Az Orloj Prágában az Óváros téren álló Óvárosi városháza déli oldalán látható óramű, amely évszázadok óta vonzza a látogatókat. A hatalmas időmérő szerkezet 1410 óta működik; mai formáját néhány átalakítás után 1572-ben nyerte el.
Története
1410-ben készítette Mikuláš Kadaňi mester Jan Ondřej alias Šindel (1375—1445) tervei alapján. Az eredeti két számlap egyike sem maradt fenn; a mostaniakat 1790-ben, az óra nagyjavítása után szereltette fel Antonín Strnad (1749–1799), a Klementinum csillagvizsgálójának igazgatója.
A felső részében lévő ablakban 1597 óta minden órában az élet mulandóságát jelképező, kezében homokórát tartó csontváz vezetésével bábok vonulnak el: az apostolok és egy, a török veszedelemre figyelmeztető figura. A menet végén az óra fölötti kakas (rekedtes túlvilági harsonára emlékeztető) hangjára a szerkezet elüti az adott órát. Egy helyi legenda szerint az órát „Hanus mester” készítette, s avégett, hogy művét más városokban ne tudja megismételni, a városatyák izzó vassal megvakíttatták, és hagyták elszegényedni. Az órás bosszút állt: egy nap kezét az óra finom szerkezetébe tette. Az elkövetkezendő 100 évben senki nem volt képes az óramű megjavítására.
Mit mutat az óra?
Az arany kézzel és napszimbólummal ellátott mutató mutatja: a közép-európai téli időt (a fix számlapon lévő római számokkal), az olasz órát, azaz az előző nap napnyugtájától számított időt (a külső mozgatható számlap gótbetűs számain) és bolygóórákat (az arany masnikon fekete arab számokkal).
Az utóbbiak hossza egyenlőtlen, mert az időtávot, amikor a Nap a horizont felett van, mindig 12 részre osztják, függetlenül a különböző évszakokban a „fehér” napok eltérő hosszától. A csillaggal jelölt kéz a sziderikus időt mutatja (a római számokkal ellátott számlapon).
Szilárdan kapcsolódik hozzá egy excentrikusan elhelyezett arany kör — az ekliptika. Az ekliptikán jól láthatóak az állatöv jegyei, bennük a Nappal és a Holddal. Az ekliptika kerülete kb. napi 4 perccel gyorsabban forog, mint az óramutató, így a napszimbólum évente egyszer megkerüli az ekliptikát. A téli hónapokban lejjebb, nyáron magasabban van. A számlap területe három színes részre osztott: a világoskék a nappali eget jelöli, a lila a hajnalt és az alkonyt, a fekete az éjszakát. Ezek segítenek az égitestek irányszögének és magasságának, keltük és nyugtuk leolvasásához. Felismerhetők a Hold fázisai is. A csillagászati óra alatt van egy kör alakú festett naptár is. Évente egyszer fordul körbe, és egy nyíl az aktuális napot jelzi.
A körbejáró apostolok
A bal oldali ablakban: Szent Pál Szent Tamás Szent Júdás Tádé Szent Simon Szent Bertalan Szent Barnabás
A jobb oldali ablakban: Szent Péter Szent Máté Szent János Szent András Szent Fülöp Szent Jakab.
Sokféle jelképes bábu is leköti a nézők figyelmét. A csontváz és a homokóra az idő múlását, az emberi lét mulandóságát jelképezi. Látható továbbá a hiú, a fösvény és a török (a bujaság szimbóluma).PragueGuide.fm: Óvárosi városháza Legutóbb a második világháború után újították fel.
Érdekességek
Az óra sajátos, a második világháború után szocreál stílusban újraalkotott változata Olomouc főterén a városháza tornyát díszíti.Kirándulástippek:Olomouc, Olmütz
Jegyzetek
Források
Szombathy Viktor: Csehszlovákia (Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Bp., 1981) Szombathy Viktor: Prága (Panoráma, Külföldi városkalauz, Franklin Nyomda, Bp., 1974) Az Orloj hivatalos weblapja (angol) Szokolay Zoltán et al.: Staré Město. In: Sörmentén Prága. Útikalauz. Hibernia Kiadó, 2002. pp. 14–15. Miroslav Braz: Prague Sundial Trail
További információk
A prágai Orloj Helló Prága Az óráról az Irány Prágán Fotók az Óvárosi térről
Kategória:Kulturális világörökségi helyszínek Kategória:Prága Kategória:Időmérő eszközök Kategória:Csehország világörökségi helyszínei Kategória:Csillagászati műszerek Kategória:Óváros (Prága)