Dubrave település Bosznia-Hercegovinában, a Brčkói Körzetben.

Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Brčkótól légvonalban 20, közúton 21 km-re délnyugatra, a Szávamenti-síkság délkeleti szélén és a Majevica-hegység északi lejtői alatt, a Guderevica-patak mentén, 110-133 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-1-3 Településrészei: Bubanj, Guderevica, Jokići, Kerepi, Panjik, Ružići, Seljani, Seonjaci és Šljivići.

Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb186Bosnyák17Horvát13101441Jugoszláv10Egyéb89Összesen13381463

Története A területén található régészeti lelőhelyeken előkerült kőkorszaki és bronzkori leletek tanúsága szerint itt már a kőkorszaktól fogva éltek emberek.

A középkorban a falu területe az 1385-ben említett skakavai kolostorhoz tartozott, mely a török hódítás során elpuszult. A 17. században az itteni területen működő katolikus plébániákat Skakavának és Bijelának nevezték. A bijelai plébániát először 1623-ban említik. A Szent Liga háborúja (1683–1699) után nagyon kevés katolikus maradt Északkelet-Bosznia területén, mivel többségük a Száván túlra költözött. A bijelai plébánia 1690 körül eltűnt. A 18. század harmincas éveiben Északkelet-Boszniában egész Posavina régiót a Ravne plébániához csatolták, amelynek székhelye Štrepci volt. A Ravne név hamarosan eltűnt, és 1742-től Bijela és Štrepci (Zovik) plébániák jelentek meg ezen a területen. A plébánia népessége fokozatosan csökkent. 1834-ben a plébánia székhelyét Dubravára helyezték át, de ez a név csak 1846-ban honosodott meg. Abban az évben épült meg a plébániaház. A régi fatemplom helyett 1869-ben kőből újat építettek. A 18. és 19. századi emléktárgyak a skakavai kolostor levéltárában találhatók. A boszniai török uralom vége idején a ferencesek állami iskolát nyitottak Dubraván.

A horvát település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brčkói járáshoz és Bukvik Dolnji községhez tartozó településnek 56 háztartása és 371 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 86. o. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Bukvik községhez tartozó településen 87 háztartást és 661 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 74. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1906-ban új plébániai lakást, 1927-ben pedig a plébániatemplomot építettek.Franjevačka provincija Bosna Srebrena Dubrave – samostan sv. Ante i župa Bezgrešnog Začeća (hozzáférés: 2017. július 4.)

Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. 1978-ban új épületet építettek a plébániai lakás számára, 1982-ben pedig újraalapították a skakavai kolostort, így folytatódott a török hódítás során elpusztult kolostor élete. 1983 júniusában, a kolostor újjáéledésének ünnepségeként Dubraván megnyílt egy kis művészeti galéria, a Šimun Galéria. A régi plébániaházat felújították, és egy része mintegy nyolcvan kiállítási tárgyból álló gyűjteménynek ad otthont. A gyűjtemény nagyrészt S. Pavić atya, F. Stjepanović atya és mások adományából jött létre.

Az 1992 első felében ezt a területet is elérte a háború, mely a társadalmi élet szinte teljes leállásához vezetett, mivel minden erőt a védelmére összpontosítottak. A háború idején elpusztult az 1927-ben épített plébániatemplom. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között. Ennek során a település Brčko község részeként a Brčkói Körzethez került, mely különleges státuszt élvez a Szerb Köztársaság és a Föderáció között, így nagy fokú autonómiával rendelkezik. 2001/02-ben a kolostort felújították és kibővítették. 2002 júniusában új plébániatemplomot építettek.

Sport NK Dubrave labdarúgóklub

Nevezetességei A Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatása tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1927-ben épült az 1869-ben épített kőtemplom helyén, melynek elődje egy fatemplom volt. A templomot 1992-ben a boszniai háború idején lerombolták. A mai templom 2002-ben épült. Barica - kőkorszaki telep maradványai. A tell formájú lelőhelyen atipikus kerámiatöredékek, háztartási hulladék és megmunkált kövek találhatók. Polje - őskori telep maradványai. A kiemelkedő helyen található lelőhelyen kőkorszaki kerámiák és szórványos bronz kori leletek, bronzöntéskor keletkezett salak található. A középkori skakvaci kolostor romjai a szomszédos Gornja Skakaván, a Zidine nevű helyen találhatók.

Jegyzetek

Fordítás

További információk A Brčkói Körzet hivatalos oldala

Kategória:Brčkói Körzet települései