Batizfalvy János, születési és 1935-ig használt nevén Batisweiler János (Fehértemplom, 1895. november 30. – Szeged, 1960. november 22.) magyar nőgyógyász, egyetemi tanár; az orvostudományok kandidátusa (1952).

Élete Batizfalvy János (1866–1946) főszámtisztviselő és Heim Etelka (1874–1946) fiaként született hétgyermekes családban a Temes vármegyei Fehértemplomban. A Budapesti I. kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban érettségizett (1915). 1915-től 1920-ig a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán végezte tanulmányait, ahol 1920 novemberében orvosdoktori oklevelet szerzett. 1918 és 1922 között a Budapesti Tudományegyetem, illetve az egyetem átszervezését követően a Pázmány Péter Tudományegyetem I. sz. Kórbonctani Intézetében Buday Kálmán asszisztenseként működött. 1922 és 1926 között a II. számú Nőgyógyászati Klinika gyakornoka, 1926 és 1929 között egyetemi tanársegéde, 1929 és 1939 között egyetemi adjunktusa és 1934-től egyetemi magántanára (szülészeti műtéttan tárgykörből), egyúttal – 1926 és 1939 között – a Klinika mellett létrehozott Szövettani és Bakteriológiai Laboratórium vezetője volt. 1926–27-ben mint ösztöndíjas a hamburgi és a kieli klinikán folytatta tanulmányait.

1939–1940-ben a szegedi Horthy Miklós Tudományegyetem, illetve a Szegedi Tudományegyetem nyilvános rendkívüli, 1940 és 1951 között nyilvános rendes tanára és 1939 és 1959 között a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója (1944 novembere és 1947 májusa között Polgár István vezette az intézményt). 1942 és 1944 között megalapította a Délvidéki Szemle című lapot, melynek ez idő alatt felelős kiadója és szerkesztőbizottságának tagja volt. A második világháború után az igazolóbizottság állásvesztésre ítélte, de később tanszékét visszakapta (1947).

Az Orvos-Egészségügyi Szakszervezet Nőgyógyász Szakcsoportjának 1947-től vezetőségi tagja, illetve alelnöke, az általa alapított Dél-magyarországi Nőgyógyász Szakcsoportnak elnöke volt haláláig. 1939 és 1959 között a Magyar Nőorvosok Lapja szerkesztőbizottságának tagja volt.

A szülészet és nőgyógyászat számos fontos kérdésével, különösen a nőgyógyászati urológiával foglalkozott. A szegedi klinikán bevezette a posztoperatív osztályt, az úgynevezett izolált újszülött osztályt, valamint ingyenes terhesambulanciát indított. Új, áttörő eredményeket ért el a méhrák műtéti kezelésében, továbbá jelentős kutatásokat végzett a női nemiszervi tuberkulózis patogenezisének és klinikai jellemzőinek vizsgálatában.

Az 1930-as években kezdte el gyűjteni az orvosi érméket, majd 1937-ben belépett a Magyar Numizmatikai Társulatba, ahol kapcsolatba került Huszár Lajossal, Faludi Gézával és Varannai Gyulával, akik segítségére voltak e gyűjtési ág kiterjesztésében. Összeköttetései voltak jelentős hazai és külföldi éremművészekkel, gyűjtőkkel és műkereskedőkkel. Gyűjteményét kiterjesztette a kultúrtörténeti érmekre is és végakarata szerint a szegedi klinikára hagyományozta és annak őrzését a klinika mindenkori igazgatójának feladatává tette. Tanítványai 1955-ben emlékérmet készíttettek Madarassy Walter éremművésszel.

Felesége Fürst Erzsébet (1890–1976) volt, Fürst Miksa és Fischer Mária lánya, akivel 1945. április 26-án Hódmezővásárhelyen kötött házasságot.

A szegedi belvárosi temetőben kísérték utolsó útjára.

Díjai, elismerései A felsőoktatás kiváló dolgozója (1953)

Főbb művei

A heveny gyomortágulatokról. Magyar Orvosi Archivum, 1919 Érdekesebb lefolyású sugárgombabetegség. (Orvosi Hetilap, 1922, 27.) A streptothrix okozta pyaemiáról. (Orvosi Hetilap, 1924, 3.) A petefészek tömlős pajzsmirigydaganatairól. Struma ovaris cystica. (Orvosi Hetilap, 1925, 28.) A méh adenornyomás polypusairól. (Orvosi Hetilap, 1925, 29.) A méhenkívüli terhesség nem operálthalálos eseteiről. (Orvosi Hetilap, 1927, 3–5.) A méhnyak értágulatairól és szüléssel kapcsolatos életveszélyes vérzéseiről. (Orvosi Hetilap, 1931, 45.) A terhességi anaemia pathologiája és therapiája. (Orvosi Hetilap, 1932, 17.) A korai lepényleválással kapcsolatos vesebajok. (Orvosi Hetilap, 1933, 26.) A vér vizsgálatának jelentőségea gyermekágyi láz prognosisában. (Orvosi Hetilap, 1934, 10–11) Az uteroplacentáris apoplexiával járó korai lepényleválás pathológiája és sebészi therápiája. (Orvosképzés, 1936) A thrombopeniás purpura nőgyógyászati és szülészeti vonatkozásai. (Orvosképzés, 1938) A kürtcsonk terhessége. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1938) A veseelégtelenség szülészeti és nőgyógyászati vonatkozásai. (Magyar Urológia, 1939) Női munka és női betegségek. (Orvosképzés, 1939, 1.) A veseelégtelenség szülészeti és nőgyógyászati vonatkozásai. (Magyar Urológia, 1940) A császármetszés javallatainak és műtéti módjainak újkori fejlődése Szegeden. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1948) Végbélszűkület nőgyógyászati megoldása. (Orvosi Hetilap, 1949, 19.) Szülészeti műtéttan. Egyetemi jegyzet. Budapest, 1951 A Bracht-féle eljárás alkalmazása Magyarországon. (Orvosi Hetilap, 1951, 21.) A női genitalis tuberculosis pathológiája és therápiája. Bukovinszky Lászlóval. (MTA Orvostudományi Osztálya Közleményei, 1952) Klinikai megfigyelések erythroblastosis foetalis kapcsán. Többekkel. (Orvosi Hetilap, 1952, 7.) Pruritus, leukoplakia és kraurosis vulvae. (Orvosi Hetilap, 1952, 34.) A petefészektályog, mint önálló kórkép. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1952) A petefészek sugárgomba betegsége. (Orvosi Hetilap, 1955, 5.) A kezdődő méhnyakrák felismerése és kezelése. (Orvosi Hetilap, 1955, 36.) A hólyagsipolyok gyógyítása. Boros Imrével. (Magyar Nőorvosok Lapja, 1956) A női genitális tuberkulózis. (Orvosi Hetilap, 1957; németül, franciául és angolul: Therapia Hungarica, 1958) A méhnyakrák gyógyulási eredményei a szegedi női klinikán 1940–1952. Palánkai Gellérttel. (Magyar Onkológia, 1959) Kísérletes méhtuberkulózis nyúlban. Többekkel. (Tuberkulózis, 1960)

Jegyzetek

Források

További információk

Kategória:Magyar szülész-nőgyógyászok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Magyar numizmatikusok Kategória:Magyar lapkiadók Kategória:1895-ben született személyek Kategória:1960-ban elhunyt személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek