bélyeg|Autóipar (Opel összeszerelés Gliwiceben) A feldolgozóipar gazdasági ágazata a mezőgazdaságból, bányászatból és az erdőgazdaságból származó termékeket és nyersanyagokat alakítja át értékesítés céljából végtermékké, fogyasztási cikké. A feldolgozóipar az anyagi termelés egyik ága, amihez több iparág tartozik, ezek közül a legismertebbek a gépipar, a vegyipar, az autógyártás, az elektronikai ipar, a textilipar és az élelmiszeripar.
A feldolgozás során nem csak a kitermelőipar termékeit, hanem a feldolgozóipar más ágazatinak félkész termékeit is átalakítják a lakosság és egyéb vevők számára felhasználásra, fogyasztásra alkalmas késztermékké, másrészt az ipar más ágai és területei részére további feldolgozásra félkésztermékeket is előállítanak. Így a végtermékek késztermékként vagy a termelési folyamatban használt közbenső termékeknek szolgálhatnak az ügyfeleknek. A fentire példa az alumínium alapanyag, amelyből többek között alumíniumhuzalokat készítenek, de ezek a huzalok alapanyagai a feldolgozott huzaltermékek gyártásának. A fogyasztási cikkek mellett az ipari berendezések és technológiai termékek gyártása is ide tartozik, továbbá a termékek lényeges átalakításán túl azok felújítása és helyreállítása is általában feldolgozóipari tevékenységnek minősül.
A feldolgozóipar és a gyártás a szekunder szektor (másodlagos ipar) részét képezi, mivel a primer szektor által kitermelt nyersanyagokból fogyasztói termékeket hoz létre.
Kialakulása, fejlődése A mai értelemben vett feldolgozóipar a 18–19. században jött létre a nyugati országokban a technológiai és társadalmi–gazdasági átalakulások során. Az ipari forradalom idején Nagy-Britanniában kezdték meg a munkaigényes textilgyártás gépesítését. Az ipari forradalom előtt (céhek, manufaktúrák időszakában) a termékek általában kézzel, vagy egyszerű eszközökkel, szerszámokkal készültek, majd a technológiai fejlődés következtében megjelent a tömegtermelés. Az összeszerelési folyamatban mérföldkőnek számított a 20. század elején Henry Ford által bevezetett a futószalagos gyártósor, amely a termékeket fizikailag mozgatta a gyárban, egy állomásról a másikra. Ez az egyszerű szállítószalag megháromszorozta a termelékenységet és örökre megváltoztatta a gyártási folyamatot. Az elmúlt évtizedekben az automatizálás számos gyártási folyamat részévé vált. A számítógépes technológia felhasználható a gyártás összeállítására, ellenőrzésére és nyomon követésére. Az 1970-es, 1980-as évekig az autógyártás húzóágazatnak számított, majd az elektronika és a mikroelektronika kapott kiemelt szerepet. Az előállított integrált áramköröket (chipek) szinte mindenhol (számítógépek, mobiltelefonok, DVD, mp3, mp4 lejátszók) felhasználják, ezért sok ágazat termékei (pl. a szórakoztató elektronika, a távközlési berendezések, az orvosi műszerek, félvezetők) tartoznak ezen körbe. A multinacionális vállalatok a világ különböző részein hoztak létre termelőüzemeket, azonban a kutatási részlegek a fejlettebb országokban maradtak. A világtermelésben az USA, az EU országainak aránya fokozatosan csökken, míg Délkelet-Ázsia országainak a részesedése folyamatosan növekedett nagyjából az 1990-es évektől.
A feldolgozás folyamata bélyeg|Burgonya feldolgozó üzem A késztermékek előállítása, több lépésen vagy folyamaton keresztül történik. Az iparágak bonyolult eljárásokat alkalmaznak a nyersanyagok végtermékekké alakítására.
A feldolgozás folyamata történhet kézi munkával (fizikai), gépekkel (mechanikus) vagy vegyi munkával (kémiai folyamat). A feldolgozáshoz kapcsolódik magának a gyártási folyamatnak a meghatározása. A gyártási folyamatban általában gépeket és berendezéseket használnak. Egyes esetekben viszont a termékeket kézzel is elő lehet állítani. Erre példa lehet a sült áru, kézzel készített ékszerek, kézművesség és művészet. A gyártás történhet diszkrét gyártással, ahol az egyes termékeket külön állítják elő, ezzel szemben a folyamatgyártás olyan áruk folyamatos vagy szakaszos gyártását foglalja magában, mint a vegyi anyagok, élelmiszerek, gyógyszerek. Az iparágban a nyersanyagok különféle kémiai vagy mechanikai átalakulásokon mennek keresztül a végtermék előállításához. A hangsúly az ellenőrzött és szisztematikus folyamatokon van, amelyek gyakran pontos méréseket és speciális feltételeket foglalnak magukban.
A termelés általában gyárakban vagy kisebb üzemekben történik. Ezen egységek általában erőgépeket és anyagmozgató berendezéseket használnak, azonban a hagyományos kézi erővel (kézműipari módszerekkel) történő gyártásra is van még példa, ahol mindössze kézi szerszámokat használnak. Az ágazatban működő cégek széles skálán mozognak, egészen a kis családi vállalkozásoktól a nagy multinacionális vállalatokig.
Gazdasági szerepe A feldolgozóipar hozza létre a gazdaságban lévő árukat, a naponta vásárolt és használt fizikai termékeket. A feldolgozóipar a gazdaság fontos területe, mert tevékenységével hozzájárul a gazdasági növekedéshez, a technológiai fejlődéshez és a munkahelyteremtéshez is. A termelés és gyártás során az iparág önmagában nem tudna tartósan fennmaradni, szükségszerűen kapcsolódnak hozzá más ágazatok, mint a szállítás és logisztika, az ellátásilánc-menedzsment, vagy a kutatás és fejlesztés.
A tömegtermelés lehetővé teszi az áruk gyorsabb és pontosabb előállítását, ami csökkenti az árakat. A feldolgozóipar ösztönzi a beruházásokat és az infrastruktúra kiépítését. Kevés olyan terület van a gazdaságban, amit a feldolgozóipar nem érint. Azonban nem minden feldolgozóipar előnyös egy ország számára, mivel némelyikük negatív externáliákat okoz, amelyek hatalmas társadalmi költségekkel járnak és ezek meghaladhatják az általuk generált előnyöket. A feldolgozóipar energia- és nyersanyagszükséglete miatt több esetben negatív hatást gyakorol a környezetre.
A feldolgozóipar gyors átalakuláson megy keresztül, amelyet a technológiai fejlődés, a fejlődő globális ellátási láncok és a változó fogyasztói preferenciák alakítanak. A fejlett gyártási technológiák (a robotika, az automatizálás és a mesterséges intelligencia) lehetővé teszik a vállalatok számára, hogy jobb minőségű termékeket állítsanak elő alacsonyabb költségek mellett.
A gyártó cégek működési helyeit több tényező határozza meg:
A munkaerőköltségek továbbra is elsődleges szempont, a versenyképes béreket kínáló országok gyakran több gyártási beruházást vonzanak. A gazdasági stabilitás, mivel a gyártók kiszámítható növekedésű és minimális kockázatú környezetet keresnek. A kormányzati kezdeményezések, például a támogató szabályozási keretek és a célzott pénzügyi ösztönzők. Az adókedvezmények, a minimálbérek és a kedvező kereskedelmi megállapodások. A globális piacokhoz való hozzáférés és a stratégiai elhelyezkedés
Ágazatok, osztályzások Két nagy ága van:
a gépipar, amely gépeket és berendezéseket állít elő a gazdaság többi ága számára, továbbá a lakosság részére fogyasztási cikkeket gyárt a tömegcikkipar, amely nagy mennyiségben, meghatározott minőségű árucikket; tömegárut állít elő (pl élelmiszeripar)
Több osztályozási módszer is létezik. Az ágazatok technikai színvonalát, illetve az ott alkalmazott technológia szintjét illetően megkülönböztetünk:
high-tech (csúcstechnológia): Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása (CI), Gyógyszergyártás (CF), Járműgyártás (CL) közül a légijárművek gyártása közepesen magas: Villamos berendezés gyártása (CJ), Gép, gépi berendezés gyártása (CK), Járműgyártás (CL), Vegyipar (CE), fegyver- és lőszergyártás, orvosi- és fogászati eszközök gyártása közepesen alacsony: Kokszgyártás, kőolaj- feldolgozás (CD), Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása (CG), Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása (CH), Ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása (CM) alacsony: Élelmiszer, ital, dohány-termék gyártása (CA), Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása (CB), Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység (CC)
A kutatás és fejlesztési (K+F) ráfordítások szempontjából:
magas: az éves értékesítéshez viszonyított arány legalább 5% (pl gyógyszer és biotechnológia) közepes: az éves értékesítéshez viszonyított arány 2- 5% (pl vegyipar) alacsony: az éves értékesítéshez viszonyított arány 2%-nál kevesebb (pl élelmiszeripar, textilipar)
Statisztikai nyilvántartás és osztályozás A tevékenységek jellege szerint különböző csoportosításokat alkalmaznak. Ilyen az ENSZ által alkalmazott Gazdasági tevékenységek egységes nemzetközi ágazati osztályozása (ISIC – International Standard Industrial Classification of All Economic Activities) és a Európai Unióban alkalmazott Gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása (NACE – Nomenclature statistique des activités économiques), amely a feldolgozóipart a C fejezetben 10–33 közötti osztályokba sorolja fel. +A C nemzetgazdasági ágazat alá tartozó ágazat(ok):osztályokágazatok10 Élelmiszergyártás11 Italgyártás12 Dohánytermék gyártása13 Textília gyártása14 Ruházati termék gyártása15 Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása16 Fafeldolgozás (kivéve: bútor), fonottáru gyártása17 Papír, papírtermék gyártása18 Nyomdai és egyéb sokszorosítási tevékenység19 Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás20 Vegyi anyag, -termék gyártása21 Gyógyszergyártás22 Gumi-, műanyag termék gyártása23 Nemfém ásványi termék gyártása24 Fémalapanyag gyártása25 Fémfeldolgozási termék gyártása26 Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása27 Villamos berendezés gyártása28 Gép, gépi berendezés gyártása29 Közúti jármű gyártása30 Egyéb jármű gyártása31 Bútorgyártás32 Egyéb feldolgozóipari tevékenység (Ékszergyártás, Érmegyártás, Hangszergyártás, Sportszergyártás, Játékgyártás, Orvosi eszköz gyártása, Seprű-, kefegyártás)33 Ipari gép, berendezés, eszköz javítása, üzembe helyezése Az iparstatisztikai adatokat a KSH 2009-től a tevékenységek 2008. január 1-jétől érvényes ágazati osztályozási rendszere (TEÁOR’08) szerint közli. Ez összhangban van az Európai Unió tevékenységi osztályozásával (NACE Rev.2). Az ipar összességébe a nemzetgazdasági ágak közül beletartozik a bányászat (B), a feldolgozóipar (C) és az energiaipar (D). A TEÁOR’08 osztályozási rendszer alapján a Feldolgozóipar „C” betűvel jelölt nemzetgazdasági ág, amelynek 13 alágát különböztetik meg.
Az alágak két betűvel kerültek megjelölésre, amely esetében a C az első és CA-tól CM-ig tart a besorolás. KódFeldolgozóipar alágai2001 (%)2024 (%)CFeldolgozóipar100100CAÉlelmiszer, ital, dohány-termék gyártása16,413,1CBTextília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása3,90,9CCFafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység4,23,5CDKokszgyártás, kőolaj- feldolgozás5,24,2CEVegyi anyag, termék gyártása4,55,2CFGyógyszergyártás2,52,6CGGumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása6,88CHFémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása8,27,2CISzámítógép, elektronikai, optikai termék gyártása15,79,8CJVillamos berendezés gyártása9,810,3CKGép, gépi berendezés gyártása3,15,8CLJárműgyártás17,625,7CMEgyéb feldolgozóipar; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása2,13,5 A feldolgozóipar termelési értéke Magyarországon 2001-ben 11 153 506 millió forint volt, míg 2024-ben 50 696 621 millió forintot tett ki. A feldolgozóipar termelése az iparon (B+C+D, Ipar víz- és hulladék-gazdálkodás nélkül) belül 93,21%-os (2001-ben), illetve 95,16%-os (2024-ben) súlyt képviselt.