Margie Evans amerikai blues- és gospel-énekesnő, dalszerző. Evans az 1960-as évek végén kezdett lemezeket készíteni, és öt évtizeden át folytatta a felvételeket. Dolgozott többek között Johnny Otisszal, Bobby Blanddel, T-Bone Walkerrel, Big Joe Turnerrel, Lowell Fulsonnal, Joe Ligginsszel, Lloyd Glenn-nel, Willie Dixonnal, Al Bell-lel és Monk Higginsszel. Hatott rá Bessie Smith, Ma Rainey, Big Maybelle és Big Mama Thornton előadása. Zenei tevékenysége mellett jogvédő aktivistaként, valamint a blues örökségének népszerűsítőjeként is ismert volt.
Pályafutása
Evans korai zenei kapcsolatait a gospel-zene szülte. 1958-ban Los Angelesbe költözött. 1958. és 1964. között Billy Ward vokalistája volt. 1964, és 1969. között csatlakozott a Ron Marshall Orchestrához. Ezután sikeresen meghallgatásra jelentkezett a Johnny Otis Bandbe. Négyéves ott-tartózkodása alatt énekelt a The Johnny Otis Show Live at Monterey és a Cuttin' Up albumokon. Felvételi és előadói feladatai ellátása mellett segített megalapítani a Southern California Blues Society-t, amely oktatással és szponzorálással népszerűsítette a blues-zenét.
Evans 1973-ban kezdte szólókarrierjét, és szinte azonnal sikert aratott a slágerlistákon. A „Good Feeling” című dala 1973-ban négy hétre felkerült az R&B listára, és az 55. helyet érte el. Négy év múlva ugyanezen a listán a 47. helyen tetőzött.
Evans 1975-ben vokálozott Donald Byrd Stepping into Tomorrow című albumán. 1975-ben szerepelt a német televízióban a berlini Jazz Tage koncerten Johnny "Guitar" Watsonnal, Bo Diddley-vel és James Bookerrel. Társszerzője volt a „Soon As the Weather Breaks” című dalnak, amely 1980-ban a 76. (R&B) helyre került.
1980-ban fellépett a San Francisco-i Blues Fesztiválon és a Long Beach-i Blues Fesztiválon, és egy évvel később megint. Turnéi során észt vett az American Folk Blues Fesztiválon 1981-ben, 1982-ben és 1985-ben.
1983-ban megkapta a Keepin' the Blues Alive Award by the Blues Foundation díjat.
Az 1990-es évek elején fellépett az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában is, valamint Jay McShann-nal fellépett a Toronto Jazz Fesztiválon.
Az 1996-os „Drowning in the Sea of Love” volt az utolsó szólóalbuma. Három albumot vett fel a svájci bluesénekessel, Philipp Fankhauserrel, 1989-ben, 1994-ben és 2016-ban. 2015-ben és 2016-ban Fankhauserrel vendégszerepelt telt házas helyszíneken Svájcan.
2021. március 19-én hunyt el, 81 éves korában.
Diszkográfia
Albumok 1982: Mistreated Woman 1983: Another Blues Day 1990: Too Late Rising Sun 1996: Blues Classics 1996: Drowning in the Sea of Love 2016: Unplugged – Live (Philipp Fankhauser & Margie Evans
Kislemezek
1973: Good Feeling 1974: Waterfalls 1977: Good Thing Queen Part 1 1977: I’m on My Way 1979: You Are to Me
Díjak 1983: a Keepin' the Blues Alive Award by the Blues Foundation díja.
Jegyzetek
Források https://www.allaboutjazz.com/news/margie-evans-iconic-and-sophisticated-queen-of-the-blues-dies-at-81/#:~:text=Margie%20Evans%2C%20a%20legendary%2C%20international,died%20on%20March%2019%2C%202021. https://www.allmusic.com/artist/margie-evans-mn0000675651 https://www.latimes.com/archives/la-xpm-1992-12-04-ca-1497-story.html Fordítás
Kategória:Amerikai énekesnők Kategória:1940-ben született személyek Kategória:2021-ben elhunyt személyek Kategória:Shreveportiak