Stopan (), falu Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina keleti részén, Kotor-Varoš községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 44, közúton 64 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 22, közúton 32 km-re délkeletre, a Vrbanja jobb partján, a Stopanska-folyó torkolatánál, és tőle keletre, 480-960 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Stopan központja egy hágón található (kb. 680 m tengerszint feletti magasságban) a Crkvenica és a Stopanska folyók, a Vrbanja jobb oldali mellékfolyói között. Ebből a faluból Šipragéba egy (főleg makadám) helyi út vezet, körülbelül 8 km hosszúságban.http://www.kartabih.com/.Vojnogeografski institut, Izd. (1955): Travnik (List karte 1:100.000, Izohipse na 20 m). Vojnogeografski institut, Beograd.Spahić M. et al. (2000): Bosna i Hercegovina (1:250.000). Izdavačko preduzeće „Sejtarija“, Sarajevo.Mučibabić B., Ur. (1998): Geografski atlas Bosne i Hercegovine. Geodetski zavod BiH, Sarajevo, .
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb13324Bosnyák21191Horvát10Jugoszláv00Egyéb10Összesen346115
Története Mivel Stopan egy nagyon régi falu, feltételezhető, hogy távoli története, az őslakos óboszniai településtől és az illírektől napjainkig a Vrbanja völgyében történt eseményekhez kapcsolódik. Stopan egykor egy viszonylag nagy falu volt, gazdag ivóvízben és széles körben ismert gyümölcsöseiről, helyi gyümölcstermékeiről és vendégszerető lakosairól. A muszlim lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a jajcai járáshoz és Radohovo községhez tartozó településnek 11 háztartása és 122 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 68. o. 1910-ben a Kotor Varoš-i járáshoz tartozó Burča községhez tartozó településen 16 háztartást, 120 muszlim és 12 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 190. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború idején ez a falu is részt vett az ellenállási mozgalomban, és jelentős partizánmenedék volt. Többek között 1944 januárjában nagyszámú sebesültet fogadott, akiket a hatodik ellenséges offenzíva során a Demićka-szorosban (Šiprage mellett) lévő hadosztálykórházból evakuáltak. A főutaktól való távolsága miatt Stopan biztonságosabb menedéket jelentett a helyi lakosság és az ide menekülők számára az ellenséges betörések idején.Đondović R., Ur. (1989): Sanitetska služba u narodnooslobodilačkom ratu Jugoslavije 1941-1945, Knj. 2: Nastanak i razvoj sanitetske službe u oružanim snagama narodnooslobodilačkog pokreta u Bosni i Hercegovini, Crnoj Gori, Hrvatskoj i Makedoniji; Biblioteka Ratna prošlost naroda i narodnosti Jugoslavije, knj. 361. Monografija Jedinica NOV i PO Jugoslavije, Knj. 150). Vojnoizdavački i novinski centar, Sanitetska uprava SSNO, Beograd.Samardžija S. (1983): Četrnaesta srednjobosanska NOU brigada. Skupština opštine Prnjavor, Banja Luka.
1992-ben a Boszniai Szerb Köztársaság hadserege, a rendőrség és a félkatonai erők elpusztították a Vrbanja völgyében található összes bosnyák és horvát települést Kruševo Brdótól Banja Lukáig elpusztították, a helyi lakosságot pedig megölték vagy száműzték.Gutman R. (1993): A witness to genocide: The 1993 Pulitzer Prize-Winning Dispatches on the "Ethnic Cleansing" of Bosnia. Macmillan Publishing Company, Inc., New York, .Beč J. (1997): Pucanje duše. Samizdat B92, Beograd, .http://www.euforbih.org/
http://www.military.ie/overseas/current-missions/eufor-sfor/http://www.reuters.com/article/us-warcrimes-mladic-trial-idUSBRE8680YG20120709. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál Kotor-Varoš község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került. 1996 után a luxemburgi kormánynak és katonáknak, azaz a BELUGA zászlóaljnak (rövidítve: Belgium – Luxemburg – Görögország – Ausztria; az EUFOR-SFOR keretein belül) köszönhetően a Šiprage környéki bosnyák falvak többségét, így Stopant is, részben újjáépítették.http://www.nato.int/sfor/organisation/mission.htm
Jegyzetek
Fordítás
További információk Kotor-Varoš község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései