos építési ideje nem ismert, a kutatások szerint egy 17. századi reneszánsz épületből alakult ki, amelyet a 18. század második felében barokk–klasszicista stílusban építettek át. A 20. század elején csőd következtében a Justh család elvesztette, majd Révay Heléna bárónő és férje, Justh Ödön lakták egészen az államosításig. 1948 után mezőgazdasági iskola, később gyermekotthon működött benne, mígnem a rendszerváltás után visszakerült az örökösökhöz. 2002-ben új tulajdonos vásárolta meg, aki jelentős felújításokat végzett rajta, így a kúria és a környező park ismét eredeti pompájában, de a nyilvánosság előlelzárva áll. Kék kúria. A kastély szintén a Justh család birtokaihoz tartozott. Eredetileg a família néhány tagja építtette a 17. században, nevét pedig világoskék színű, barokk–klasszicista homlokzatáról kapta, amelyet a 18. század második felében végzett átépítések során alakítottak ki. Csehszlovákia megalakulását követően az épületet államosították, és árvaházként hasznosították. Miután az intézmény kiköltözött, a kúria elhagyatottá vált, azóta üresen áll. thumb|jobbra|A Justh-várkastély thumb|jobbra|A Justh-kastély, azaz az alsó kúria thumb|jobbra|A másik Justh-kastély, azaz az kék kúria
Máshol Szent-Tornya. A szenttornyai Justh-kastély a család alföldi ágának otthona volt, amelyet az 1855–56-os beköltözés után kezdtek kialakítani. A kezdetben egyszerűbb tanyából a birtok folyamatos bővítésével egy kisebb kastélyt hoztak létre. Justh Zsigmond itt működtette a Szent-tornyai parasztszínházat. A második világháború után azonban a birtok sorsa megpecsételődött: a park fáit kivágták, a családi sírhelyet lerombolták, az épületet elpusztították, majd lebontották. Tornya. A klasszicizáló, oszlopos homlokzatú tornyai kastélyt 1806-ban építtette Marczibányi István. Belső tereiben empire stílusú szalon, gazdag könyvtár és képtár, valamint egy különleges freskóval díszített mennyezet volt látható. A 19. század második felében a Justh család örökölte, később Justh Gyula otthonaként vált ismertté. Az épületet 1938-ban bontották le. bélyegkép|jobbra|A szenttornyai Justh-kastély, előtte Justh Zsigmond parasztszínészeivel bélyegkép|jobbra|A tornyai Marczibányi–Justh-kastély
Neves családtagok
Jodok (15. század) Zsigmond magyar király zsoldoskapitánya, 1451-ben szerzett nemességet. Justh Gábor a 19. század elején Turóc vármegye főispánja, jelentős összeggel támogatta a Magyar Tudományos Akadémia létrejöttét. Justh József (1809–1875) országgyűlési képviselő, Bars vármegye főispánja, Turóc vármegye alispánja,Demmel József 2014: Pánszlávok a kastélyban - Justh József Turóc megyei alispán és a szlovák nyelvű magyar nemesség elfeledett története. Pozsony. majd az 1870-es években a Deák-párt elnöke. Justh Szidónia (gr. Brunszvik Ferencné) csillagkeresztes hölgy, Beethoven baráti társaságához tartozott, hiszen a martonvásári kastélyban a nagy zeneszerző többször megfordult. Justh Gyula (1850–1917) magyar politikus, országgyűlési képviselő, a Függetlenségi és 48-as (Justh) Párt elnöke, Justh Zsigmond testvére. Justh Zsigmond (1863–1894) magyar író, drámaíró, saját színházának igazgatója, Justh Gyula testvére.
Jegyzetek
Források
Nagy Iván: Magyarország családai V. Kempelen Béla: Magyar nemes családok V. Borsa Iván 1991: A Justh család levéltára 1274-1525. Budapest
Kategória:Magyar történelmi családok Kategória:Nyitra vármegyei nemesi családok Kategória:Turóc vármegye nemes családai