Emmanuil Genrihovics Kazakevics zsidó származású szovjet író, költő és drámaíró, aki oroszul és jiddisül írt.
Életrajza Fiatalkora Kazakevics 1913-ban született az ukrajnai Kremencsukban (akkoriban a Cári Oroszország része), és mérnöknek tanult Harkivban. Az 1930-as évek elején az Amur folyó menti Birobidzsan zsidó autonóm területre költözött, ahol egy helyi kolhoz elnöke lett, és színházat is vezetett. Ezekben az években jiddis nyelven kezdett verseket és novellákat írni és publikálni. 1941-ben Moszkvában volt, részt vett a főváros védelmi erőfeszítéseiben, majd később csatlakozott a reguláris Vörös Hadsereghez határőrizeti szolgálatra. Katonai szolgálata során közel került az 1943-45-ös jelentős csatákhoz, végül pedig a berlini csatához; ekkorra már az egyik részt vevő hadsereg hírszerzési igazgatóhelyettese lett.
Pályája 1945 után Kazakevics oroszul kezdett írni, és első novellája, a Zvezda ("Csillag", 1947, 1949-ben film adaptációja; remake – film 2002) azonnal sikert aratott, és irodalmi Sztálin-díjat kapott. A történet egy második világháború alatti hadsereg hírszerző egységét és az ellenséges vonalak mögé történő rajtaütésüket írja le. Bemutatja későbbi visszatérő vonásait: a természet éles, lírai megidézését, az erkölcsi konfliktusok és kétértelműségek iránti érdeklődést, amely gyakran a háború és a béke közötti átmenettel kapcsolatos, a humorérzéket és a pszichológiai megfigyelést. Későbbi novellái közül sok a második világháború alatt vagy röviddel utána játszódik. Kazakevics 1948-as Dvoe v stepi („Ketten a sztyeppén”) című történetét, amelyből 1964-ben film készült, majd 2015-ben „Úton Berlinbe” című remake készült, hevesen kritizálta a párt sajtója, de ez nem akadályozta meg, hogy következő történetét, a „Vesna na Odere”-t („Tavasz az Oderán”, 1949) második Sztálin-díjjal jutalmazzák. A „Napvilágnál” (1960) című novella a bűntudat, a bátorság és az emlékezet kétértelműségeit boncolgatja, miközben egy katona meglátogatja elesett barátja és egységtisztje özvegyét.
Az ötvenes években Kazakevics magas pozíciókat ért el a Szovjet Írószövetségben, és együttműködött a desztálinizációs törekvésekkel. Folyamatosan érzékeny témákat feszegetett, és utolsó éveiben talán már egy Leninről szóló nagyszabású regényen dolgozott a forradalmi évekből. A Szinyaja tetrad („A kék jegyzetfüzet”) című novellája 1961-ben jelent meg; Lenin 1917 nyarán, a karéliai földszoroson töltött tartózkodása alatt játszódik, és szemtől szembe hozza Lenint mind a hétköznapi emberekkel, mind Grigorij Zinovjevvel, akit az írás idején még mindig árulónak vagy legfeljebb kétes alaknak tartottak. Bár Kazakevics végül arra kényszeríti Lenint, hogy cáfolja Zinovjev félelmeit és vádjait, a szerző meg sem próbálja utóbbit gonosz vagy őszintétlen emberként bemutatni, ami a legtöbb szovjet író számára akkoriban magától értetődő lett volna.
Kazakevics egy másik történetében, az „Ellenségek”-ben, amelyet utolsó évében írt, folytatta Lenin főszerepét, és valószínű, hogy egy nagyobb, Leninről szóló regényben tervezte összehozni őket. 1962 nyarán bekövetkezett hirtelen halála azonban azt jelentette, hogy ezek a tervek nem valósultak meg.
Művei Angol fordítások Star: A Story, Foreign Languages Publishing House, 1952. Heart of a Friend: A Story, Foreign Languages Publishing House, 1952. Hungarian meetings, – orosz nyelvű útijegyzet, 1955. The House on the Square, Foreign Languages Publishing House, 1957. Selected Works, Progress Publishers, 1978. The Blue Notebook, Fredonia Books, 2002.
Magyarul megjelent Csillag; ford. Éber Istvánné; Új Magyar Könyvkiadó, Budapest, 1949 Csillag; ford. Dobó Ferenc; Orosz Könyv, Bukarest, 1949 (Nagy írók kiskönyvei) Tavasz az Oderán (Veszna na Odere) – Új Magyar, Budapest, 1951 · Fordította: Dudás Kálmán Hűséges szív. Regény; ford. Leszev Irén; Táncsics, Budapest, 1957 (Táncsics könyvtár) Vendégség / Napvilágnál (Priezd otca v gosztyi k szinu) – Kossuth, Budapest, 1963 · Fordította: Nikodémusz Elli, Illusztrálta: Rogán Miklós A kék füzet; ford. Nikodémusz Elli; Európa, Budapest, 1963 Csillag / Két ember a sztyeppén; ford. Nikodémusz Elli, Radványi Ervin; Zrínyi, Budapest, 1963 (Katonák kiskönyvtára) Csillag (Csillag, Két ember a sztyeppen, Napvilágnál, Vendégség, Ellenségek, A kék füzet) – Európa, Budapest, 1965 (Milliók könyve) · Fordította: Nikodémusz Elli, Radványi Ervin, Szőllősy Klára Két ember a sztyeppen (Két ember a sztyeppen, Csillag, Napvilágnál, Az apa látogatása fiánál) – Kossuth, Budapest, 1975 · · Fordította: Nikodémusz Elli, Radványi Ervin · utószó Koroknai Zsuzsa A kék füzet. Kisregények (Zvezda, Dvoje v styeppe, Pri szvetye dnya, Prijezd otca v gosztyi k szinu, Szinyaja tyetragy) – Európa, Budapest, 1978 · · Fordította: Nikodémusz Elli, Radványi Ervin
Jegyzetek
Fordítás
További információk
Kategória:1913-ban született személyek Kategória:1962-ben elhunyt személyek Kategória:Orosz írók Kategória:Szovjet írók Kategória:Jiddis irodalom