A nandu (Rhea americana, spanyolul: ñandú) a struccalakúak (Struthioniformes) rendjébe, a nandufélék (Rheidae) családjába tartozó Rhea nem egyetlen faja.
Egyes rendszerbesorolások ebbe a nembe sorolják a Darwin-nandut is Rhea pennata néven.
Elterjedése, élőhelye
Dél-Amerikában Bolívia, Uruguay, Paraguay, Brazília és Argentína nyílt füves térségeinek lakója.
Alfajai Rhea americana americana Rhea americana intermedia Rhea americana nobilis Rhea americana araneipes Rhea americana albescens
Megjelenése, felépítése
Első pillantásra olyan, mintha kis strucc lenne, de alkata lényegesen karcsúbb annál: testhossza mintegy 1,27–1,4 m, de tömege csak 20–27 kg. A kakas magassága a 2,5 métert is elérheti (átlagosan mintegy 1,5 méter).
Csőre széles, a medencéje nyílt. A kakas tollazata éppen olyan szerény, mint a tyúké: háta hamuszürke, a hasa piszkosfehér, nyaka és melle fekete. Fejének csupasz részei hússzínűek, csőre szürkésbarna, lába palaszürke. Dísztollai egyáltalán nincsenek. A nőstény melle világosabb, mint a hímé. Farktollai csaknem hiányoznak.
Életmódja, élőhelye
A pampákon él kis csapatokban, gyakran szarvasfélékkel együtt. Keresi a bokrok és a magas fű takarását. Repülni nem tud, ezért tápláléka a többi futómadáréhoz hasonlóan magvakból, rovarokból és fűfélékből áll.
Kitartóan fut; menekülés közben időnként a nyúlhoz hasonlóan bukfencezik vagy lelapul.
Pihenő testtartása rendkívül jellegzetes: a földre hasal, fejét felemeli, lábait viszont párhuzamosan hátranyújtja.
Szaporodása 250px|bélyegkép|balra|Egy fészekalj A dürgő kakasok kitárják szárnyukat, és szélesre felfújják hosszú nyakukat. Ebben a pózban dörgő „nan-du”kiáltással és násztánccal imponálnak a tyúkoknak, a rivális hímeket pedig erős rúgásokkal űzik el. Egy hím több tojóval is párosodik, és azok egy tágas, a földbe kapart és fűvel bélelt, sekély fészekbe rakják sárgás tojásaikat, melyek tízszer nagyobban a házi tyúk tojásainál. A kakas a fészek közelében már csak az éppen tojó tyúkot tűri meg – egy-egy tyúk 2–3 naponta tojik egy tojást; összesen kettőt-hármat. A nandu fészkében gyakran húsz tojás is van. A kakas kiterjeszti szárnyát, hogy a tojás puhára pottyanjon, majd csőrével hengergeti azt a fészekbe. A tyúk eztán odébbáll, és más kakast keres magának, a fészket őrző kakas pedig 29–43 napig kotlik. A teljes fészekalj 13–17 tojásból áll. Néha több a tojás, mint amennyit a hím le tud takarni. Ilyenkor a felesleges tojások kihűlnek és megzápulnak. A fészekhagyó csibék nagyjából egyszerre – 36 órán belül kelnek ki, és kb. 6 hónapon belül érik el a felnőtt méreteket.
Felhasználása
Dél-Amerikában az emberek nagy hasznát veszik a nandunak. A tollát törlőruhának használják, a bőréből köpenyt varrnak. A fiatal madár húsa ízletes, de idősebb korában roppant rágóssá válik.
Állatkertekben Magyarországon a Budapesti Állatkertben, a Nyíregyházi Állatparkban, a Veszprémi Állatkertben,a Jászberényi Állatkertben a Szegedi Vadasparkban,a Pécsi Állatkertben és a Debreceni Állatkertben tartanak nandukat.
Képek bélyegkép|240px|Nanduk,bélyegkép|900px|tojásaikbélyegkép|210px|és a fiókáikbélyegkép|140px|Nandu a Nyíregyházi Állatparkban
Források
Brehm: Az állatok világa Uránia állatvilág. Madarak. Gondolat Kiadó (1978). p. 35–36. http://www.sostozoo.hu/nandu http://www.zooszeged.hu/nandu-rhea-americana/ http://www.veszpzoo.hu/lakoink/madarak/nandu_(rhea_americana) http://pecszoo.hu/nandu/ David Attenborough: Az élő bolygó. Novotrade Rt. 1990. 122-125. oldal
További információk
Képek az interneten a fajról Ibc.lynxeds.com - videó a fajról
Kategória:Struccalakúak Kategória:Madárfajok Kategória:Bolívia madarai Kategória:Uruguay madarai Kategória:Paraguay madarai Kategória:Brazília madarai Kategória:Argentína madarai Kategória:A neotropikus ökozóna élővilága
ja:レア (鳥類)#アメリカ・レア