Strigova (), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Kozarska Dubica községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 58, közúton 76 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 16, közúton 21 km-re délnyugatra, 170 – 280 méteres tengerszint feletti magasságban, az Una völgyétől délre elterülő dombvidéken, az azonos nevű patak partján fekszik. A Knežica és Kostajnica közötti úton található. Strigova Kozarska Dubica község legnagyobb faluja.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb351151Bosnyák00Horvát01Jugoszláv00Egyéb30Összesen354152
Története A Rosulje lelőhely régészeti leleteinek tanúsága szerint területe már a római korban is lakott volt, majd a római település a középkorban is folytatódott. A középkori településnek valószínűleg az 1538-ban bekövetkezett oszmán hódítás vetett véget.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Strigova község részeként a falunak 69 háztartása és 471 ortodox szerb lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 49. o. 1910-ben a Kostajnicai járásba tartozó Strigova községben fekvő Strigován 111 háztartást, 898 ortodox szerb lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 176. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 126 háztartása és 980 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 108. o. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. 1995. szeptember 18-án és 19-én az Una horvát hadművelet keretében Kozarska Dubica község területét megtámadta a Horvát Köztársaság hadserege (HV). Ezt a támadást a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege (VRS) és a helyi lakosság visszaverte. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Kozarska Dubica község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei Oszlopos Szent Aipülosz tiszteletére szentelt ortodox temploma. Rosulje – római kori épületek maradványai és ezek közelében, a Strigova-patak felé eső lejtőkön középkori kerámiák és téglatöredékek találhatók.
Jegyzetek
További információk Kozarska Dubica község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései