Jahja cordóbai kalifa 1021-től 1023-ig, majd 1025–1026-ban.
Élete Nem volt tagja az Omajjád-dinasztiának, a Hammúdidák közül származott. Édesapja volt Ali córdobai kalifa. Jahja 1016-tól Ceuta kormányzója volt, ezt a címet apjától örökölte. Apja halála (1018) után azonban nem volt hajlandó elismerni nagybátyját, Al-Kászimot kalifaként. Először Málagába vonult, majd egy berber hadsereggel Kordobába. Al-Kászim elhagyta a várost, és Sevillába menekült; Jahja pedig 1021-től 1023-ig uralkodott, amikor Al-Kászim visszafoglalta a trónt. Őt viszont az régi Omajjád-dinasztia pártja elűzte, és V. Abd ar-Rahmánt kiáltották ki kalifává.
Jahja visszatért Málagába, majd elfogta Al-Kászimot Jerez de la Fronteránál, és kivégeztette. 1025-ben újabb hadsereget gyűjtött, hogy Kordobára vonuljon, ahol az új uralkodó, a szintén Omajjákd III. Muhammad kalifa, miután hírét vette a közelgő támadásnak, Zaragozába menekült. A kordobai arisztokrácia ideiglenes tanácsot hozott létre a város kormányzására a kalifa távollétében; azonban körülbelül hat hónap elteltével Jahját hívták vissza, hogy átvegye a hatalmat és a kalifai címet.
Jahja 1025. november 9-én érkezett meg Kordobába, de néhány nap múlva a kormányzást vizírjére, Abu Jaʿfar Ahmad ben Musára bízta, és visszatért biztonságos málagai központjába. A Cordóbában kirobbanó zavargások véglegesen véget vetettek a Hammudida-dinasztia uralmának. 1026 júniusában a lakosság elűzte Jahja vizírjét, és megválasztotta az utolsó kalifát, az Omajjád III. Hisámot.
Miután végleg kiszorult Cordóbából, Jahja független taifát (királyságot) hozott létre Málagában, amelyet haláláig, 1035-ig uralt.
Jegyzetek
Fordítás
Források Altamira, Rafael (1999). "Il califfato occidentale". Storia del mondo medievale. Vol. II. pp. 477–515.
Kategória:995-ben született személyek Kategória:1035-ben elhunyt személyek Kategória:Córdobai kalifák