Boderište település Bosznia-Hercegovinában, a Brčkói Körzetben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Brčkótól légvonalban 8, közúton 10 km-re délre, a Szávamenti-síkságon, 108-169 méteres magasságban, a Brka jobb oldali melékvizének a Zovičicának a jobb partján fekszik.Topografska karta Tuzla 426-1-4 Településrészei: Delina Ravan és Šumari.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb20Bosnyák16Horvát952655Jugoszláv10Egyéb90Összesen965661
Története A határában levő Kulište lelőhelyen talált leletek tanúsága szerint itt már a kőkorszakban is éltek emberek.
Az Oszmán Birodalom 1529-ben szállta meg végleg ezt a területet. A 17. században a mai plébánia területe az akkori brkai plébániához tartozott, amely a katolikus lakosságnak a Szent Liga háborúja (1683-1699) alatti kivándorlása miatt a legtöbb északkelet-boszniai katolikus plébániatemplomhoz hasonlóan megszűnt. A 18. század elején ezen a területen mindössze két plébániát említenek: Solit és Ravnét. A ravnei plébániának, amely magában foglalta Bosznia északkeleti részének teljes posavinai régióját, Štrepciben volt székhelye. Ezt 1742-ben két plébániára osztották: Bijelára és Štrepcire, és a Ravne nevet ezután már nem használták.
Pavle Dragičević püspök 1742-es jelentésében leírja, hogy a štrepci plébánián Bodežište településen 18 katolikus ház és 172 katolikus volt, akik közül 122 felnőtt (akik áldoznak) és 50 gyermek (akik nem áldoznak). Külön szerepel Donje Bodežište, 23 katolikus házzal és 154 katolikussal, akik közül 103 felnőtt és 51 gyermek volt. Marijan Bogdanović püspök apostoli vikárius 1768-as jelentésében a štrepci plébánián többek között Bodežištát is említi 46 katolikus házzal és 378 katolikussal. Augustin Miletić püspök 1813-as jelentése szerint a zoviki plébánián található Bodežišta Gornja (58 katolikus ház és 316 katolikus, akik közül 256 felnőtt és 60 gyermek volt), valamint Bodežišta és Zovik Donji (38 katolikus ház és 230 katolikus, akik közül 170 felnőtt és 60 gyermek volt). Az 1856-os Bosna-Srebrena-i sematiztusban az 1855-ös adatok szerint a zoviki plébániához tartozó Bodežišta Dolnja 13 katolikus családdal és 99 katolikus lakossal, Bodežišta Gornja 39 katolikus családdal és 257 katolikus lakossal szerepel.
A horvát lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brčkói járáshoz és Zovik községhez tartozó településnek 37 háztartása és 304 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 86. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett.
Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között. Ennek során a település Brčko község részeként a Brčkói Körzethez került, mely különleges státuszt élvez a Szerb Köztársaság és a Föderáció között, így nagy fokú autonómiával rendelkezik.
Nevezetességei Szűz Mária tiszteletére szentelt római katoliikus temploma a boćei plébánia filiája. Kulište - őskori település maradványai. A lelőhely egy kisebb domb oldalában található, mely alatt a Lužnica-patak folyik át. A leletek kőkorszaki kerámiákból, kőszerszámokból és egyéb háztartási eszközökből állnak.
Jegyzetek
További információk A Brčkói Körzet hivatalos oldala
Kategória:Brčkói Körzet települései