Ali ibn Hammúd az első, nem Omajjád-dinasztiából származó córdobai kalifa 1016-tól 1018-ig.
Élete Nem volt tagja az Omajjád-dinasztiának, a Hammúdidák közül származott. 1013 után nevezte ki Ceuta kormányzójává a kalifa, Szulejmán. Ali kihasználva az uralkodó anarchiát, előbb elfoglalta Tangert (szintén Afrikában), majd miután megszállta az Ibériai-félszigeten fekvő Algecirast, Málagába vonult. E város elfoglalása után észak-afrikai hadseregével a főváros, Córdoba felé indult, amelyet 1016. július 1-jén sikeresen elfoglalt.
A regnáló kalifát, Szulejmánt, először bebörtönözték, majd lefejezték, amikor híre érkezett az egykori kalifa, II. Hisám halálának. Alit ezután kalifává választották, és felvette az al-Nasir li-din Allah („Isten vallásának védelmezője”) címet (laqab). Kezdetben a lakosság üdvözölte őt pártatlansága miatt; azonban uralma szigorúsága, egy berber összeesküvés, valamint az Omajjád trónkövetelő, IV. Abd ar-Rahmán érkezése felkeléshez vezetett, és Ali-t 1018. március 22-én meggyilkolták.
Jegyzetek
Fordítás
Források Altamira, Rafael (1999). "Il califfato occidentale". Storia del mondo medievale. Vol. II. pp. 477–515.
Kategória:965-ben született személyek Kategória:1018-ban elhunyt személyek Kategória:Córdobai kalifák