Podosoje () szerb falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Šipovo községben.
Fekvése Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 64, közúton 93 km-re délre, községközpontjától légvonalban 11 km-re, közúton 13 km-re délkeletre, az Osoje-hegy alatt, a Janj-folyó bal partján fekvő dombos-hegyes területen található.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb15079Bosnyák00Horvát00Jugoszláv00Egyéb00Összesen15079
Története A területén előkerült régészeti leletek alapján a településen már ősidők óta laktak emberek. A Janj bal partján levő erődítményt a bronzkorban, valószínűleg az illírek építették, de később a vaskorban is használták. A falu területe a középkorban is lakott volt. Ezt igazolja az itt megtalált két középkori temető maradványa, bennük számos, a késő középkorban a bogumilokra jellemző stećak sírkővel. Ezek a sírkövek a kereszténység főáramlatának behódolni nem akaró, eredetileg Boszniában élő bogumilok díszesen faragott középkori sírkövei voltak. A legrégebbi ilyen sírkövek a 12. század második feléből származnak, de csak a 14-15. században terjedtek el Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Horvátország és Montenegró területén.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Stroici község részeként a faluban 20 házat és 169 ortodox lakost számláltak.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 64. o. 1910-ben a településen 29 házat és 208 ortodox szerb lakost számláltak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 280. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt.
A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 150-en éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a Visoko Krajina többi településéhez hasonlóan a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A területén 1995 szeptemberéig nem volt háborús hadművelet, ekkor azonban a település területét a Horvát Köztársaság fegyveres ereje megszállta. A horvát csapatok elől a lakosság elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a település a Szerb Köztársasághoz, azon belül Šipovo községhez került.
Nevezetességei Hrid – ókori erődített település és középkori temető maradványai a Janj-folyó bal partja feletti platón találhatók. Az ókori erődből habarcs nélkül rakott falak romjai láthatók, melyek egy kisebb méretű várra utalnak. A települést ezen kívül még sáncok és paliszádok is védték. Korát a késő bronzkorra és a korai vaskorra teszik. A lelőhelyen egy késő középkori temető maradványai is megtalálhatók hat darab stećak sírkővel. Raskršće – ókori tumulus és középkori temető maradványai. A lelőhelyen két történelem előtti tumulus (sírhalom) található, melyek valószínűleg a bronzkorból származnak. Mellettük késő középkori temető maradványai találhatók, mintegy 170 darab stećak sírkővel. A sírkövek sírtábla, sírláda és szarkofág formájúak, egyikük félhold és nap motívum díszítéssel van ellátva.
Jegyzetek
További információk Šipovo község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései