Merete Pryds Helle dán író.

Élete Miután nővérével, Jannie Hellével Værløsében nőtt fel, Merete Pryds Helle 1988 és 1990 között a Forfatterskolen dán íróiskolában tanult, majd 1994-ben irodalomtudományi alapdiplomát szerzett a Koppenhágai Egyetemen, reneszánsz és középkori irodalomra szakosodva.

Merete Pryds Helle 1989 és 2016 között Morten Søndergaard költő felesége volt. Søndergaarddal és két gyermekükkel 1999 és 2007 között Olaszországban élt, először Vinciben, később Pietrasantában. Olaszországi tartózkodásuk alatt barátnőjével, Maival folytatott e-mailes levelezéséből született a Kære Mai című levélregény. Koppenhágába való visszatérése után Pryds Helle tanárként dolgozott az Íróiskolában, és ösztöndíjat is kapott a Bakkehusetben, ahol családjával 2012-ig élt.A Bakkehuset az 1670-es években épült, és Frederiksberg legrégebbi épületének tartják. 1802 és 1830 között a házat a Kamma és Knud Lyne Rahbek házaspár birtokolta, akik otthonukat megnyitották a kor írói, véleményformálói és tudósai előtt. 2015 óta Omid Khodabakhshi gyógytornásszal él.

Merete Pryds Helle közel-keleti régészeti kurzusokon vett részt a Koppenhágai Egyetemen, valamint egy ásatáson a jordániai Shkarat Msaiedben. Ez a tapasztalat képezte a Hej Menneske című regény alapját.Anmeldelse af Hej Menneske i Kristelig Dagblad.

Munkái 1990-ben debütált az Imod en anden ro című novelláskötetével, amelyet a Forfatterskolen-ben írt. Az áttörést 2000-ben hozta meg a Fiske i livets flod című regénnyel. Számos művet publikált, amelyek sok különböző műfajt ölelnek fel: gyermekkönyvek, ifjúsági regények, rádiójátékok, számítógépes játékok, versek, esszék, krimi regények, valamint a teljesen új műfajok, az SMS- és iPad-regény, amelyek létrehozásában ő maga is részt vett.

Írásaiban visszatérő téma a valóság iránti érdeklődés.Interview med forfatteren om Kære Mai i Information Ez már a természettudományok felhasználásával foglalkozó legkorábbi művekben is kifejezésre jut. Ez jól látszik a Vandpest (1993) című regényben, ahol a természettudományos témájú lexikai bejegyzések töredékei a regény margójára vannak beillesztve. A regény egy nyugtalan és kaotikus világot ábrázol, nemcsak költői és pszichológiai szinten, hanem tisztán ökológiai szinten is.Fra Den Store Danske: "Encyklopædi og viljen til viden - Merete Pryds Helle" A Fiske i livets flod (2000) című regény egy olyan váltást jelez, amelyben a szerző megtartja a valóság iránti érdeklődését, de most a természettudományoktól a történelmi felé halad, miközben a regény hossza önmagában is szakít a korai regények rövid formátumával, amely a 90-es évekre jellemző. A Fiske i livets flod című regényben három történelmi korszak fonódik össze: a jelenkor, a középkor és a sumér kor. A történelmi téma a Solsiden (2001) című regényben is jelen van, amely az egyiptomi alvilágban játszódik. A történelmi témától a szerző még tovább halad a tisztán régészeti irányzat felé a Hej Menneske (2010) című regénnyel, bár a régészet már jelen van, különösen a Fiske i livets flod-ban, amely többek között az őskorból a történelembe való átmenettel foglalkozik. 2016-ban jelentette meg Folkets skønhed című regényét, amely a közelebbi történettel foglalkozik; nevezetesen Marie gyermekkorával Langelandon az 1930-as és 40-es években, valamint azzal, hogyan költözik Marie Koppenhágába és kezd ott új életet. A regény Dánia társadalmi fejlődését tükrözi, a mezőgazdasági főfoglalkozástól az 50-es évek városi ipari munkáján át az 1960-as évek fellendüléséig. A regény egy egész generáció eszmetörténetét meséli el a regényben található pszichológiai portrékon keresztül.

Pryds Helle valóság iránti érdeklődését a nyelv és a média iránti egymást kiegészítő vonzalom összefüggésében kell értelmezni, ahol a tartalom és a forma mindig szorosan összekapcsolódik.Interview med Merete Pryds Helle om digitale medier i Politiken. Míg a Vandpest lexikai bejegyzései tudományos hangvételűek, ugyanúgy tükrözik a lexikát, mint a műfajt és a médiumot. És bár a Fiske i livets flod három korszakának mindegyikének megvan a saját történelmi háttere, összeköti őket az írás iránti közös vonzalom. Ez a kétértelműség világosan látszik a Kære Mai (2012) című regényben, amely a szerző egy közeli barátjához írt leveleinek gyűjteménye, amelyet 1998 és 2006 között, Olaszországban töltött tartózkodása alatt írt. Egyrészt a levelek nagyrészt szerkesztetlenek, így közvetlen betekintést nyújtanak a szerző „valós” életébe, másrészt a levelek levelek, és a művészeti hangsúlyozása a levél mint médium egyik kiemelkedő pontja is. Maga a szövegszerűség tehát mindig elsőbbséget élvez, és Pryds Helle írását összességében „nyelvi kísérletek és nagyfokú stilisztikai bizonyosság jellemzi”. Különösen az olyan művekben, mint a Det glade vanvid (2005), található meg egy olyan nyelvi stílus, amely egyszerre kísérletező és érzéki a nézőpontokkal való játékában. A műfajokhoz és médiához való kísérletező hozzáállás azonban nem marad meg a hagyományos műfajok, például a regény keretein belül. Az elmúlt években Merete Pryds Helle néhány teljesen új, digitális műfajt is feltárt és fejlesztett ki, mint például az SMS-regény vagy az iPad-regény, és aktívan szószólója a digitális média lehetőségeinek. Így segített új keretek megteremtésében a történetek lehetséges és létező mibenlétének megértéséhez.

Merete Pryds Helle számos kisebb, magas irodalmi színvonalú művet is írt, amelyek szélesebb közönségnek szólnak, mind ifjúsági regények, mint például az Ude og vende, mind gyermekkönyvek, mint például a Måneprinsessen, mind krimi formájában. A krimi regényeket férjével, Morten Søndergaarddal együttműködve írta, és Liv Mørk álnéven jelentek meg. Ezek a „széleskörű” publikációk azonban nem választhatók el írásainak többi részétől, és a fent leírt témák közül sok itt is megtalálható, például a Næsten Levende című regényben, amely a történelem iránti szokásos érdeklődést és a műfajokkal való játékot egyaránt mutatja. A regény így „családi bűnügyként” jelenik meg, azaz egy olyan krimiként, amelynek cselekménye 3 generáción át bontakozik ki, az első világháborútól Japánban Mussolini Olaszországán át a mai Dániáig. Liv Mørk álnevet és karaktert is továbbfejlesztették, és többek között ő volt a Begravelsen című iPad-regény szerzője.

Válogatott bibliográfia

Magyarul Nora – Polar Egyesület, 2022 (Polar könyvek) · · Fordította: Soós Anita

Díjak és támogatások A Dán Művészeti Alapítvány 3 éves ösztöndíja, 1994 Koppenhága Megye Kulturális Díja, 1997 Harald Kidde és Astrid Ehrencron-Kidde írói ösztöndíj, 2000 Peter Freuchen író ösztöndíja Magdalene és Peter Freuchen emlékére, 2002 Bakkehuset vendégháza: a 2007-2012 közötti időszak. A Frankofón Nagykövetek Irodalmi Díja, 2009, az Oh, Romeo című művéért. Beatrice-díj, 2009 (Pia Juul beszéde Merete Pryds Helle előtt a bemutatón Drassows Ösztöndíj, 2009 Különdíj, Saxo Innovációs Díja, 2012 Dán Irodalmi Díj, 2013 Nordic Game Award – a Wuwu & Co. mögött álló csapat tagjaként. Ragazzi digitale – a Bolognai Gyermekkönyvvásár digitális gyermekirodalom díja – a Wuwu & Co. mögött álló csapat tagjaként. Arany Babérok 2016-ban a Folkets skønhed című regényért Politikens Irodalmi Díj 2016-ban a Folkets skønhed című regényért Politiken 23/2 2017 Merete Pryds Helle er en overbevisende vinder af Politikens Litteraturpris (hentet 2017-02-23)

Jegyzetek

Fordítás

Kategória:1965-ben született személyek Kategória:Élő személyek Kategória:Dán költők, írók Kategória:Dán nők Kategória:Koppenhágaiak