Crkveno () falu Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Ribnik községben.
Fekvése Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 53, közúton 80 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban5, közúton 9 km-re nyugatra, a Šiša-hegységben, a hegység második legmagasabb csúcsa, a Šiški kamen alatt hosszan elnyúló mezőn, a Szana bal partjától nyugatra fekszik. A Crkveno-mező területén található hegységrész főként jura és kréta mészkövekből épült fel, amelyekben számos víznyelő alakult ki. Számos dekoratív mészkőből álló lelőhely is található itt, amelyeket azonban nem használnak fel.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb11840Bosnyák00Horvát00Jugoszláv10Egyéb00Összesen11940
Története A falu nevéből arra lehet következtetni, hogy az már a régmúltban is templomos hely volt. Területe már a középkorban is lakott volt, ezt bizonyítja az itteni középkori temető maradványa. Az itt talált stećak sírkövek a 14-15. században terjedtek el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén, és a 10. századi Bulgáriában feltűnt, a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, Boszniában élő bogumilok sírkövei voltak. A bogumilok többsége az oszmán-törökök európai hódítása során áttért az iszlám hitre.
A falu területe 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. A Jugoszláv Királyságban a Vrbaska banovina része volt. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része, majd 1945-től a falu a szocialista Jugoszlávia része volt. 1965-ben az akkori Bosznia-Hercegovinai Köztársaság racionalizálása miatt Ribnik község területét Sanicával együtt Ključ községhez csatolták.
A település 1995 szeptemberéig a boszniai szerb katonai egységek ellenőrzése alatt állt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között, ennek során a település a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Ribnik községhez került. Lakossága főként mezőgazdasággal és erdőgazdálkodással foglalkozik.
Gazdaság és infrastruktúra Ebből a faluból évente mintegy 60.000 köbméter faanyagot szállítanak el a ribniki erdészet számára, amely 10 százalékos bérleti díjat fizet az önkormányzatnak ennek a természeti kincsnek a felhasználásáért. Ebből ennek az elhagyatott falunak nincs sok haszna. A faluba vezető út, különösen télen nagyon nehezen, csak terepjáróval járható. A hatóságok csak ígérgetik az utat, mely eddig nem épült meg. Az elektromos hálózat elavult, a vezetékek rendszeresen megrongálódnak, az oszlopok sokszor kidőlnek. Mobilhálózat nincs.
Nevezetességei Szent Gábriel főangyal tiszteletére szentelt pravoszláv templomának alapjait 2003-ban szentelték fel. Késő középkori temető maradványai 26 db fennmaradt stećak sírkővel.
Jegyzetek
További információk Ribnik község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései