A szlavisztika a szláv népekkel, nyelvekkel, irodalommal, történelemmel és kultúrával foglalkozó tudomány. Eredetileg a szlavista elsősorban nyelvész vagy filológus volt, aki a szláv népek nyelvét és kultúráját kutatta. Az utóbbi időben egyre inkább történészek és más társadalomtudósok is részt vesznek a szláv kultúrák és társadalmak kutatásában.
Története A szlavisztika a 18. század végén és a 19. század fejlődött ki mint tudomány, egyidejűleg a romantikus nacionalizmussal, különböző szláv nemzetek között, valamint a közös szláv közösség kialakítására tett ideológiai kísérletekkel, amelyet a pánszláv mozgalom példáz. Az elsők között Josef Dobrovský (1753–1829) használta a kifejezést.
A szlavisztika története három időszakra osztható. 1876-ig a korai szlavisták a szláv nyelvek emlékeinek dokumentálására és nyomtatására koncentráltak, köztük a nemzeti nyelveken írt első szövegekre. Ebben az időszakban a zajlott a legtöbb szláv népnál a nyelvújítás. A második időszak az első világháborúval zárult, és a szláv filológia és nyelvészet gyors fejlődése jellemezte, különösen a szláv országokon kívül, az August Schleicher (1821–1868) és August Leskien (1840–1916) körül a lipcsei egyetemen kialakult körökben. Ebben az időszakban a szlavisták a dialektológiára összpontosítottak.
A második világháború után különböző egyetemeken szlavisztika központokat hoztak létre világszerte, és jelentősen elterjedt más tudományterületeken is (irodalom, történelem, szociológia). Ez a fejlődés részben a hidegháború idején Nyugat-Európában és Észak-Amerikában felmerült politikai aggodalmaknak volt köszönhető.
Tudományos alterületei A szlávokat hagyományosan három alcsoportba sorolják (keleti, déli, nyugati), és a szlavisztika is három különálló alterületre oszlik:
Keleti szláv tanulmányok, amelyek a keleti szláv népek, valamint nyelvi, irodalmi, kulturális és történelmi örökségük vizsgálatát foglalják magukban.
Belorusz tanulmányok, vagy beloruszisztika (latinul: Belarusistica); Orosz tanulmányok, vagy russzisztika (latinul: Russistica); Ruszin tanulmányok, vagy ruszinisztika (latinul: Rusinistica); Ukrán tanulmányok, vagy ukránisztika (latinul: Ucrainistica);
Délszláv tanulmányok, amelyek a déli szláv népek, valamint nyelvi, irodalmi, kulturális és történelmi örökségük vizsgálatát foglalják magukban.
Bosnyák tanulmányok, vagy bosznyakisztika (latinul: Bosniacistica); Bolgár tanulmányok, vagy bolgarisztika (latinul: Bulgaristica); Horvát tanulmányok, vagy kroatisztika (latinul: Croatistica); Macedón tanulmányok, vagy macedonisztika (latinul: Macedonistica); Montenegrói tanulmányok, vagy montenegrisztika (latinul: Montenegristica); Szerb tanulmányok, vagy szerbisztika (latinul: Serbistica); Szlovén tanulmányok, vagy szlovenisztika (latinul: Slovenistica); Jugoszláv tanulmányok, vagy jugoszlavisztika (latinul: Iugoslavistica);
Nyugati szláv tanulmányok, amelyek a nyugati szláv népek, valamint nyelvi, irodalmi, kulturális és történelmi örökségük vizsgálatát foglalják magukban.
Cseh tanulmányok, vagy bohemisztika (latinul: Bohemistica); Kasub tanulmányok, vagy kasubisztika (latinul: Kashubistica); Lengyel tanulmányok, vagy polonisztika (latinul: Polonistica); Szlovák tanulmányok, vagy szlovakisztika (latinul: Slovacistica); Szorb tanulmányok, vagy szorbisztika (latinul: Sorbistica).
Források
Canadian Association of Slavists (in English and French) List of Journals in Russian, Eurasian, and East European Studies at Slavic Review Archived 2009-02-26 at the Wayback Machine Association for Slavic, East European, and Eurasian Studies (ASEEES) Slavistik-Portal The Slavistics Portal (Germany) Association of Slavists POLYSLAV Slavic Linguistics Society
Slavonic and East European studies: a guide to resources (British Library) Archived 2015-11-14 at the Wayback Machine Slavic Studies Guide (Duke) Archived 2008-05-16 at the Wayback Machine Slavic Studies: A Research Guide (Harvard) Archived 2017-02-22 at the Wayback Machine Slavic and East European Resources (University of Illinois) Slavic Studies Guide (NYU) Archived 2009-03-14 at the Wayback Machine Guides to Resources. University College London, School of Slavonic & East European Studies Slavic & East European Collections (Yale) Archived 2006-12-09 at the Wayback Machine
Ресурси по славистика в Интернет[неработеща препратка] ((en)) Международен конгрес на славистите в Краков Архив на оригинала от 2004-09-15 в Wayback Machine. ((en)) Факултет по славянски филологии, Софийски университет „Св. Климент Охридски“ Катедра по славянска филология, Пловдивски университет „Паисий Хилендарски“
Иван Леков, Увод в славянската филология (лекции в СУ, 1976) Иван Куцаров, Сравнителна граматика на славянските езици (лекции в СУ, 1978 – 1979)
Russian Cultural Studies: An Introduction. Hrsg. von Catriona Kelly und David Shepherd, Oxford University Press, 1998, ISBN 0198715110. Ernst Eichler u. a. (Hrsg.): Slawistik in Deutschland von den Anfängen bis 1945. Ein biographisches Lexikon. Domowina, Bautzen 1993, ISBN 3-7420-1538-9. Norbert Franz: Einführung in das Studium der slavischen Philologie: Geschichte – Inhalte – Methoden. Wissenschaftliche Buchgesellschaft, Darmstadt 1994, ISBN 3-534-12007-8. Werner Lehfeldt: Einführung in die Sprachwissenschaft für Slavisten (= Slavistische Beiträge, Studienhilfen. 324, Band 3). Verlag Otto Sagner, 2. Auflage, München 1996, ISBN 3-87690-606-7. Peter Rehder: Einführung in die slavischen Sprachen. (Mit einer Einführung in die Balkanphilologie – von Wilfried Fiedler). Wissenschaftliche Buchgesellschaft, 5. Auflage, Darmstadt 2006, ISBN 978-3-534-19711-8, ISBN 3-534-19711-9.
További információk
Kategória:Szlavisztika