Orašje város és községközpont Bosznia-Hercegovinában, a Bosznia-hercegovinai Föderáció északi régiójában, a Szávamenti kantonban.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Tuzlától légvonalban 55, közúton 77 km-re északra, Brčkótól légvonalban 19, közúton 24 km-re északnyugatra a Szávamenti-síkságon, a Száva jobb partján, 84-86 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Vinkovci 376-3-4 Területe nagyrészt sík. A Bosanski Šamac irányából folytatódó mesterséges töltések védik a várost a Száva tavaszi áradásaitól. A Száva folyón átívelő Županja-Orašje híd Bosznia-Hercegovinát köti össze Horvátországgal. A híd építése 1998-ban fejeződött be. Az azonos helyen álló korábbi hidat a horvát hadsereg 1991-ben lerombolta a JNA lehetséges agressziója és az SDA politikai vezetésének a függetlenséggel kapcsolatos bizonytalansága miatt. A közbenső időben a komp volt az egyetlen átkelés módja a Száva jobb oldaláról a bal oldalra. 1995-ben az Egyesült Államok hadseregének tagjai egy pontonhidat építettek, hogy személyzetet és felszerelést szállítsanak a Száva folyón át a tuzlai bázisra.
Népessége A község népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb4235157Bosnyák18932015Horvát2130817345Jugoszláv6284Egyéb305340Összesen2836719861
A város népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb87542Bosnyák18431974Horvát5911350Jugoszláv4702Egyéb128246Összesen39073614
Története A régészeti leletek arról tanúskodnak, hogy a mai Orašje városának területe már az őskorban lakott volt. A neolitikumból, vagyis az újkőkorból számos tárgy maradt fenn, amelyek az akkori emberek életére utalnak. Mivel ebből a korszakból nem ismerjük a lakosság etnikai hovatartozását, ma kultúrák szerint különböztetjük őket. A mai Orašje város területén ebből az időszakból a leggyakoribb kultúra a vinčai-kultúra, míg kisebb nyomokban a starčevói és a sopoti kultúrák jelenlétét is megtaláljuk. Ezek a kultúrák az i. e. 8000 és 4000 év között léteztek. A talált anyagi maradványok alapján ítélve neolitikus települések találhatók a mai Matići, Bok, Oštra Luka, Tolisa és Donja Mahala területén. Az eneolitikumból (kőrézkor) Donja Mahala területén a kostoláci kultúrához kapcsolódó leleteket találtak. Szintén Donja Mahalában találtak a kora vaskorból származó települések maradványait. A nagy mennyiségű cserépedény, ékszer és pénz, amelyeket ott találtak, a kelta jelenlétre utal ezeken a területeken, valószínűleg az i. e. 3. században. A Római Birodalom is nyomot hagyott a mai Orašje város területén. A talált tárgyakból ítélve római utak, és talán települések is léteztek itt a 3. században. Vidovicében, Tolisában, Bokban és Oštra Lukában találtak erre utaló leleteket. A mai Orašje város területén talált római díszes csatok (fibulák) száma kivételesen nagy, és néhány csat a tolisai kolostor múzeumában is ki van állítva.
Mivel a kora középkorból nincsenek tárgyi emlékek, feltételezhető, hogy ez a terület csak ritkán volt lakott vagy egyáltalán nem volt lakott. Csak 1244-ben említi IV. Béla magyar király oklevele a „terra Tolis"-t (Tolis földje), amelyet Tolisa mai településének első írásos említésének tekinthetünk. A Tolisa folyót és a rajta folyó halászatot Zsigmond magyar király 1422-es oklevele is említi, míg Basutskában egy kis erődítmény vagy település maradványait találták meg, amelyek a 15. vagy 16. századból származhatnak. A török hódítás meglehetősen későn érte el ezeket a régiókat. Csak 1548-ban említik a Száva folyó mentén fekvő elhagyott Utorkovište (Donja Mahala), Tolisa és Bok nevű földeket, amelyeket az oszmán hatóságok rövid időre vlachokkal telepítettek be, hogy aztán néhány évtizeddel később ismét elhagyatottak legyenek.
A 17. és 18. században az Habsburg és az Oszmán Birodalom között dúló háborúk számos népvándorlást indítottak el, és csak ezt követően kezdett a lakosság nagyobb mértékben letelepedni a Száva folyó jobb partján. Vidovice és Kopanice falvakat már 1699-ben, Utorkovištét (akkoriban Donja Mahala, Tolisa, Ugljara, Kostrč és Domaljevac gyűjtőneve) 1718-ban, Oštra Luka, Bok és Matići falvakat különálló falvakként 1742ben említik, míg Jenjić és Bukova Greda településeket csak a 19. század elején alapították. A mai települések kialakulásának kulcsfontosságú eseménye a Habsburg és az Oszmán Birodalom között 1716 és 1718 között vívott háború volt, amely a pozsareváci béke aláírásával zárult. A béke rendelkezései szerint Ausztria egy földsávot kapott a Száva folyótól délre. Egy új határ és vízi út biztosítása érdekében elkezdte benépesíteni ezeket a területeket olyan emberekkel, akik többnyire a dalmát hátország és Hercegovina háború sújtotta területeiről érkeztek. A későbbi években Tuzla környékéről jelentős számú lakos érkezett Posavina falvaiba. Amikor Ausztria 1739-ben elvesztette a Szávától délre fekvő területét, a lakosság, valószínűleg a jobb adózási viszonyok miatt, továbbra is a török uralom alatt álló falvakban maradt. Ez a lakosság csak rövid időre, 1788 és 1791 között telepedett le Bosznia belsejében, és csak visszatérésük után kezdődött el a ma ismert faluközpontok kialakulása.
Ami magát Orašjét illeti, a város magja 1828 és 1850 között kezdett kialakulni. Amikor 1862-ben a muszlimokat kiűzték a Szerb Fejedelemségből, néhányan közülük a boszniai Posavinában telepedtek le. Orašje jelenlegi formájában 1863-ban jött létre Donja Azizija néven, és Bosanski Šamaccal együtt ez volt az első város Bosznia-Hercegovinában, amelyet előre elkészített terv alapján építettek. A települést francia mérnökök tervezték meg sakktábla formájában. Az Azizija nevét viselő Orašje-mecsetet már 1863-ban építették. Az Orašjében letelepedett menekültek Užicéből és Sokolból származtak, ahonnan összesen 132 család vándorolt be. Szabácsból ismeretlen számú lakosság érkezett, Belgrádból pedig 134 család vándorolt be. A belgrádi és užicei telepesek kereskedelemmel és kézművességgel, a Sokolból érkezettek mezőgazdasággal és állattenyésztéssel, a Szabácsból érkezettek pedig kézművességgel, halászattal és állványozással foglalkoztak.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. Amikor az Osztrák–Magyar Monarchia 1878-ban megszállta Bosznia-Hercegovinát, Orašje rövid időre egy járás központjává vált. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során az Orašjei járáshoz tartozó településnek, 219 háztartása 837 muszlim, 38 izraelita, 21 római katolikus, 5 egyéb és 2 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 93. o. 1910-ben a Brčkói járáshoz tartozó településen 212 háztartást, 885 muszlim, 115 római katolikus, 55 ortodox, 14 evangélikus és 5 izraelita lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 78. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Brčkói járáshoz tartozó településnek 1062 lakosa volt, közülük 899 muszlim, 102 római katolikus és 61 ortodox volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 220. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A területmegosztás eredményeként a város és a község a Bosznia-hercegovinai Föderáció területéhez került.
Gazdaság Orašje város gazdaságának fejlődése a kézművességen és a mezőgazdasági üzemeken, valamint a kézművesség hagyományán is alapul. Orašje város területén az üzleti vállalkozások ágazati szerkezetében a gazdasági fejlődés gerincét a következők jelentik: nagy- és kiskereskedelem és szolgáltatási tevékenységek, feldolgozóipar, szállítás, raktározás és kommunikáció, valamint építőipar. Az összes regisztrált üzleti vállalkozás több mint háromnegyede ebben a négy tevékenységben van bejegyezve.
A mezőgazdaság, mint a gazdaság egyik ága, jelentős részesedéssel bír Orašje városának teljes gazdasági tevékenységében. Orašje város legfontosabb erőforrásbázisát a mintegy 8000 hektárnyi szántóföld alkotja, amely mindenféle mezőgazdasági termelésre alkalmas, beleértve az ökológiai termelést is. A hagyományos mezőgazdasági termelés (kukorica és búza) mellett egyre gyakoribb az üvegházi zöldségtermesztés és a gyümölcstermesztés a gyümölcsösökben. Ehhez jön még a szójabab termesztése, amely az állati takarmány előállításának alapja, valamint a fűzfavessző termesztése fonott termékek előállításához, amelyek szépségét és minőségét a nemzetközi piacokon is elismerik, továbbá az állattenyésztés, amelyből a baromfi- és a sertéstenyésztés a legreprezentáltabb. A Száva folyó vizeinek gazdagsága, valamint a gazdag vadászterületek és halászati erőforrások rendkívül vonzóvá teszik ezt a területet a hajózási, sport-, vadászati és horgászturizmus fejlesztése szempontjából.
Orašje városa vállalkozásfejlesztésének egyik legfontosabb erőforrása a „Dusine Üzleti Övezet”. A „Dusine Üzleti Övezetbe” történő befektetés alkalmas exportorientált kis- és középvállalkozások számára, amelyeknek helyi nyersanyagokra van szükségük, beszállítóknak a feldolgozóiparban (élelmiszeripar, faipar, fémipar), de minden más kapcsolódó ágazatban is. A befektetés alkalmas információs és kommunikációs technológiákon alapuló termelési és szolgáltatási tevékenységekre is.
Közlekedés A közlekedés szempontjából Orašje városa kedvező földrajzi közlekedési helyzetben van, mivel Horvátországon keresztül az Európai Unióval is határos. Orašje városának területén található az egyik fő határátkelőhely, amely Bosznia-Hercegovinát összeköti Horvátországgal és Európával, és Bosznia-Hercegovina élvonalába tartozik a több millió dolláros személy- és járműforgalom tekintetében. Ez az elhelyezkedés jó közlekedési kapcsolatokat biztosít Bosznia-Hercegovina minden részével (Bosznia-Hercegovina egyik fő útján: Orašje - Tuzla - Szarajevó - Ploče), valamint a szomszédos országokkal (Horvátország, Szerbia és Montenegró), mivel mindössze 12 km-re található a Zágráb - Belgrád autópályától.
Kultúra Az Orašjei Kulturális Központ kiemelt jelentőségű kulturális és oktatási intézmény, amelyet 1994-ben alapítottak, és tevékenységével hozzájárul Orašje város általános kulturális programjához. A Kulturális Központ minden polgár számára egyenlő feltételek mellett nyújt szolgáltatásokat. A Városi Tanács 2022. február 4-i határozatával a Kulturális Központ nevét „Ivo Gregurević” Kulturális Központra változtatta. Az „Ivo Gregurević” Kulturális Központ egy 222 férőhelyes multifunkcionális teremmel rendelkezik. Kulturális rendezvényeknek, koncerteknek, színházi előadásoknak, rendezvényeknek, szemináriumoknak, előadásoknak és promócióknak ad otthont. A központban található a városi könyvtár is.
Oktatás