Királyrév (szlovákul Kráľov Brod) község Szlovákiában, a Nagyszombati kerület Galántai járásában. Mátyusföldi magyar község.
Fekvése Galántától 17 km-re délkeletre, a Szeli-Dudvág partján, Alsószeli, Zsigárd és Nádszeg között fekszik. Területén folyik keresztül a Fekete-víz, melynek legmagasabb vízszintjét 2006. április 3-án mérték, amikor 464 cm-en tetőzött, s az árvíz 1383 hektár területet öntött el.
Nevének eredete Nevét még királyi birtokként, a Fekete-vízen itt átvezető révről kapta.
Története balra|bélyegkép|Központ 1252-ben villa Sancti Michaelis néven említik először, királyi birtok volt. Egy 1334-es oklevél szerint helyén egy Szentmihály nevű település állt. Lakói jobbágyok voltak, akik főként mezőgazdaságból és erdei munkákból éltek és a vágsellyei uradalomhoz tartoztak. A falut 1808-ban már Király Rév néven említik. A 19. század első felében lakosainak száma 600 körül volt. 1849. június 20-án ütközet volt itt a honvédsereg és a császári hadsereg között. Iskolájának legkorábbi említése 1890-ből származik.
Fényes Elek szerint "Királyrév, magyar falu, Poson vgyében, 650 kath. lak., róna termékeny határral, szép erdővel. A sellyei urad. tartozik, s ut. p. Szered."
A trianoni békeszerződésig Pozsony vármegye Galántai járásához tartozott, ezt követően a Magyarországtól elszakított területek részeként Csehszlovákiához csatolták. A csehszlovák hatóságok a település nevét 1927-ben Kráľov Brod-ra változtatták. Az első bécsi döntés értelmében 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott. 1942-ben ONCsA házakat adtak át. A második világháború utáni nagyhatalmi döntések ismét Csehszlovákiához csatolták. A felvidéki magyarság teljes jogfosztottságának időszakában a Beneš-dekrétumok értelmében 1947-ben 13 magyar családot Csehországba deportáltak, 30 magyar családot pedig erőszakkal Magyarországra telepítettek. Lakóházaikba 25 önkéntesen áttelepülő magyarországi és romániai szlovák család költözött.
Népessége
1910-ben 785, túlnyomórészt magyar anyanyelvű lakosa volt.
2011-ben 1156 lakosából 919 magyar, 217 szlovák, 1-1 cseh, orosz, morva és más, illetve 16 ismeretlen nemzetiségű volt.[portal.statistics.sk/showdoc.do?docid=51712]
2021-ben 1058 lakosából 815 (+26) magyar, 221 (+28) szlovák, 3 (+2) egyéb és 19 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Nevezetességei Szent Imre herceg tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1836-ban épült klasszicista stílusban. A plébánia előtt álló Szent Mihály szobor a 18. században készült. Kopjafáját a királyrévi-csata, valamint a háborúkban elesett hősök és az elhurcoltak emlékére emelték. A község időszaki kiadványa Rév Mondó címen jelenik meg.
Neves személyek Itt született 1843-ban Morvay Lipót római katolikus esperes-plébános. Itt született 1903-ban Czottner Sándor géplakatos, kohómunkás, politikus. Itt nevelkedett Szarka Gyula zenész, a Ghymes együttes alapítója, zenekarvezetője. Itt nevelkedett Szarka Tamás zenész, a Ghymes együttes tagja. Itt szolgált Bedeő Pál (1805-1873) egyházi író, katolikus plébános. Itt szolgált Presinszky Ferenc (1908-1970) plébános. Itt szolgált Fehér Damáz (1913-1998) komáromi bencés gimnáziumi tanár.
Galéria
Jegyzetek
További információk Hivatalos oldal (magyarul is) Községinfó Királyrév Szlovákia térképén E-obce.sk
Kiralyrev Kiralyrev