A Zágrábi Egyetem (horvát nyelven Sveučilište u Zagrebu, latinul Universitas Studiorum Zagrabiensis) egyetem Horvátországban, Zágrábban; Horvátország legnagyobb egyeteme.

Az egyetem története 1669. szeptember 23-án kezdődött, amikor I. Lipót német-római császár kibocsátott egy rendeletet, amellyel engedélyezte a jezsuita akadémia alapítását Zágráb szabad királyi városban. A jezsuiták több mind száz éven át működtették az akadémiát egészen addig 1773-ig, amikor XIV. Kelemen pápa feloszlatta a rendet. 1776-ban Mária Terézia megalapította a Királyi Tudományakadémiát a jezsuita akadémia utódaként. 1861-ben Josip Juraj Strossmayer püspök egy egyetem alapítására tett javaslatot a horvát parlamentnek. Ferenc József császár 1869-ben írta alá az egyetem alapításáról szóló rendeletet. A parlament 1874-ben fogadta el az egyetem alapító okiratát, amelyet a császár 1874. január 5-én írt alá. A Zágrábi Egyetem hivatalos megnyitására 1874. október 19-én került sor.

Az egyetem 29 karán és három művészeti akadémiáján több mint diák tanul.

Története Akadémia Az egyetem története 1669. szeptember 23-án kezdődött, amikor I. Lipót német-római császár kibocsátott egy rendeletet, amellyel engedélyezte a jezsuita akadémia alapítását Zágráb szabad királyi városban. Az okirat szerint a Neoacademia Zagrabiensis néven hivatalosan felsőfokú oktatási intézménnyé vált.

Az akadémiát a jezsuita rend működtette 1773-ig, amikor XIV. Kelemen pápa feloszlatta a rendet. 1772-ben kétszáz diák íratkozott be.

1776-ban Mária Terézia rendelete megalapította a Királyi Tudományakadémiát, amely három karral rendelkezett: bölcsészeti, teológiai és jogi. Az 1787–1791-es osztrák–török háború idején, miután 1789. október 8-án az osztrák csapatok elfoglalták Belgrádot, a Királyi Akadémia kérte az egyetemmé nyilvánítását.

1874-ig a több szervezeti átalakuláson átment zágrábi akadémia a horvátországi felsőoktatás központja maradt; itt tanult a horvát értelmiség többsége.

Egyetem 1861-ben Josip Juraj Strossmayer püspök egy egyetem alapítására tett javaslatot a horvát parlamentnek. Ferenc József császár 1869-es látogatása során írta alá az egyetem alapításáról szóló rendeletet. Öt évvel később a parlament olfogadta az egyetem alapító okiratát, amelyet a császár 1874. január 5-én írt alá. A Zágrábi I. Ferenc József Királyi Egyetem megnyitó ünnepségét 1874. október 19-én tartották.

1874-ben az egyetemnek négy kara volt: jogi, teológiai, bölcsészeti és orvostudományi; az orvostudományi kar azonban csak 1917-ben kezdte meg működését. A bölcsészeti kar általános tudományos karként működött, 1876-tól kezdve tartalmazta a geológiát, botanikát, fizikát, matematikát és kémiát, 1877-től a zoológiát, 1882-től a gyógyszerészetet, 1883-tól a földrajzot.

Az 1860-ban Kőrösön megalapították a Királyi Mezőgazdasági és Erdészeti Kollégiumot. 1898-ban megalakult a Gazdasági és Erdészeti Akadémia (Šumarska akademija) a bölcsészeti kar részeként; 1919-ben ebből lett az egyetem erdészeti kara.

1919-ben alakult meg a Műszaki Főiskola (Tehnička visoka škola), amely 1926-van vált egyetemi karrá. Szintén 1919-ben hozták létre Az Állatorvosi Főiskolát (Veterinarska visoka škola), amely 1925-ben egyetemi karrá alakult át. 1920 és 1924 között rövid ideig létezett egy keleti ortodox teológiai kar is.

Az 1920-as években a bölcsészeti kar jelentős átszervezésen ment át természettudományok leválasztásával. 1926-ban az egyetemnek hét kara volt: teológiai, jogi, orvostudományi, bölcsészeti (benne a gyógyszerészeti tanszékkel), gazdasági és erdészeti, állatorvosi, műszaki.

A Független Horvát Állam időszakában (1941–1945) az intézmény neve neve Horvát Egyetem (Hrvatsko sveučilište) volt.

A bölcsészeti kar egyes tanszékei 1942-ben, 1946-ban, illetve 1963-ban váltak önálló karrá.

1952. február 23-án az állami egyetem teológiai karát megszüntették, a továbbiakban egyházi keretek között működött. 1956-ban a műszaki kart négy karra osztották: építészeti-építőmérnöki-geodéziai, villamosmérnöki, gépészmérnöki, vegyészeti-élelmiszeripari-bányászati. Ezekből alakultak ki utóbb a mai karok.

A diákok politikai tevékenysége 1936. augusztus 26-án egy csoport macedón diák, a Macedón Nemzeti Mozgalom (MANAPO) tagjai, egy politikai nyilatkozatot írtak alá, amelyben a Jugoszláv Királyságban élő macedón népcsoport politikai és társadalmi emancipációját követelték.

Az 1968. június 3–án Belgrádban kirobbant diáklázadás átterjedt a Zágrábi Egyetemre is. A megmozdulást nyolc nap után a rendőrség elfojtotta. 1971. november 22. és december 3. között Zágrábban több ezer egyetemista tüntetett Horvátország önállóságának növeléséért, illetve gazdasági változásokért. A kommunista párt vezetése az akciót ellenforradalminak minősítette, és tagjait a liberalizmussal való leszámolásra szólította fel. 1972. július 5-én az egyetemi hallgatók vezetőit perbe fogták, és októberben többéves börtönbüntetésre ítélték őket.

Rektorai

* Ivančićot 2001-ben választották rektorrá, de egészségügyi okok miatt még hivatali idejének kezdete előtt lemondott.

Karai és művészeti akadémiái

Rangsorolása Az egyetem a következő helyezéseket érte el a felsőfokú oktatási intézmények különböző rangsoraiban: QS World University Rankings (2026): 701–710. U.S. News & World Report Best Global University Ranking: 562. Center for World University Rankings (2025): 516. Academic Ranking of World Universities, 2023: 401–500. Times Higher Education World University Rankings (2025): 1201–1500

Híres diákjai

Jegyzetek

Fordítás

Források

Kategória:Oktatási intézmények Kategória:Horvát kultúra Kategória:Zágráb