Pribinić (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 35, közúton 40 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 13, közúton 15 km-re nyugatra, a Mala Usora folyó medencéjében és a Javorova-hegység déli lejtőin, 324-660 méteres magasságban található. Pribinić központi települése a Javorova-hegységhez tartozó a Plandište-hegy (517 m) déli lejtői alatt fekszik, 340 m tengerszint feletti magasságban. E hegyek legjelentősebb csúcsai Pribinić község területén találhatók: Tajan (1008), Brestovac (605), Lipova Glava (520). Nem messze van az Usorica folyó forrásától, melynek eredete (Velika és Mala Usorica) az M-4-es főút (Kotor-Varoš − Teslić) alatt található. Pribinić szűkebb területén ömlenek a Velika és a Mala Ostružna folyók az Usoricába, amelyről ezt a vízfolyást Mala Usorának nevezik.Vojnogeografski institut, Izd. (1961): Pribinić (List karte 1:25.000, Izohipse na 10 m). Vojnogeografski institut, Beograd.Spahić M. et al. (2000): Bosna i Hercegovina (1:250.000). Izdavačko preduzeće „Sejtarija“, Sarajevo.Mučibabić B., Ur. (1998): Geografski atlas Bosne i Hercegovine. Geodetski zavod BiH, Sarajevo, . A település központja az osztrák-magyar uralom első évtizedében a Banja Luka felé vezető út és vasútvonal és a gőzfűrésztelep építése során jött létre.
Éghajlata Pribinić a mérsékelt kontinentális éghajlatú övezetben található, nagy hőmérséklet-ingadozások nélkül. Az évi középhőmérséklet 9,7 °C között mozog, az átlagos évi csapadékmennyiség 992 mm.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb16621197Bosnyák275109Horvát712Jugoszláv370Egyéb1514Összesen19961332
Története A szájhagyomány szerint ez a terület egykor a középkori boszniai Pribinić nemesi családhoz tartozott. Bár a középkori Usora plébánia szívében található, és történelmileg soha nem vizsgálták komolyan, a helyiek megőrizték a népi neveket, vezetékneveket, helyneveket, folklórt és népi kézműves alkotásokat. Ma már nincs élő nyoma a Pribinićek geneológiának sem a lakosság, sem a vezetéknevekben, sem a hatalmas, nem is olyan rég esőerdővel benőtt Borja-hegység lábánál elszórtan található falvak és falvak helyneveiben vagy elnevezéseiben. A 20. század végéig a helyiek Pribinjićnek hívták a települést. Nem tudni biztosan, hogyan kapta Pribinić nevét, de a legvalószínűbb feltételezés az, hogy a név egy Pribinić nevű helyi kenéztől származik. Az egyik anekdotikus változat szerint Pribinić nevét a vasút építésén dolgozó szlovén munkások adták. E változat szerint a „Pribinić” a szlovén „Pri bi nič” szóból származik, ami azt jelenti, hogy az (a vasút) előtt nem volt ott település. A török uralom idején Usorsi náhije összeírásaiban a mai Pribinić települést még Ostružnjica - Crkvina néven nevezték. A török uralom korából származó falu régi nevéből veló a Mala és a Velika Ostružnja folyók neve, amelyek Mala Usorába ömlenek, és e folyók között, a település központjától délre található az azonos nevű Ostružne brdo hegy.
A szerb lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Ranković községhez tartozó településnek 63 háztartása, 579 ortodox szerb és 71 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 42. o. 1910-ben a Tesanji járáshoz tartozó településen 126 háztartást, 1028 ortodox, 82 muszlim, 46 római katolikus, 2 görög katolikus és 6 izraelita lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 216. o. Az Usora − Teslić − Pribinić − Kotor-Varoš vasútvonal Otto Steinbais osztrák iparos erdészeti és ipari vasútjaként az Osztrák-Magyar Monarchia idején épült. A második világháború után bekerült a jugoszláv vasutak hálózatába, így lett tömegközlekedést szolgáló vasút. A Teslić és Pribinić közötti vasút egy részét a második világháború után, az Usora - Teslić vasútvonalat pedig 1968. április 1-jén zárták be. A normál nyomtávú vasút bevezetése vezetett a keskeny nyomtávú vasutak megszüntetéséhez. A keskeny nyomtávú vasutaknál gőzmozdonyokat használtak, amelyek tüzelőanyagként szenet használtak. Ezeket a mozdonyokat „ćiro” néven ismerték. A modern mozdonyok megjelenésével a „ćirót” már csak turisztikai látványosságként használják.
A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Tesanji járáshoz tartozó falunak 1169 lakosa volt, közülük 1047-en ortodox szerbek, 41-en római katolikusok, 80-an muszlimok voltak, egy lakos pedig evangélikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 158. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború idején Pribinić tágabb területe erős csetnik fellegvár volt, és különösen a szomszédos Čečavából származó csetnikek voltak hírhedtek.Petrić N., Ur. (1985): Opštine Kotor-Varoš i Skender-Vakuf u NOB-u 1941-1945. Radnički univerzitet „Đuro Pucar Stari“, Kotor Varoš.Đondović R., Ur. (1989): Sanitetska služba u narodnooslobodilačkom ratu Jugoslavije 1941-1945, Knj. 2: Nastanak i razvoj sanitetske službe u oružanim snagama narodnooslobodilačkog pokreta u Bosni i Hercegovini, Crnoj Gori, Hrvatskoj i Makedoniji; Biblioteka Ratna prošlost naroda i narodnosti Jugoslavije, knj. 361. Monografija Jedinica NOV i PO Jugoslavije, Knj. 150). Vojnoizdavački i novinski centar, Sanitetska uprava SSNO, Beograd.Samardžija S. (1983): Četrnaesta srednjobosanska NOU brigada. Skupština opštine Prnjavor, Banja Luka.Petrić N., Ur. (1985): Opštine Kotor-Varoš i Skender-Vakuf u NOB-u 1941-1945. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború idején a település területén a Bosznai Szerb Hadsereg által létrehozott fogolytábor volt. A tábor célja a boszniai muszlimok és boszniai horvátok harci cselekményeken kívüli meggyilkolása volt. Am int azt a Hágai Törvényszék vádirata tartalmazta, 1992 júniusában a táborban több férfi meggyilkolására és kínzására került sor.http://www.icty.org/x/cases/brdjanin/ind/bcs/brd-5ai021007b.htm Bhs kopija dijelova tačaka 40. i 41. Optužnice A Boszniai Szerb Köztársaság Hadserege (VRS) öt volt tagját, akik részt vettek a Teslić melletti Borja-hegységben civilek meggyilkolásaiban összesen 82 év börtönbüntetésre ítélte a Bosznia-Hercegovinai Bíróság. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a Szerb Köztársaság területéhez került.
Infrastruktúra Itt halad át a M-4 (Kotor-Varoš – Teslić) főút. Pribinićnek van postája (irányítószáma:74276). Az egykori vasútállomás épületében ma egészségház és anyakönyvi hivatal működik.
Oktatás Pribinićnek kilencosztályos általános iskolája van, mely Stevan Dušanić ortodox főpap nevét viseli. Az iskolának területi iskolái vannak Lipljében, Šnjegotinában, Parloziban és Gornji Buletićben. Stevan Dušanić egykor sokat tett a település előrehaladásáért és a lakosság felvilágosításáért.
Nevezetességei Szent Konstantin császár és Heléna császárné tiszteletére szentelt ortodox temploma 1900-ban épült, a templom építését biztosító szultáni ferman kiadása még 1857-ben történt. A helyi ortodox temetőben található a falu kápolnája, mely Szent Miklós ereklyéinek átadása tiszteletére van felszentelve. A kápolnát 1939-ben építették és 2011-ben újítottak fel. A falunap Szent János apostol és evangélista ünnepe, amelyet május 21-én tartanak. A helyi lakosok ezt az ünnepet „Kis Jovanjdan” vagy „Jovanjčić” néven ismerik. A 19. század végéig vagy a 20. század elejéig ennek a falunak az ünnepét Nikolajica – azaz Miklós szent atya ereklyéinek átadásának ortodox ünnepén május 22-én tartották, azonban egy gyilkosság miatt áttették egy nappal korábbra, Szent János ünnepére. A helyi lakosok körében népszerű az a meg nem erősített történet, hogy Gavrilo Principnek volt egy pribinići barátnője. Ő és barátnője többnyire egy helyi piknikhelyen időztek, mely egy forrás közelében volt. Ma a helyiek Principovo vrelónak hívják a forrást. A 21. század elején a Boszniai Szerb Köztársaság kormánya anyagi támogatásávalhttp://www.vladars.net/sr-SP-Cyrl/Vlada/Ministarstva/MTT/Documents/списак финансираних пројеката у 2012. г. по основу јавног конкурса из области туризма.docx a Teslići Önkormányzat rendezte a forrást és a bekötőutat. A forrás közelében egy GP (Gavrilo Princip) kezdőbetűs építményt állítottak fel, és egy emléktáblát helyeztek el.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Teslić község hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései